Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László szervezésében tüntetés zajlik a Terror Háza előtt. Az eseményen Schmidt Mária volt főigazgató leváltása és a múzeum ideiglenes bezárása ellen demonstrálnak a résztvevők.

A rendezvény bizakodó hangulatban telt, több felszólaló a Tisza-kormány még a mostani parlamenti ciklus lejárta előtti bukását jósolta, de az is elhangzott, hogy vissza fog térni az ország élére Orbán Viktor, Schmidt Mária pedig a Terror Háza vezetésébe. A főszervező Bayer Zsolt szerint a brüsszeliták, a korszellemmel csaholók, az örök hazaárulók és globalisták akarják most tönkretenni a múzeumot. Maga a volt főigazgató arra szólította fel a kormányt, hogy hagyják békén az intézményt, csináljanak maguknak sajátot, ha nem tetszik nekik, ahogyan a kiállítás feldolgozza a 20. századi diktatúrák bűneit.

Több százan tüntettek

A kifejezetten meleg vasárnap délután kezdés után negyed órával több száz fő gyűlt össze a demonstráción, a színpad előtt keresztben megtöltötték az Andrássy utat, és oldalt az árnyékban is álltak a fák alatt páran. Egy idősebb férfivel beszélgettünk még az esemény kezdete előtt, szerinte az ellen tüntetnek, hogy a baloldal átvegye a múzeumot, „a tiszások csinálhatnak nyugodtan maguknak tiszás múzeumot”. A kérdésre, hogy akkor ez ezek szerint fideszes múzeum-e, azt mondta, hogy nem, ez mindenkié. Szerinte Schmidt Mária azért volt jó helyen főigazgatóként, mert nagyon szép múzeumot csinált a Terror Házából.

A tüntetésen a fideszes politikusok közül eljött Rétvári Bence is, aki a Telexnek azt mondta, hogy a Terror Háza egy olyan múzeum, ami teljesen más hozzáállással mutatja be a történelmet, mint a többi. Szerinte technikai kivitelében is és hozzáállásában is azt mutatta, hogy Magyarországra jött két megszálló hatalom, a németek és a szovjetek, amik ugyanazokkal a módszerekkel próbálták maguk alá gyűrni az országot. Nem hiszi, hogy van még egy olyan kortárs történész itthon, mint Schmidt Mária, akinek óriási társadalmi hatása van, és világpolitikai kitekintése is, ezért nem merte őt elmozdítani sem Gyurcsány, sem Medgyessy, sem Bajnai.

Ebből is látszik, hogy a tiszások még radikálisabban át akarják alakítani a múltat, mint Gyurcsány, mondta. Szerinte ez volt a Tisza egyik leggyorsabb feladata, és Schmidt az első kulturális vezető, múzeumigazgató, akit leváltottak. „Valamiért nagyon gyorsan el akarták távolítani, és nagyon gyorsan be akarták zárni a Terror Házát. Azért, mert ő egy bátor, szókimondó, teljesen szuverenista álláspontú történész, ezért zavart őket, mert őszinte véleménye van, és ez egy szuverenista vélemény” – mondta a politikus. A kérdésre, hogy szerinte az átvilágítás során fognak-e problémát találni a működésben, azt válaszolta: a működésben annak a nyomát fogják látni, hogy hogyan lehet ilyen népszerű kiállítást létrehozni, hogy a világ minden tájáról jöjjenek rá az emberek.

A Tisza-kormány közeli végét vizionálták az első felszólalók

Az első felszólaló Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője. Bencsik párhuzamot vont a korábbi kommunista diktatúra tettei, a 2006-os tüntetések és rendőri túlkapások, és a mostani, általa újkommunistának nevezett rendszer között, ami most leváltotta Schmidt Máriát a Terror Háza éléről. Politikai foglyoknak nevezte azokat, akiket a Tisza kormány hatalomba kerülése óta előzetes letartóztatásba helyeztek, például Bús Balázs fideszes politikusnak követelt szabadságot. A legfontosabb üzenet szerinte, hogy „már tudjuk, hogy eljön a pillanat, amikor elkergetjük a zsarnokot”.

Szentesi Zöldi László publicista szerint „ennek a kormánynak az összeomlása elkerülhetetlen” globális és belső tényezők miatt, szerinte ez hamarabb bekövetkezhet, mint gondolnánk. Szentesi azt mondta, a Tisza úgy viselkedik, mintha az ellentábor egy „törpe kisebbség” lenne, amit nem kell figyelembe venni, ő viszont felsorolt néhány intézményt, ami szerinte a „miénk” (Alkotmánybíróság, Ferencvárosi Torna Club, Terror Háza), mármint a teljes magyar népé. Amikor Szentesi Zöldi a meleg párok örökbefogadását és migránsokat emlegette, akiket szerinte a Tisza ránk fog szabadítani, a közönség hangos pfújolásban tört ki. Azt mondta, néhány hete a háttérben már elindult a munka, ami képessé teszi a jobboldalt, hogy átvegye a hatalmat, amikor a Tisza megbukik, nem 3-4 év múlva, hanem sokkal előbb.

Ezután Menczer Tamás fideszes politikus szólalt fel, aki felsorolta az Orbán-kormányok 16 évének legfontosabbnak tartott gazdasági, külpolitikai eredményeit. A közönség (sokadjára) hangos „Viktor, Viktor” skandálásban tört ki. Szerinte az április vereség politikai tanulságait már levonták, ha rajta múlik, a korábbi hibákat többé nem követik el, a múlt lezárult, most „új könyvet írunk, aminek legszebb lapjai még előttünk állnak”. Menczer ezek után az üzemanyagárakról beszélt, a védett ár azonnali visszavezetését követelve, szerinte a kormány átverte az embereket, de a becsapott emberek számíthatnak a Fideszre. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter után Lanner Judit oktatási minisztert kezdte kritizálni, aki szerinte kirúgná az igazgatókat, butának tartja a tanárokat és bezárná a kisiskolákat. A színpadról elhangzó kormánykritikára „mondjon le”, illetve „rohadjon meg” kántálás tört ki a tüntetők között.

Szerinte az 1200 ígéretből 300 milliárdos megszorító csomag lett a Tisza alatt, a kormány pedig brüsszeli parancsra belerúg a kínaiakba és az oroszokba. De szerinte eljön az az idő, amikor visszaállítja a Fidesz a parlament tekintélyét, a ripacskodásnak, műsorcsinálásnak, amit a Tisza művel, vége lesz, mert a politikusoktól az emberek végső soron nem szórakoztatást várnak. Azt mondta, a „Tiszában minden rossz megvan, ami a Fideszben volt, csak tízszeres szorzóval”.

Ezután Huth Gergely, a nemrég a Mediaworks által bezárt Pesti Srácok főszerkesztője következett, aki szerint a Tisza fél tőlük, például attól, hogy Schmidt Mária és tanítványai utolérik őket, mint a sánta kutyát. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt új ÁVH-nak nevezte, a jelenlegi kormánytagokat pedig a Rákosi-korszak politikusaihoz hasonlította, akik most a szovjetek helyett a németek és az Európai Bizottság ügynökei, egyébként pedig bolsevikok. Szerinte végül úgyis az igaz magyar embereké lesz a döntő szó, a kormánytagok pedig joggal félnek (ami abból látszik, hogy Tarr Zoltán a jövő héttől újranyitja a Terror Házát), „féljenek csak, mert mi nem felejtünk el titeket”.

Ezután Nagy Feró előadott egy megzenésített Dsida Jenő-verset, amit visszafogottan hallgatott a közönség, majd Bayer Zsolt publicista következett, akit hatalmas viszont tapssal fogadtak a résztvevők. Bayer kezdetnek Orbán Viktor 25 évvel ezelőtti, a Terror Háza megnyitóján elmondott beszédéből idézett, miszerint a múltat végképp eltörölni soha nem jó ötlet, mert akkor újra elkövethetjük az elődök bűneit, és felelevenítette, hogy már a megnyitása óta „valakik” ellenzik a huszadik század két totalitárius rendszerének emléket állító múzeumot.

Hullahegyek után identitástól megfosztott tömegek

Bayer szerint ennek a két, hullahegyeket maguk mögött hagyó, eleinte világmegváltóként fellépő rendszer tanulsága ma is, hogy óvakodjunk azoktól, akik világmegváltóként mutatják be magukat. Azok pedig, akik tiltakoznak a kommunista és a náci bűnök összehasonlítása ellen, a kommunizmus szellemi örökösei, és azok akarják eltüntetni a Terror Házát, akik soha nem voltak ellenzékben, sosem voltak elég bátrak ahhoz, hogy szembeszálljanak a korszellemmel. Korábban Moszkva hátsójában voltak, a rendszerváltás után lelkes nyugatrajongókká váltak, most pedig az aktuális kormány mögött állnak. Mi pedig, mondta Bayer, „gyakorlatilag egész életünkben ellenzékben voltunk”, és közben a rendszerváltás utáni időszakon belül kijutott 20 évnyi olyan kormány is, ami „szembe mert szállni a korszellemmel”. Ezt a mentalitást jeleníti meg szerinte a Terror Háza, ebből következik, hogy a brüsszeliták, a korszellemmel csaholók, az örök hazaárulók és globalisták akarják most tönkretenni a múzeumot.

Szerinte majd ha „visszaépítik a Terror Házát kívül-belül”, akkor szükség lesz egy kis változtatásra, mert a 21. század szörnyideológusai levonták a tanulságokat a korábbi totalitárius rendszerekből: nem kell hullahegyeket hagyni, csak eltörölni a különféle identitásokat (pl. vallási, nemzeti, nemi identitás), ezután létrejön a tömeg, amivel azt tesznek amit akarnak. Ezért Bayer szeretne majd egy kicsike szobát szentelni ennek a fajta, „21. századi szörnyideológiának”. Azt mondta, amikor visszaszerzik majd a Terror Házát, megint Schmidt Mária lesz a főigazgató, és Orbán Viktor fogja mondani az új avatóbeszédet, a korszellemmel együtt csaholók pedig addigra már nem lesznek sehol.

Végül Schmidt Mária, a múzeum eltávolított főigazgatója szólalt fel. Schmidt az intézményt méltatta hosszan, szerinte a múzeum nemcsak azt mutatja meg, mennyire el tud aljasulni az ember, hanem azt is, hogy mindig vannak közöttünk bátrak. A Terror Háza kiállításának fő üzenete szerinte az, hogy a magyarok nem tudnak szabadság nélkül élni, ezért elképesztően nagy áldozatokat is képesek hozni. Schmidt azt mondta, a múzeumban látható történetek igazolják, hogy a kommunizmus egy terrorra épülő rendszer volt, az irányítói sosem akartak jót a társadalomnak.

Ezután áttért a jelenre, Tarr Zoltánt idézte, aki azt mondta, majd független szakértők átnézik a múzeumot, eldöntik, mi maradhat és mi nem. Szerinte ezt a süket dumát már ismerjük a szakértelemről, de „Csurka István óta tudjuk”, hogy mindez nem más, mint ócska kommunista trükk. De amiről ők beszélnek, az hiteltelen, hiszen igazolni, szépíteni próbálják a múlt bűneit, és nem tudják feldolgozni, hogy elvette tőlük a múzeum a történelem értelmezésének monopóliumát – mondta. A Terror Házát az igazság letéteményesének nevezte, és annak bizonyítékának, hogy a diktatúrák nem győzhetnek rajtunk. Azokról, akik a megnyitás óta állandóan át akarják alakítani a múzeumot, azt mondta, ők a tettesekkel vállalnak közösséget az áldozatok és a hősök helyett.

„Választást nyertek, ami ideiglenes felhatalmazást jelent, és nem örökbérletet az ország átalakítására”, mondta a kormányról, aminek azt üzente, hagyják békén a Terror Házát, inkább csináljanak maguknak egy másik múzeumot, ha ez nem tetszik nekik. Megemlítette, hogy Magyar Péter szerint nincs méltó emlékműve az 1956-os hősöknek, de Schmidt azt mondta, a Terror Háza előtt álló hősök fala ilyen. Ha elpusztítják a múzeumot, az velük szemben álló szimbólummá válik, amivel nem bírnak majd, zárta beszédét a leváltott főigazgató. A közönség hangos Ria-Ria-Hungáriázással reagált, aztán Nagy Feró visszatért a színpadra „lezárni a bulit” a Beatrice szovjetbúcsúztató slágerével, az Azok a boldog szép napokkal.

A tüntetés előzménye

Szeptember 15-e kedden hivatalosan is megszűnt Schmidt Mária főigazgatói megbízatása a Terror Háza múzeum élén, a döntést bejelentő Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azt is közölte, hogy ezzel párhuzamosan a létesítményt átvilágítják, és átmenetileg bezár. A szervezők a felhívásukban azt írták: „nem engedjük, hogy a brüsszeli öltönyös senkik kilúgozzák és valami nekik tetsző, politikailag korrekt bábszínházat csináljanak belőle”.

A Telex korábban megkérdezte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumot, akik azt közölték, hogy a vizsgálat célja nem a működés ellehetetlenítése, a bezárásra pedig azért volt szükség, hogy a megváltozott fenntartói helyzet mellett ne tartsanak fenn változatlan formában egy felülvizsgálat alatt álló szakmai és működési struktúrát.

Tarr később aztán meggondolta magát, és bejelentette, hogy már jövő kedden újranyithat a múzeum, és az újranyitás után egy hétig mindenki ingyenesen elmehet majd. Tarr szerint megkezdték a kiállítás szakmai felülvizsgálatát, amelyet az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai és független szakértők végeznek.

Schmidt Mária augusztus végén filozofikus hangulatú posztban köszönt el a terror házás kekvájától, amikor megjelent a Magyar Közlönyben, hogy augusztus 31-ével a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. cége, a Kulturális Vagyonkezelő Kft. veszi át a Batthyány Lajos Alapítvány és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány közfeladatait. Utóbbi a Schmidt Máriához köthető kekva volt.