GazdaságSzerző: vg 9 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Kaliforniában népszavazást tartanak a milliárdosok megadóztatásáról. A vagyonadó kérdése a világ egyik legerősebb gazdaságában is komoly vitákat váltott ki.
Izzadhatnak a kaliforniai gazdagok, és nem csak a forró időjárás miatt: az Egyesült Államok és a világ egyik legtehetősebb államában is felmerült, hogy vagyonadót vessenek ki a milliárdosokra. A politikailag balra húzó, jelentős egészségügyi finanszírozásra szoruló és a becslések szerint 200-250 dollármilliárdosnak otthont adó állam természetes terepnek tűnik az új közteher kivetésére.
A kérdésről november elején, a félidős kongresszusi választásokkal egy időben tartott népszavazáson dönthetnek az állampolgárok. A referendum egyik javaslata egy egyszeri, öt százalékos vagyonadót vezetne be az államban élő milliárdosok vagyonára, akiknek összesített javai meghaladják a kétezermilliárd dollárt – számolt be a kezdeményezésről a Reuters.
A szupergazdagok megsarcolása jellemzően népszerű üzenet, a kezdeményezés Kaliforniában is széles támogatottsággal bír. Az UC Berkeley IGS augusztusi közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 48 százaléka támogatta a javaslatot, és 41 százaléka ellenezte azt. A Public Policy Institute of California szeptemberi felmérésében pedig már a támogatók kerültek abszolút többségbe, 52-46 százalékos arányban.
Az elemzők ugyanakkor óvatosságra intenek. A kaliforniai népszavazási kezdeményezéseknek erős kezdeti támogatottságra van szükségük, és a bizonytalan szavazók gyakran végül inkább nemmel szavaznak.
A javaslat támogatói szerint a vagyonadó 100 milliárd dollárt hozhatna az államnak, amit
A szkeptikusok ezzel szemben úgy vélik, hogy a tényleges adóbevétel inkább csak legfeljebb 40 milliárd dollár körül alakulna. Attól is tartanak, hogy a milliárdosok egy része elköltözne Kaliforniából, és magukkal vinnék a jövőbeli adóbevételeket és befektetéseket.
A kezdeményezés ellen egyes érintettek is felléptek, kötük Sergey Brin, aki a 277 milliárd dollárra becsült vagyonával jelenleg a világ negyedik leggazdagabb embere.
A Google társalapítója több mint 100 millió dollárt költött a vagyonadó-kezdeményezés elutasítására és olyan ellenjavaslatok támogatására, amelyek gyakorlatilag semmissé tennék az intézkedést.
1979-ben a családommal együtt elmenekültem a szocializmus elől, és ismerem az általa létrehozott pusztító, elnyomó társadalmat a Szovjetunióban. Nem akarom, hogy Kalifornia ugyanoda jusson
– mondta az orosz származású Brin a New York Timesnak.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó szintén ellenzi a kezdeményezést, ő inkább egy országos, szövetségi szintű vagyonadó bevezetését támogatja.
Az Nvidia vezére, Jensen Huang a kezdeményezéssel kapcsolatban azt közölte, hogy maradna, és nem zavarja a tervezett adó. Donald Trump agytrösztje, a Palantir társalapítója, Peter Thiel viszont inkább a távozás mellett döntene. Elon Musk, a világ leggazdagabb embere szintén végleg távozna Kaliforniából. Több vállalkozása székhelyét máris áthelyezte, legutóbb 2024-ben a SpaceX-et költöztette át.
A technológiai nagyágyú, Google központja továbbra is Kaliforniában található, de más, az alapítókhoz, Larry Page-hez és Sergey Brinhez köthető vállalatok nemrégiben az állam határain kívülre helyezték át a központjukat. Larry Ellison, az Oracle társalapítója már évekkel ezelőtt elkezdte kivonni érdekeltségeit és vagyonát Kaliforniából. Andy Fang, a DoorDash társalapítója, aki Kaliforniában született és nőtt fel, az X-en azt írta, hogy szereti az államot, de gondolkodik a költözésen. Ha a javaslatból törvény születik, akkor Page-nek például 13 milliárd, Thielnek pedig 1,3 milliárd dollár adót kellene fizetnie a vagyona után.
Kaliforniát megelőzően több európai ország is kísérletet tett a vagyonadó alkalmazására, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Franciaországban, Svédországban, Finnországban, Dániában és Németországban 1997 és 2018 között azonban végül kivezették ezeket a közterheket. A döntések mögött többek között a tőkekimenekítés, az adóelkerülés és a gazdasági versenyképesség miatti aggodalmak álltak.
A kaliforniai javaslat 2026. január 1-jéig visszamenőleges hatályú lenne, így a milliárdosok nehezebben kerülhetnék el az adót egyszerű elköltözéssel.
A vagyonadó meghonosítására Magyar Péter kormánya is kísérletet tenne. Az eddig megismert tervek alapján ezt az egymilliárd forint feletti jövedelmekre és vagyonelemekre rónák ki, amelyből évente akár 300-600 milliárd forint bevételt remélhet. Az új közteher mértéke egyelőre nem ismert, ugynaakkor egyes kiszivárgott információk alapján egy százalékos mértékű lehet.
A Világgazdaság korábbi cikke szerint, a legtöbb ország azért vezette ki a vagyonadót, mert az adónem nem volt hatékony: jelentős költségek mellett viszonylag alacsony bevételt termelt, miközben a vagyonkimentés más csatornákon keresztül további negatív hatásokat okozott.
Napi