GazdaságSzerző: vg 12 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az európai lakosság több mint fele már hitelből fizeti a rezsit, Magyarországon valamivel kedvezőbb a kép.
Európa lakossága körében nőtt azok aránya, akik a megelőző fél év során hitelből fizették a számláikat. Több a késedelmes fizetés is, de a többség még biztos benne, hogy az alapvető kiadásokat megengedheti magának – állapította meg az Intrum nemzetközi követeléskezelő cég felmérésében.
Európában az elmúlt fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest 11 százalékponttal nőtt, és elérte az 56 százalékot azok aránya, akik a számláik kiegyenlítése érdekében hitelt vettek föl, vagy legalább egyszer hitelkártyával fizettek az Intrum 20 európai ország 20 ezer fogyasztójának megkérdezésén alapuló friss felmérése szerint.
Késve fizetett számlája az elmúlt 12 hónapban 29 százaléknak volt, egy évvel korábban 24 százaléknak. Arányuk a listavezető Németországban egy év alatt 26 százalékról 53 százalékra nőtt, a hitelből élők aránya elérte a 71 százalékot. Vásárláskor az utólagos fizetés lehetőségével (BNPL – buy now, pay later; vásárolj most, fizess később) 10-ből négy európai vásárló él, Németországban pedig közel hat.
Bizonytalan helyzetről árulkodik az is, hogy egy év alatt 45 százalékról 58 százalékra nőtt azok aránya, akiknek egy nagyobb bevásárlás nehézséget okozhat.
Ezzel párhuzamosan felértékelődött a takarékoskodás, a tavalyi 60 százalék után az idén 66 százalék mondta azt, hogy minden hónapban félretesz valamennyit váratlan kiadásokra.
A lakossági visszajelzésekből az Intrum arra következtet, hogy a kontinens háztartásaira egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik. Megbirkózási stratégiáik „aggasztóak", mert a kölcsönfelvétel csak elodázza a nehézségeket, az anyagi ellenállóképességüket egyre nehezebben tartják fönn. A kontinensen élők ennek ellenére magabiztosak, 78 százalék még mindig úgy gondolja, hogy ki tudja fizetni az összes számláját időben.
A magyarországi háztartások helyzete kedvezőbb az európai átlagnál, mert csak 25 százalék fizet késve.
A magyarországi válaszadók közül
A hazai megtakarítási kedvvel, illetve képességgel nincs nagy probléma, a Blochanmps legújabb felmérése szerint sem, a megtakarított forintok fialtatásával viszontannál inkább.
A magyar háztartások klasszikus pénzügyi vagyona a pénzügyi tanácsadó cég számításai szerint 2026 első félévének végére 71 672 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor a klasszikus pénzügyi vagyon több mint harmada, 25 590 milliárd forint továbbra is rendkívül likvid, jellemzően alacsony hozamú eszközökben található:
A teljes lakosság szinte kamatozatlan likviditása még mindig csaknem duplája a hazai privátbanki szektor 13 300 milliárd forintos, professzionálisan kezelt vagyonának.
A probléma ezzel együtt nem hazai, hanem európai jellegű: az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint az euróövezeti háztartások teljes pénzügyi vagyonának 32 százalékát készpénzben és betétben tartották 2025 közepén, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány mindössze 10 százalék.
Vannak azért bíztató jelek ezen a téren is. A hazai lakossági megtakarításokért huzamosabb ideje kiélezett verseny zajlik az állampapírokat kibocsátó állam, valamint az alapkezelői szektor között. Az egyre csökenő állampapírkamatok mellett befektetési alapok egyre nagyobb szeletét adják a háztartások befektetési portfóliójának is.
A hazai alapkezelőket tömörítő szakmai szervezet, a Bamosz héten megjelent legújabb statisztikája alapján augusztusban 1,7 százalékkal gyarapodott a befektetési jegyekben fialtatott vagyon összértéke. A hó végi, 22 646 milliárd forintos állomány új vagyoncsúcsot is jelent. Bár a 389 milliárd forintos havi bővülésben jelentős szerepe volt a hozamoknak, a megtakarítási lendület 143 milliárd forintot tett ehhez hozzá. Az idei első nyolc hónap során pedig már 767 milliárd forint megtakarítás érkezett az alapkezelőkhöz. Ezek nagybb része a magasabb hozamokkal kecsegtető, kockázatosabb termékekben – abszolút hozamú, valamint részvényalapokban – landolt.
Napi