A munkaadói oldalt képviselő szervezetek közül a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) koncepcionális javaslatcsomagot küldött a kormány részére a vendégmunkásokra vonatkozó új szabályozás kialakításának kérdésében – közölte a Portfolio érdeklődésére a Szociális és Családügyi Minisztérium. Mint ismert, június 6-án a kormányzat leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását.

A minisztérium lapunknak megküldött tájékoztatása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szeptemberi 1-jei ülésén minden oldal egyetértett abban, hogy ahol lehet, magyar munkavállalókat foglalkoztassanak a vállalatok. A tárca szerint a közös cél az, hogy

a rendkívül komplex és sok esetben rosszul működő rendszer jóval átláthatóbb és hatékonyabb legyen az új szabályozással.

A szaktárca egyben azt is közölte, hogy kifejezetten olyan ágazatot nem lehet azonosítani, ahol jelenleg gondot okoz a külföldi munkaerő hiánya, mert a „jelenleg hatályos szabályozás szerint a harmadik országbeliek foglalkoztatása továbbra is lehetséges”. Ezzel arra utalt a minisztérium, hogy azok a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeliek dolgozhatnak Magyarországon, akik ügyét júniusig rendezték a magyar hatóságoknál – sőt az ő engedélyeik meghosszabbíthatóak.

A szaktárca közlése szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott üres álláshelyek a legnagyobb számban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás területén vannak. A harmadik országbeli munkavállalók éppen ezekben az ágazatokban dolgoznak a legnagyobb létszámban. „A harmadik országbeliek olyan munkaerő-hiányos ágazatokban dolgoznak, amelyekben az álláshelyeket magyar munkaerővel nem, vagy csak nehezen lehet betölteni” – írta válaszában a minisztérium.

A minisztérium megerősítette, hogy a harmadik országbeli állampolgárok számára kiadható munkavégzési célú tartózkodási engedélyekre vonatkozó idei 35 ezres kvótát messze nem használták ki a cégek. Ez persze az épphogy emelkedő pályára álló magyar gazdaság szempontjából nem csoda, a kérdés inkább az, hogy jelentős gazdasági növekedés és munkaerőkereslet megugrás esetén mi lesz a helyzet.

A külföldi munkaerőről szóló új szabályozáson a kormányon belül tárcaközi szakértői munkacsoport dolgozik. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó korlátozások – így például a kvóta, a negatív lista vagy az országlista – felülvizsgálata, szintén napirenden van. „A 2027-es tervek a jogszabályi környezet felülvizsgálata után lesznek meghatározva” – összegzett a Szociális és Családügyi Minisztérium.

Több forrásból úgy tudjuk, hogy a tervekről, a részletszabályokról várhatóan még szeptemberben folytatódnak az egyeztetések.

Az új kormányban Szabó Imre Szilárd tölti be az egyik foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkári tisztséget. Ő korábban a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogi szakértője volt, majd májustól egészen a július végi helyettes államtitkári kinevezésig, e szakszervezet elnöke volt. Van tehát rálátása a hazai munkaügyekre.

Ezt várják a munkáltatók

Az új vendégmunkás-szabályozással kapcsolatban Mihályi Magdolna, a VOSZ társelnöke, a JOBTAIN HR Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio érdeklődésére elmondta: bíznak benne, hogy a végleges szabályozásban a munkáltatói szempontok is érdemben meg fognak jelenni. „Úgy véljük – egyetértésben a kormánnyal és a szakszervezetekkel – a magyar munkaerő elsődlegességét biztosítani kell, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat általános jelleggel ki kellene zárni a magyar munkaerőpiacról. Azokban a szektorokban kell őket foglalkoztatni, ahol magyar munkaerő nem áll rendelkezésre” – mondta.

Mihályi Magdolna kiemelte: a szabályozás egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét, az eljárási folyamat gyorsítását, az állampolgársághoz kapcsolódó foglalkoztatási szabályok felülvizsgálatát, illetve a munkaerő-kölcsönzők közötti verseny erősítését szeretnék elérni.

Egyéb piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy a piaci szereplők közül sokan azzal érveltek, hogy bedőlhetnek a külföldi munkaerőre épített cégek a munkaerőhiány miatt, miután kényszerűen leállnak a gyártósoraik. Arra figyelmeztettek, hogy az új beruházások megvalósítása is veszélybe kerülhet, mivel az általuk teremtett igényeket lehetetlen lesz gyorsan, 30-45 nap alatt külföldi dolgozók nélkül feltölteni. A meghagyott lehetőséggel csak csepegtetve, kis létszámok és hosszú átfutási idővel hozhatóak majd be az országba. Azt is sokan jelzik, hogy éppen a transzparens, kvótával és a törvényi előírásokkal alaposan körbebástyázott megoldást sikerült felfüggeszteni, de a kvóta nélküli, sok esetben ellenőrizetlen beáramlás lehetőségét meghagyták. Például az önfoglalkoztató futárok bármennyien érkezhetnek továbbra is.

Mihályi Magdolna szerint a külföldi munkaerő utánpótlásának korlátozása elsősorban azokban az ágazatokban jelenthet problémát, ahol tartósan nagy létszámban van szükség fizikai munkavállalókra. „Mindenekelőtt a feldolgozóiparban – különösen a jármű-, elektronikai és akkumulátor ipari termelésben –, valamint a logisztikában, raktározásban, építőiparban és egyes élelmiszeripari területeken” – mondta Mihályi Magdolna.

A Jobtain tapasztalatai szerint

különösen a gépkezelői, operátori, összeszerelői, raktári és egyéb betanított munkakörökben nehéz stabil hazai utánpótlást biztosítani.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images