Hazugságvizsgálatnak is alávetették a nyomozati szakaszban Till Tamás feltételezett gyilkosát. A Fehér János elleni büntetőper a Kecskeméti Törvényszéken zajlik. A legutóbbi tárgyaláson felmerült a kérdés, hogy pontosan mire használható, és mi az, amire egyáltalán nem alkalmas a műszeres vallomásellenőrzés, más kifejezéssel élve a poligráfos vizsgálat.

A módszer hivatali és nyomozati eljárások során alkalmazott műszeres vallomásellenőrzés egyik speciális eszköze.

– Egy büntetőeljárás, például egy súlyos emberölési ügy keretében a nyomozó hatóság kérheti fel a szakértőt arra, hogy vizsgálatot végezzen. A folyamat alapja, hogy a szakértő a bűnügyi osztállyal és a kirendelő szervekkel szorosan együttműködve, a vallomások birtokában határozza meg a vizsgálat kereteit- magyarázta az igazságügyi szakértő a tárgyaláson.

Bár a laboratóriumok országos hatáskörrel működnek, a Bács-Kiskun Vármegyében található akkreditált labor kifejezetten kedvező és professzionális körülményeket biztosít az ilyen jellegű vizsgálatok elvégzéséhez. Az összeférhetetlenségi szabályok szigorúak: a poligráfos szakértő tevékenysége teljesen különválik a felderítő vagy nyomozó osztályoktól, így biztosítva a befolyásmentes légkört és a belső korrupcióelhárítási elvek érvényesülését.

A vizsgálat nem egy sablonos kérdéssorból áll, hanem egy komoly előkészületi és interjúfolyamat előzi meg.

A vallomás-ellenőrzés alapja a precizitás.

— Mivel egy poligráfos teszt optimális esetben kis számú kérdéssel dolgozik a legmagasabb validitás érdekében, a szakértő a nyomozó hatósággal egyeztetve szűkíti le a kérdések körét. A poligráfos teszt négy kérdéskörnél többet nem szokott tartalmazni, mert minél kevesebb a kérdés, annál erősebb és megbízhatóbb a vizsgálat validitása – szögezte le szakértő.

Az ideális vizsgálati időt a szervezet biológiai ritmusához igazítják, de ha a nyomozás érdekei (például egy külföldi gyanúsított sürgős eljárása) úgy kívánják, extrém időpontokban – akár hajnalban is – elvégezhető a teszt.