GazdaságSzerző: economx 10 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A pénzügyi visszaélések kárértékének felét ma már nem a rendszereket feltörő hekkerek okozzák, hanem telefonáló emberek, akik banki vagy hatósági munkatársnak adják ki magukat. A forgatókönyv szinte mindig ugyanaz: pánikkeltés, időnyomás, majd egy kérés, ami látszólag éppen az ügyfél pénzének védelméről szól. Az Economx megkérdezte, pontosan hogyan hangzik el ez a mondat, mikor a legsebezhetőbb az ügyfél, és mit kell tennie annak, aki már utalt.
A social engineering – magyarul pszichológiai manipuláció – lényege, hogy az elkövető nem a bank informatikai rendszerében keres rést, hanem az ügyfélben. Nem technikai sérülékenységet használ ki, hanem a bizalmat, a félelmet és a sürgetettség érzetét, magyarázta az Economx kérdésére Galló Csaba Márton, a CIB Bank biztonsági, csalásmegelőzési és üzletmenet-folytonossági vezetője.
Arra kértük, mondjon egy konkrét példát: mi az a mondat, amivel a csalók a leggyakrabban megtévesztik az embereket. A tipikus forgatókönyv szerint a hívó banki vagy hatósági munkatársnak adja ki magát, és azt állítja, hogy gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján. Ezután következik a nyomásgyakorlás, jellemzően ilyen szavakkal:
„Azonnal intézkednünk kell, mert valaki éppen megpróbálja ellopni a pénzét. Ahhoz, hogy megvédjük a számláját, utalnia kell egy biztonsági számlára, vagy jóvá kell hagynia egy tranzakciót.”
A nem bankkártyával elkövetett visszaéléseknél értékben éppen az ilyen, manipulációra épülő esetek dominálnak, ezek adják a károk 50 százalékát.
A szakember szerint a részletek cserélődnek, a mechanizmus viszont állandó.
„A trükk szinte mindig ugyanaz: pánikot keltenek, időnyomást teremtenek, és elérik, hogy az ügyfél ne ellenőrizze nyugodtan az információkat.”
Ezért érdemes néhány fix szabályt fejben tartani. A bank telefonos beszélgetés során soha nem kér jelszót, PIN-kódot, teljes bankkártyaadatot vagy internetbanki belépési adatot – és azt sem kéri, hogy az ügyfél a saját pénzét egy úgynevezett biztonsági számlára utalja át.
Ilyen biztonsági számla a banki gyakorlatban nem létezik; ha valaki ezt kéri, az önmagában elegendő ok a hívás megszakítására.
Hogy ez a forgatókönyv a valóságban is így fut le, arról a rendőrségi esetek is tanúskodnak. Tavaly novemberben egy magát rendőrnek kiadó férfi és egy hamis banki ügyintéző több mint egymillió forintot csalt ki egy miskolci férfitól – szintén azzal az indokkal, hogy „biztonságba kell helyezni” a számláján lévő pénzt.
Rákérdeztünk arra is, van-e olyan élethelyzet, amikor fokozottan óvatosnak kell lennie annak, akinél éppen nagyobb összeg van a számláján. A válasz szerint igen. Ilyen az ingatlan eladása, egy örökség beérkezése, állampapír- vagy befektetéslejárat, nagyobb bónusz, vállalkozói bevétel, de akár egy hitel folyósítása is.
Fontos részlet ugyanakkor, hogy a csalók jellemzően nem tudják előre, mekkora összeg érhető el. Ezt gyakran éppen a beszélgetés közben térképezik fel: kérdésekkel, képernyőmegosztással, a bankszámlaadatok megszerzésével vagy azzal, hogy távoli hozzáférést biztosító programot telepíttetnek az áldozattal – ez olyan alkalmazás, amellyel az elkövető lényegében átveheti az irányítást a számítógép vagy a telefon felett.
Ha kiderül, hogy jelentős összeg van a számlán, a nyomásgyakorlás nem alábbhagy, hanem felerősödik.
A legfontosabb szabály a szakember szerint az, hogy nagyobb összeg beérkezésekor vagy mozgatásakor még körültekintőbben kell eljárni: nem szabad kapkodni, minden kedvezményezettet és számlaszámot külön ellenőrizni kell, gyanús hívás, e-mail vagy üzenet esetén pedig soha nem a kapott linken vagy telefonszámon kell visszajelezni, hanem a bank hivatalos elérhetőségein.
A statisztikák egyszerre biztatóak és nyugtalanítóak. A bank által hivatkozott MNB-adatok szerint 2026 első negyedévében a fizetési kártyás visszaélések száma 3,8 százalékkal csökkent, az értékük viszont 25,5 százalékkal nőtt.
Az egy esetre jutó átlagos kár 27 565 forintról csaknem 36 ezer forintra emelkedett.
Galló Csaba Márton szerint ez két folyamat eredője:
A nem kártyás, jellemzően átutalásos visszaélések száma 4,6, értéke 11,7 százalékkal csökkent, és ez a javulás szinte teljes egészében a lakossági ügyfeleknél jelentkezett. Arra a kérdésünkre, hogy ez az edukációnak vagy a banki rendszereknek köszönhető-e, a szakember szerint a kettő együttes hatásáról van szó.
A pénzintézetek egyre több gyanús tranzakciót képesek azonosítani, megjelölni, illetve adott esetben megállítani, közben az ügyfelek is egyre többen ismerik fel a figyelmeztető jeleket – a sürgetést, a biztonsági számlára hivatkozást, a jelszó, a PIN-kód vagy az egyszer használatos jóváhagyó kód kérését, az ismeretlen alkalmazás telepíttetését, illetve azt, ha a bank helyett egy másik telefonszámon akarják folytatni a kommunikációt.
Ez nem jelenti azt, hogy a kockázat megszűnt: a támadások száma továbbra is magas, a módszerek pedig folyamatosan változnak.
Megkérdeztük azt is, mi a teendő, ha valaki már utalt vagy megadta az adatait. A válasz szerint az első percek rendkívül fontosak. Azonnal értesíteni kell a bankot a hivatalos ügyfélszolgálati csatornán, és kérni a bankkártya, illetve az internet- vagy mobilbanki hozzáférés letiltását, ha felmerül, hogy az adatok illetéktelenekhez kerültek.
Minden gyanús tranzakciót jelezni kell akkor is, ha még nem biztos, hogy végleges kár keletkezett, és meg kell változtatni a jelszavakat.
Ha távoli hozzáférést adó programot telepíttettek az áldozattal, azonnal meg kell szakítani az internetkapcsolatot, az eszközt nem szabad tovább bankolásra használni, és szakemberrel át kell vizsgáltatni.
Tényleges pénzügyi kár esetén rendőrségi feljelentés is indokolt.
A pénz visszaszerzésére van esély, ezt azonban két dolog dönti el: milyen gyorsan érkezik a bejelentés, és hogy az összeg továbbhaladt-e már a fogadó számláról. Ezért a legrosszabb döntés a várakozás, órák vagy napok múlva jelezni a bankban általában már késő.
A védekezés három alappillére a szakember szerint egyszerű:
A sürgetés pedig önmagában figyelmeztető jel, ilyenkor a kommunikációt meg kell szakítani, és a bank hivatalos csatornáin visszaellenőrizni a megkeresést.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)