BulvárSzerző: blikk 15 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Az egyforma magasra vágott növények mutatósak ugyan, de valójában nem tesznek jót a kertnek. Külföldön egyre több kertész hagyja különböző magasságban az évelők szárait, és ennek a szakértők szerint gyakorlati okai vannak. Nézzük, melyek ezek?
A „szeptemberi lüktetés” kifejezés külföldi kertészeti közösségekből származik. A mögötte álló elv egyszerű: ahelyett, hogy az évelőágyást egyenes vonalban vágnánk vissza, egyes szárakat magasabban hagyunk, míg másokat rövidebbre vágunk.
Ez nem egy hivatalos kertészeti módszer, az alapjául szolgáló elképzelés azonban nem légből kapott. A kertészeti szakemberek már régóta azt javasolják, hogy bizonyos évelő növényeket ősszel ne vágjunk vissza teljesen, hanem hagyjunk meg belőlük valamennyit télre.
A brit Királyi Kertészeti Társaság (Royal Horticultural Society, RHS) két fő okot említ, amiért sok kertész tavaszig, akár márciusig is vár az évelők visszavágásával.
Az egyik az, hogy az elszáradt lágyszárú növények és díszfüvek télen struktúrát adnak a kertnek, emellett táplálékot és menedéket biztosíthatnak az állatoknak. A száraz virágfejek és a megmaradt lomb a rovarok és más kisebb élőlények számára is búvóhelyet kínálhatnak.
Ez is érdekelheti
Ahogy a szeptember beköszönt, a természet lassan készülődik a téli álomra, de a tapasztalt kertészek és lelkes háziasszonyok számára ez az időszak korántsem a pihenésről szól. A kert télre való felkészítése most a legfontosabb feladat, hiszen a talaj egészsége és a növények védelme a hideg hónapokban is kulcsfontosságú. És itt jön képbe egy meglepő, de annál hatékonyabb trükk: három evőkanál őrölt fahéj, amely nemcsak a konyhában, hanem a kertben is aranyat ér!
A második ok kifejezetten gyakorlati, és a közép-európai éghajlaton különösen fontos lehet. Martina Pilzová, a Naše krásná zahrada kertészeti oldal szerzője szerint a növények föld feletti részei természetes védőréteget alkotnak a tövek körül, és segítenek felfogni a havat. A hótakaró pedig kiváló hőszigetelő réteg, különösen azokban az időszakokban, amikor a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.
Az RHS azt javasolja, hogy a díszfüvek és a fásodó szárú, fagytűrő évelők elhalt részeit is érdemes lehet télre meghagyni. Az idősebb szárak védelmet nyújthatnak a növény tövének a hideggel szemben. A kövirózsa és a cickafark ráadásul fagyos időben is megőrizheti jellegzetes formáját, így télen is dekoratív marad.
Más a helyzet azokkal a növényi részekkel, amelyeken betegség jelei láthatók: ezeket mindenképpen el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik azokra a hajtásokra is, amelyek útban vannak, megsérültek vagy letörtek. Fontos, hogy a beteg növényi részeket ne tegyük a házi komposztba.
Az örökzöld évelőket általában nem szükséges ősszel visszavágni. Az RHS ezeknél inkább az elhalt levelek eltávolítását javasolja, jellemzően tavasszal vagy nyáron.
A lépcsőzetes visszavágás tulajdonképpen kompromisszum: a kert nem tűnik teljesen rendezetlennek, miközben a megmaradt növényi részek továbbra is ellátják fontos feladatukat. Nem az a lényeg, hogy pontosan milyen magasságban vágjuk vissza az egyes szárakat, hanem az, hogy ne alakítsunk ki teljesen egyenes, mesterséges hatású szegélyt.
(via)
Napi