A magyar állam és az autópálya-koncessziót elnyerő társaságok 2022. május 17-én kötötték meg a 35 évre szóló szerződést. Az eredeti konstrukció teljes pénzügyi hatását a kormány most mintegy 23 196 milliárd forintra teszi nominális értéken. A szerződés alapján 2022 óta 870 milliárd forintot már kifizettek, 2030-ig pedig további 1986 milliárd forint kifizetés szerepel a számításokban.

Vitézy Dávid szerint 2023 decemberében egy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt vezetője által aláírt módosítással került be a konstrukcióba az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzáció. Ennek lényege, hogy az építőipari árak és a kamatok emelkedéséből származó többletterhek jelentős részét az állam viseli. A miniszter szerint ez legalább ötezer milliárd forinttal emelte meg a koncesszió teljes időszakára jutó állami kiadást.

Vitézy szerint különösen nehezen indokolható, hogy a módosításnál az orosz–ukrán háború gazdasági következményeire hivatkoztak előre nem látható körülményként. Oroszország 2022. február 24-én indította meg Ukrajna elleni invázióját, az autópálya-koncessziós szerződést pedig csaknem három hónappal később, május 17-én írták alá. A miniszter szerint egy koncesszió egyik alapvető eleme éppen az lenne, hogy az ilyen gazdasági kockázatok egy részét a koncesszor viselje.

A kormány már pénteken bejelentette, hogy megszüntetné az MKIF-fel kötött szerződést, mert álláspontja szerint a konstrukcióban az állam túl sok kockázatot vállalt át. Vitézy szerint az MKIF esetében így kérdésessé vált, hogy valóban koncesszióról van-e szó. A kabinet a szerződés jogszerűségét is vitatja, és az ügyben feljelentést tett.

A szerződés megszüntetésének terve már komoly vitát váltott ki. Az MKIF vezérigazgatója korábban azt jelezte, hogy a kormányzati kommunikációnak hátrányos következményei lehetnek a koncessziós társaság számára, Vitézy ezt fenyegetőzésként értékelte. A koncesszió sorsáról és a szerződés jogszerűségéről így várhatóan további jogi és pénzügyi vita következik.