BulvárSzerző: blikk 13 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Súlyos képet fest a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről Bűdi Zsolt Attila, aki a kecskeméti Bács-Zöldért Zrt. élén évtizedek óta szembesül a mindennapi nehézségekkel. A szakember – aki szerint a régióban levő három megye tizenöt évvel ezelőtt még a hazai zöldség- és gyümölcstermelés kétharmadát adta – arra figyelmeztet, hogy a termelés ma már ennek csupán a töredékére zuhant vissza.
Súlyos képet fest a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről Bűdi Zsolt Attila, aki a kecskeméti Bács-Zöldért Zrt. élén évtizedek óta szembesül a mindennapi nehézségekkel. A szakember – aki szerint a régióban levő három megye tizenöt évvel ezelőtt még a hazai zöldség- és gyümölcstermelés kétharmadát adta – arra figyelmeztet, hogy a termelés ma már ennek csupán a töredékére zuhant vissza.
Kiszáradt csatornák, drasztikusan visszaesett termelés és milliárdos áfacsalások árnyékolják be a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot. Bűdi Zsolt Attila, a Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója szerint döbbenetes a helyzet a földeken, de van kiút – ha végre az ország meghozza a legfontosabb döntést.
A probléma gyökere messzire nyúlik vissza. A '60-as és '70-es években kiépített, több tízezer kilométeres csatornahálózat eredetileg a belvizek levezetésére szolgált. A rendszerváltás óta azonban gazdátlanná váltak a csatornák, a víz eltűnt, a légköri aszály pedig megfojtja a növényeket.
Bűdi Zsolt Attila szerint nagy problémák vannak / Fotó: Blikk
„A Homokhátság ma már félsivatagos övezetnek számít. Ha nincs víz a tájban, párolgás sincs, így eső sem fog esni” – mutatott rá a drámai összefüggésekre a szakember, hozzátéve: a csatornahálózat vízzel való feltöltésével megváltoztatható lenne a klíma, és újra sikeresen lehetne védekezni az aszály ellen.
Ez is érdekelheti
Magyarország vízgazdálkodása új irányt vehet a következő években, miután hazánk és Kína szakértői közös programban osztják meg egymással tapasztalataikat. A vízhiány, az aszály és az árvizek egyre nagyobb kihívást jelentenek, ezért a Tisza vízgazdálkodásában is új megoldásokra lehet szükség.
Bűdi Zsolt Attila nem rejtette véka alá, miért döntött úgy nyolc évvel ezelőtt, hogy kiáll a nyilvánosság elé.
„Hat sztent van a szívemben. Amikor a kórházból kijöttem, számot kellett vetnem, melyik útra lépek. Eladok mindent egy forintért és elköltözöm, vagy megnézem a kollégáimat, és teszek valamit” – idézte fel a nehéz pillanatokat. Bár a családban és az ismerősi körben senki sem értette a döntését, ő a nyilvánosságot választotta, mint egyetlen lehetséges lépést.
A magyar gyümölcs nemcsak ízletesebb és édesebb a külföldinél / Fotó: Blikk
A kiállásért azonban komoly árat fizetett. Mint mondta, az áfacsalók részéről durva fenyegetéseket is kapott, hiszen milliárdos üzleteket bolygatott meg a megszólalásaival.
A szakember szerint a megoldás kulcsa a kezünkben van. A magyar gyümölcs nemcsak ízletesebb és édesebb a külföldinél, de kevesebb vegyszerrel is készül, mivel a fán érik be teljesen. Ezzel szemben az import áru sokszor olyan bevonatokat és növényvédőket kap, amelyek egészségtelen anyagokat is tartalmazhatnak.
A legnagyobb csapást azonban a 27 százalékos áfa jelenti. Bűdi szerint az áfacsalók hatalmas haszonra tesznek szert, miközben a becsületes termelők tönkremennek.
„Ha a zöldségek és gyümölcsök áfáját 5 százalékra csökkentenék, egy héten belül megállna a trükkös import! Szomszédos országokban, például Szlovéniában 5-6 százalék az áfa, és az árak 20 százalékkal alacsonyabbak” – hangsúlyozta a vezérigazgató, kiemelve, hogy az áfacsökkentés akár 1 százalékot is emelne a magyar GDP-n, és nem mellesleg megmenthetné a hazai agráriumot.
Napi