GazdaságSzerző: vg 11 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Jelentős kockázatot jelentenek a magas energiaárak, a gyenge fogyasztás, az építőipari válság, a háborúk és a kereskedelmi konfliktusok.
Jelentősen javította a német gazdaság idei kilátásait az Institut der deutschen Wirtschaft (IW): a kölni gazdaságkutató intézet friss őszi prognózisában már 1,2 százalékos GDP-növekedést vár 2026-ra, miközben korábban mindössze 0,4 százalékos bővüléssel számolt. Vagyis gyakorlatilag megháromszorozták az előrejelzést – mutatott rá elemző cikkében az n-tv. Az optimistább kép mögött elsősorban a vártnál erősebb első félév áll. Emellett most már egész évben érezteti hatását az a hitelből finanszírozott különalap is, amelyből Berlin az infrastruktúra korszerűsítését és más állami beruházásokat finanszíroz. Az IW szerint ugyanakkor nem klasszikus, széles alapú konjunkturális fellendülés kezdődött: az év második felében ismét lassulhat a gazdasági dinamika.
Az első féléves exportteljesítményt részben egyszeri tényezők segítették. Az iráni háború miatt kialakult ellátási kockázatokra reagálva számos vállalat készleteket halmozott fel, ami többek között a német vegyipari és elektrotechnikai termékek iránti keresletet is megdobta. Ez a hatás azonban fokozatosan kifuthat.
A belső kereslet jóval gyengébb képet mutat. A magas energiaárak továbbra is fékezik a háztartások fogyasztását, amely az IW szerint az idén mindössze 0,3 százalékkal emelkedhet. Az infláció valamivel 2,5 százalék felett alakulhat, miközben a német munkaerőpiacon is romlás várható: a regisztrált munkanélküliek száma megközelítheti a hárommilliót, ami 6,3 százalékos munkanélküliségi rátának felelne meg.
A német építőipar problémái ugyancsak fennmaradhatnak, így az idei növekedés egyik legfontosabb motorja az állam lehet. Ennek ára azonban a költségvetési hiány megugrása: az IW körülbelül a GDP 4 százalékára teszi az idei deficitet, miközben az államadósság az év végére a GDP nagyjából 66 százalékára emelkedhet.
Az intézet 2027-re már valamivel 1 százalék alatti növekedést vár. Ez első látásra szerény tempó, ám Németország az elmúlt évek stagnálása és visszaesése után már két egymást követő növekedési évvel is fontos fordulatot érne el.
A német gazdaság teljesítménye messze túlmutat az ország határain. Németország továbbra is az Európai Unió legnagyobb gazdasága: az Eurostat szerint 2025-ben a német GDP mintegy 4,5 ezermilliárd eurót tett ki, az EU teljes gazdasági teljesítményének 23,8 százalékát adva. Franciaország részesedése 15,8, Olaszországé 12 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy az európai növekedési számokra már önmagában is jelentős hatással van, hogy Németország recesszióban, stagnálásban vagy bővülésben van. Ennél is fontosabb azonban a német ipar szerepe az európai termelési láncokban. Az autóipar, a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika beszállítói hálózatai gyakorlatilag behálózzák Közép-Európát.
Magyarország esetében ez a kapcsolat különösen erős. A KSH adatai szerint 2025-ben Németország messze Magyarország legfontosabb árukereskedelmi partnere volt: 11 939 milliárd forint értékű német áru érkezett Magyarországra, miközben a magyar export Németországba 14 779 milliárd forintot ért el. A magyar–német áruforgalom így megközelítette a 27 ezer milliárd forintot.
A kapcsolat ráadásul nemcsak kereskedelmi. A KSH 2024-es adatai alapján a német irányítás alatt álló magyarországi vállalatok 26 287 milliárd forintos árbevételt értek el, messze megelőzve az amerikai, dél-koreai vagy osztrák érdekeltségeket. A német tulajdonosi hátterű külföldi leányvállalatok több mint 233 ezer embert foglalkoztattak Magyarországon.
Ezért a német konjunktúra javulása közvetlenül is megjelenhet a magyar ipari megrendelésekben. Aemnnyiben
termelése nő, az a magyar beszállítóknál is több megrendelést jelenthet. Ugyanez fordítva is működik: a német ipar tartós gyengélkedése az elmúlt években az egyik fékező tényezője volt a magyar feldolgozóiparnak. Sőt a forint árfolyamára is hatással van mindezen kereszül.
A mostani prognózis fontos kedvező jelzés, de látni kell, hogy éppen a választások előttre volt időzítve, ami adhat okot némi fenntartásra. Emellett az IW maga is arra figyelmeztet, hogy a német növekedés jelentős része állami beruházásokból és átmeneti exporthatásokból származik, miközben a magas energiaárak, a gyenge fogyasztás, az építőipari válság, a kereskedelmi konfliktusok és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
Napi