EgyébSzerző: index 15 órával ezelőtt 8 percnyi olvasás
Az NVVH körüli harc után jönnek a vagyonosodási vizsgálatok.
Orbán Viktor NVVH-val szembeni fellépése új szintre emelte az elszámoltatás körüli politikai küzdelmet, miközben Magyar Péter a politikusi vagyonosodási vizsgálatok bejelentésével újabb frontot nyitott ezen a területen. Az elemző szerint mindkét oldal számára komoly politikai tétje van a konfliktusnak, amelynek eszkalálódása az intézményi bizalomra is hosszabb távú hatással lehet. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Az elemző szemével című Facebook-oldal szerzőjét, Kovács János elemzőt Orbán Viktor NVVH-val kapcsolatos kijelentéseiről, az elszámoltatás politikai tétjeiről, valamint a Magyar Péter által bejelentett politikusi vagyonosodási vizsgálatokról kérdeztük.
Kovács János szerint Orbán Viktor a közelmúltban adott interjúiban egyértelműen arra törekedett, hogy a kormány által vagyonvisszaszerzési és korrupcióellenes intézményként létrehozott hivatalt ne jogállami ellenőrzőszervként, hanem a politikai ellenfelekkel szembeni leszámolás eszközeként láttassa. Erre szolgál az „ÁVH” párhuzam és az „agresszív újkommunista kormányzás” kifejezés is. Az elemző ugyanakkor hozzátette, hogy a volt miniszterelnök legutóbbi kijelentései egyszerre több irányba is közvetítenek politikai üzenetet.
A jelenlegi hatalom számára Orbán Viktor azt jelzi, hogy a Fidesz nem fogadja el legitimnek az általa politikai indíttatásúnak tartott eljárásokat, és egy későbbi kormányváltás esetén ezek jogszerűségét, illetve az érintettek felelősségét is vizsgálná. Másrészt a megszólalás közvetlen üzenet az NVVH jelenlegi és jövőbeni munkatársainak is. Amikor volt miniszterelnök arról beszél, hogy számon fogják tartani, kik vállalnak munkát a hivatalban, annak lehet visszatartó hatása
– fogalmazott Az elemző szemével című Facebook-oldal szerzője az Indexnek.
Ezzel kapcsolatban rámutatott, az NVVH még a szervezeti építkezés időszakában van, és egy ilyen helyzetben a személyes felelősség későbbi vizsgálatának kilátásba helyezése alkalmas lehet arra, hogy növelje a bizonytalanságot a potenciális munkavállalók körében. Emellett a volt miniszterelnök saját politikai táborának is üzent.
A mondandója illeszkedik ahhoz a politikai szerepfelfogáshoz, amely szerint a választási vereség után sem a visszavonulás vagy a defetizmus következik, hanem az aktív ellenállás. Ezzel a volt kormányfő azt igyekszik demonstrálni saját szavazói felé, hogy beletörődés helyett a Fidesz felveszi a politikai és jogi küzdelmet, ellenzékből is konfrontatív, aktív politikai stratégiát kíván folytatni
– mondta az elemző lapunknak.
Orbán Viktor a Bayer Zsoltnak adott interjújában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Azt nagyon világosan meg kell mondani a jobboldalnak, hogy aki ebben az ÁVH-ban – és mindegy, ki a vezetője, az egy mellékkérdés –, munkát vállal, döntéseket hoz, eljárásokban vesz részt, mikor helyreállítjuk a jogállamot, nem tudja elkerülni a pénzügyi és jogi felelősségre vonást. Ezt előre higgadtan, nyugodtan, tiszta lapokkal játszva meg kell mondani. Ezért nyomon fogjuk őket követni. Minden egyes ember nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk, kicsoda, ki fia, borja, mit csinál ott, milyen eljárásokban vett részt, milyen jogállamiságon kívüli eljárásoknak volt szereplője. Ezeket mind nyilvánosságra fogjuk hozni.”
A volt miniszterelnök kijelentései miatt az NVVH elnöke, Unger Anna jogi lépéseket helyezett kilátásba, a választási kampányban a Tisza Pártot influenszerként támogató, korábbi momentumos politikus, Fekete-Győr András pedig feljelentette Orbán Viktort hivatalos személy elleni erőszak előkészülete és felbujtás gyanúja miatt. Az ügy jogi következményeiről az Index Szabó Zsolt Tibor ügyvédet, a Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda tagját, az ELTE megbízott egyetemi oktatóját kérdezte.
Az NVVH vezetőjének, Unger Anna reakciójából egyértelműen az látszik: Orbán Viktor kijelentéseit nem egyszerű politikai kritikaként, hanem a hivatal munkatársaival szembeni megfélemlítési kísérletként értelmezi. Ezért azt is hangsúlyozta, hogy az NVVH nemcsak a közvagyont, hanem saját munkatársait is meg fogja védeni, és jogi lépéseket tesz. Magyar Péter szintén nyílt fenyegetésről beszélt.
„Az elszámoltatás a Tisza egyik fontos – ha nem a legfontosabb – választási ígérete volt. A kormányváltásra szavazók táborában erős igény van arra, hogy ne csupán politikai, hanem egyértelmű jogi következményei is legyenek az előző kurzushoz kötődő korrupciós ügyeknek. Ezen a területen különösen nagy a teljesítménykényszer, hiszen a választók egy része nem évekkel később szeretne eredményeket látni, hanem már ebben a ciklusban. Ez egyben nagy politikai kockázatot is jelent a kormány számára” – fogalmazott Kovács János.
Emlékeztetett rá, hogy az NVVH vezetésének kiválasztását már eleve komoly politikai és szakmai vita övezte, leginkább Unger Anna alkalmasságának megítélése okán. Magyar Péternek nyilvánosan is meg kellett védenie a személyi döntést, amivel egyértelmű felelősséget is vállalt annak későbbi következményeiért.
Ha ezek után hosszabb időn keresztül nem születnek látványos és jogilag is megalapozott eredmények, annak politikai költségét nem pusztán Unger Anna vagy az NVVH, hanem maga a kormány és a kormánypárt is viselni fogja. Éppen ezért az új hivatal egyszerre tényleges állami eszköz és kormányzati politikai termék. Tényleges eszköz abban az értelemben, hogy konkrét intézményi feladatot kapott a közvagyon feltárásában és visszaszerzésében. Ugyanakkor politikai szimbólummá is vált, ami szorosan kapcsolódik ahhoz az értelmezéshez, hogy itt az áprilisi választás nyomán rendszerváltás történt
– fejtette ki az elemző.
Az NVVH körüli politikai konfliktus Kovács János szerint túlmutat az új állami intézmény létjogosultságának és hatásköreinek kérdésén, és már az elszámoltatás mint kitűzött cél legitimitását is érinti.
A Fidesz értelmezésében az NVVH a korábbi rendszer működésének vizsgálatával együtt annak prominens politikai szereplőit is célba veszi. Éppen ezért a hivatal számára nem elegendő jogszerűen működni; a kialakult politikai környezetben a jogszerű működés láthatósága és bizonyíthatósága is kulcsfontosságúvá válik. Orbán Viktor megszólalása és az arra adott válaszok önmagukban nem változtatják meg az NVVH törvényben meghatározott feladatát, a hivatal politikai szerepét azonban jelentősen befolyásolhatják
– vélekedett az elemző. Hozzátette: minél erősebb a politikai konfliktus, annál nagyobb teher nehezedik a hivatalra, hogy minden egyes eljárásánál a hazai és nemzetközi közvélemény felé is demonstrálja szakmai függetlenségét, az általa tett lépések arányosságát és jogszerűségét.
A legalitás mellett a legitimitás kérdése válhat meghatározóvá. A kormányoldal arra hivatkozhat, hogy széles választói felhatalmazással és minősített parlamenti többséggel hozta létre az intézményt. Az ellenzék viszont azt állítja, hogy önmagában a többségi szavazat nem tesz minden intézményi megoldást jogállamivá, és többek között a bírói kontroll, a tisztességes eljárás és az alapjogok oldaláról támadja a konstrukciót. Ezek a kifogások jelenleg politikai és alkotmányossági viták tárgyát képezik, nem lezárt jogi tények
– magyarázta lapunknak Kovács János.
A legnagyobb veszélynek ezért az „eszkalációt” tartja: ha az egyik oldal az NVVH minden eljárását az „önkény” eszközeként, a hatalom „ökleként” mutatja be, a másik pedig az intézménnyel szembeni minden erőteljes kritikát az elszámoltatás akadályozásaként és üldözendő, nyílt ellenállásként kezdi értelmezni, abból könnyen kialakulhat egy tartós, hideg polgárháborús logika.
„Maguk az állami intézmények legitimitása is politikai törésvonal mentén kerül megítélésre. Hosszabb távon ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a politikai rendszer stabilitására nézve” – jelentette ki az elemző.
Ami a Magyar Péter által csütörtökön bejelentett politikusi vagyonosodási vizsgálatokat illeti, Kovács János rámutatott, hogy a politikai elit elszámoltatása szintén központi eleme volt a Tisza választási programjának.
A miniszterelnök bejelentése egy politikailag jól időzített lépés. Magyar Péter ezzel azt tudja demonstrálni saját választói felé, hogy az elszámoltatás nem állt meg az NVVH felállításánál, hanem más állami intézmények – ebben az esetben a NAV – bevonásával párhuzamosan több irányban is folytatódik.
A vizsgálatok ráadásul akár húsz évre visszamenőleg lehetővé tennék a vagyongyarapodás vizsgálatát. „A lépés tehát egyfajta politikai szelep az NVVH-val szembeni választói nyomást kiegyensúlyozandó, másrészt napirendformáló funkciója is lehet” – jegyezte meg az elemző.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány jelenleg viszonylag szűk költségvetési mozgástérrel rendelkezik, és már az első hónapokban szembesült azzal, hogy egyes választási vállalások végrehajtását át kell ütemeznie. Az elszámoltatással azonban erős szimbolikus eredményeket lehet felmutatni anélkül, hogy azok szükségképpen olyan költségvetési terhet jelentenének, mint például egy jelentős ágazati béremelés vagy szociális program. Emellett a téma napirenden tartása taktikailag az ellenzékkel szemben is előnyös lehet a kormány számára.
„Amíg a közbeszéd egyik meghatározó témája a korábbi kormányok prominenseinek vagyongyarapodása, korrupciós ügyei és az ezekhez kapcsolódó felelősség kérdése, addig a Fidesz bajosan tud átlépni saját tizenhat éves kormányzásának árnyékán” – jelentette ki Kovács János.
A Magyar Péter által bejelentett javaslat egy másik fontos eleme, hogy a jelenlegi és jövőbeli tisztségviselőkre is kiterjedne; egy hivatalban lévő politikus távozása után automatikus ellenőrzés indulna. Az elemző szerint ezért a lépésnek lehet egy párton belüli üzenete is:
A Tisza saját pártelitjének is jelzi, hogy a vagyonosodás és az átláthatóság kérdésében rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ez egyben Magyar Péter párton belüli kontrollját is erősítheti.
A politikai megfontolások ellenére Az elemző szemével című Facebook-oldal szerzője úgy látja, hogy maga a vagyonosodási vizsgálat valós problémára reagál, hiszen a vagyonnyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet közötti összhang hiánya régóta megoldatlan kérdés. A szakpolitikai tartalom és a politikai hasznosíthatóság ebben az esetben nem zárja ki egymást.
Napi