GazdaságSzerző: vg 14 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A nagy ingatlantulajdonosoktól venne el lakásokat a berlini lakhatási krízis megoldása érdekében a Die Linke.
Radikális megoldással orvosolnák a német főváros egyre súlyosbodó lakáshiányát a berlini baloldali pártok: a város tönkretételéért felelősnek tartott ingatlanóriások ingatlanjainak kisajátításával nyomnák le az elszállt bérleti díjakat. A lakáselkobzás a vasárnapi tartományi választás egyik fő kampánytémájává vált.
A lakáselkobzás a vasárnapi tartományi választás egyik legvitatottabb kampánytémájává vált, melyen a baloldali pártok koalíciója Berlin konzervatív polgármesterének leváltására készül, amivel berlini fal leomlása óta az első szélsőbaloldali polgármester kerülhetne hatalomra.
A lakhatási kérdés a városunk előtt álló legfontosabb társadalmi probléma, és mindig is azt mondtam, hogy ha polgármester leszek, minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy Berlin ismét megfizethetővé váljon, és csökkenjenek a bérleti díjak
– nyilatkozta a Politico riportja szerint Elif Eralp, a Die Linke vezető jelöltje.
Eralp szélsőbaloldali pártja szűk előnnyel vezet a vasárnapi berlini választás előtti közvélemény-kutatásokban Friedrich Merz kancellár jobbközép Kereszténydemokrata Uniója (CDU) előtt, amely jelenleg a polgármestert is adja.
A Die Linke vasárnapi győzelme esetén egy olyan baloldali pártokból álló koalíciót alakulhat, amely kizárja a konzervatívokat, akik eddig ellenezték az ilyen terveket.
A radikális baloldali párt azzal kampányol, hogy kisajátítanák a 3000-nél több lakással rendelkező ingatlanvállalatoknak az ingatlanjait. Tervük széles körű támogatást élvez a történelmileg baloldali beállítottságú Berlinben.
Egy 2021-es helyi népszavazáson a választók közel 60 százaléka támogatta a nagy ingatlancégektől történő ingatlanelkobzást. A referendumot kezdeményező szervezet becslése szerint a város akár 220 000 lakást vásárolhatna a piaci értékük legfeljebb 60 százalékáért – összesen 18 milliárd euró értékben. Állításuk szerint ezt az összeget a város egy évszázad alatt a bérleti bevételekből visszanyerhetné.
A 15 százalékos támogatottságúra mért berlini zöld párt teljes mértékben támogatja a radikális baloldal kezdeményezését, a Die Linkének azonban a kormányalakításhoz a 12 százalékra mért Szociáldemokrata Pártra is szüksége lesz egy esetleges koalícióban. Az SDP csúcsjelöltje, Steffen Krach a joboldali erőkhöz hasonlóan határozottan elutasítja a lakáselkobzás lehetőségét.
„A Die Linkével mindenekelőtt egy új szocializmust kapunk” – nyilatkozta Kristin Brinker, az AfD berlini listavezetője a Welt TV-nek.
Ha visszatekintünk, tudjuk, hogy Berlin már megtapasztalta a szocializmust, és az akkori ingatlanpiaci helyzetet figyelembe véve ez olyasmi, amit sokan nem akarnak
– tette hozzá a német szélsőjobboldali politikus, akinek pártja 18 százalékot szerezhet a helyi választáson a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján.
A politikai realitások mellett a szélsőbaloldal terve jogi akadályokba is ütközhet. Bár egy szakértői bizottság 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy az ingatlankisajátítási javaslat jogilag megvalósítható, a végrehajtása bonyolult lenne.
Egy ilyen lépés a német alkotmány 15. cikkén alapulna, amely lehetővé teszi a „föld, a természeti erőforrások és a termelési eszközök” „közös tulajdonba” való átruházását. Ezt a rendelkezést azonban még soha nem alkalmazták.
Ha végrehajtanák, a kisajátítási jogszabályt szinte biztosan megtámadnák az alkotmánybíróság előtt, és a szakértők szerint a bírák bármelyik irányba dönthetnek.
A Merz-kormány lekötelezte magát, hogy állami szinten megakadályozza az ingatlanvállalatok kisajátítását egy ilyen gyakorlatot tiltó országos törvény elfogadásával. A törvénytervezetet azonban még nem dolgozták ki, és a szakértők ismét megosztottak abban a kérdésben, hogy a szövetségi kormánynak lenne-e jogi lehetősége a helyi kezdeményezések megakadályozására.
Napi