Közel 385 millió dollárt fizet az Abbott Laboratories, hogy lezárja az amerikai szövetségi kormány és több tucat állam által indított eljárást, amely a társaság csecsemőtápszereinek gyártási körülményeit vizsgálta. Az ügy gyökerei a 2022-es amerikai tápszerkrízisig nyúlnak vissza, amikor az Abbott egyik legfontosabb üzeme leállt, termékeket hívtak vissza, az Egyesült Államok pedig súlyos tápszerhiánnyal szembesült.

Az amerikai hatósági közlés szerint a megállapodásban a szövetségi kormány mellett 40 amerikai állam vesz részt. Az eljárás középpontjában az állt, hogy az Abbott 2018 és 2022 között megfelelt-e minden előírásnak a michigani Sturgisban és az arizonai Casa Grandéban működő üzemeiben gyártott poralapú csecsemőtápszerek és speciális táplálási termékek előállításakor.

Tápszer: esernyőkkel védekeztek a beázás ellen

Az amerikai igazságügyi minisztérium keresetében különösen súlyos állítások szerepeltek. A hatóság szerint a sturgisi üzemben a tető beázása miatt víz kerülhetett a tápszergyártó berendezések közelébe, miközben a problémát bizonyos esetekben nem véglegesen javították ki, hanem esernyőkkel próbálták elvezetni a vizet.

A kormány azt is állította, hogy az Abbott tovább működtetett olyan porlasztva szárító berendezéseket, amelyeken repedéseket és mélyedéseket találtak. Ezek a hibák nedvesség jelenlétében növelhették a mikrobiológiai szennyeződés veszélyét.

A vádak szerint ráadásul meghosszabbították az egyes tisztítások között legyártott terméksorozatok számát, amivel növelni lehetett a termelést. Az igazságügyi minisztérium ennél is tovább ment: azt állította, hogy 

 az FDA-val a 2019-es és 2022-es ellenőrzések során.

Az amerikai állam is hatalmas vevője a tápszernek

Az ügy pénzügyi súlyát az adja, hogy az Egyesült Államokban az állam rendkívül fontos szereplő a csecsemőtápszerek piacán. A WIC – a nők, csecsemők és gyermekek táplálását segítő szövetségi program – révén az amerikai mezőgazdasági minisztérium közvetve az országban értékesített tápszerek több mint felének megvásárlásában részt vesz. A Medicaid szintén finanszíroz bizonyos tápszereket.

A hatóságok érvelése szerint ezért nem egyszerűen élelmiszer-biztonsági ügyről volt szó: az Abbott állami forrásból finanszírozott programoknak is értékesített olyan termékeket, amelyek gyártása a kereset szerint nem felelt meg az előírt követelményeknek.

A pert eredetileg bejelentők indították az amerikai False Claims Act úgynevezett qui tam rendelkezése alapján, amely lehetővé teszi, hogy magánszemélyek az állam nevében fellépjenek állami pénzekkel kapcsolatos feltételezett visszaélések esetén. A Food Safety News szerint a három bejelentő összesen 69 millió dollárt kaphat a szövetségi egyezségből.

Abbott: nem bizonyították, hogy a tápszer okozta a megbetegedéseket

Az ügy egyik kulcsfontosságú részlete, hogy a 385 millió dolláros megállapodás nem jelenti az Abbott felelősségének megállapítását, a vállalat pedig nem ismerte el a hatósági állításokat. A kapcsolódó büntetőjogi vizsgálatot az amerikai kormány lezárta.

Az Abbott közleményében hangsúlyozta: egyetlen forgalomba került, bontatlan Abbott-tápszerben sem mutatták ki a Cronobacter sakazakii baktériumot. A vállalat szerint a 2022-ben vizsgált csecsemők otthonából származó bontatlan termékek tesztjei is negatívak voltak, a CDC pedig nem tudott egyértelmű kapcsolatot megállapítani a sturgisi üzem és a vizsgált megbetegedések között.

A 2022-es események következménye azonban jóval túlnőtt magán az Abbott-on. A sturgisi üzem bezárása és a Similac, Alimentum és más termékek visszahívása súlyosbította az Egyesült Államokban már amúgy is kialakuló tápszerhiányt. A válság olyan méreteket öltött, hogy az amerikai kormány rendkívüli intézkedésekkel, többek között külföldi tápszerek gyorsított behozatalával próbálta növelni a kínálatot.

A csaknem 385 millió dolláros egyezség így négy évvel később pénzügyileg lezárja a botrány egyik legnagyobb állami jogvitáját. A szülők által indított egyes polgári perek ugyanakkor továbbra is folyamatban vannak.