BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
Azzal, aki nem nyolclábúak társaságában tölti az idejét, bizonyára nagyon nehéz elhitetni, hogy nem csupán szerethető, de önmagukhoz képest kedves lények a pókok. Gabriella viszont köti az ebet a karóhoz. Persze nem is lehet mást várni attól, aki házikedvencként tartja a hálót szövő rovarokat.
Ha az ember egy társaságban megkéri az ott lévőket, hogy tegye fel a kezét, aki undorodik a pókoktól, biztos, hogy legalább 90 százalékuk jelentkezik. Sokan a magyarázatát sem tudják miért, de a hideg is kirázza őket a nyolc lábú rovaroktól, de nem így Gabriellát, akinek már kiskorában is kedvenc játszópajtásai közé tartoztak.
- Szerintem ezzel születik az ember - találgatja Gabriella furcsa vonzalmának okát. - Vidéken nőttem fel, már gyerekkoromtól szerettem a pókokat, rendszeresen etettem is őket.
Aztán kissé csillapult a rajongás, legalábbis élete egy jó részéből egy ideig kimaradtak a pókok. Tavaly aztán valamiért újra feléledt a vonzalom és egyre gyakrabban eszébe jutott: mi lenne, ha lenne egy saját pókja, terráriumban?
Mostanra egész kis pókállatkertet gyűjtött össze otthonában / Fotó: Knap Zoltán
- Az indította el a dolgot, amikor a Facebookon szembe jött velem egy bejegyzés az ugrópókokról - lelkendezett Gabriella azon, ami a pókiszonyosokat végképp lebénítja. Egy pók, amelyik ugrik?
- Bizony, vannak ilyenek - erősítette meg a gyűjtő, aki azonban gyorsan meg is nyugtatta az aggodalmaskodókat: a nagyobb fajták nálunk nem őshonosak, amik viszont nálunk is megélnek, azok egészen aprók és félni biztosan nem kell tőlük. Szóval Gabriella elkezdett utánanézni az ugrópókoknak, beleásta magát a szakirodalomba.
- Pár hónapig elvoltam így, képeztem magam, aztán elhatározásra jutottam és beszereztem az első ugrópókomat - mondta. Igazából nem is olyan nehéz ilyen állatkát szerezni, hiszen többen is foglalkoznak a tenyésztésével és az áruk sem horribilis. Mérettől függ, hogy mennyit kérnek értük, a kisebbek 5 ezer forintért kaphatók, a nagyobbak ennek nagyjából duplájáért. Így aztán nem is kíván olyan nagy befektetést, hogy az ember egész kis csapatot szervezzen belőlük: Gabriellának például hét darab van.
- Mindegyiknek van neve és tudom, hogy kevesen hiszik el, de kifejezetten intelligensek - magyarázta a büszke pókgazda. - Mindegyiknek megvan a saját szokása: van amelyikük nyugodtabb, van amelyik érdeklődőbb. Azt figyeltem meg, hogy a fiúk például sokkal félénkebbek, mint a lányok.
A kis rovarok nem igényelnek különösebb bánásmódot, elég hetente egyszer etetni őket / Fotó: Knap Zoltán
Ennek amúgy roppant egyszerű oka lehet, ugyanis az ugrópókok hajlamosak megenni egymást, főleg a nőstények a hímeket. Így aztán teljesen jogos, hogy a fiúpókok alaposan felmérik a terepet, mielőtt kimerészkednének biztonságosnak tartott vackukból. Gabriella úgy vette észre, hogy az ugrópókok képesek felismerni az arcokat, illetve megkülönböztetni egymástól az embereket mozgásuk és alakjuk alapján. És bár süketek, a rezgéseket érzékelik. Amúgy pedig igazán szerethetők, legalábbis gazdájuk szerint.
- Amikor tisztítom a terráriumot, ki szoktam venni őket: nyugodtan sétálgatnak a lakásban, megvárják, amíg visszapakolom őket és egyáltalán nem akarnak elszökni, vagy elbújni. Etetni ritkán kell őket, elég 2-3 hetente adni nekik egy élő rovart, ez bőven elegendő. Az itatás fontosabb, minden nap vizet kell spriccelni az üveg belső falára, ők ugyanis innen isznak.
Sokan a világ legcukibb pókjainak tartják őket
Persze legyenek gazdájuk számára bármilyen bájosak, azért Gabriella ismerősei első hallásra mindig megdöbbennek, amikor megtudják, kiket tart házi kedvencként. Ilyenkor mindenkinek el kell magyarázni, hogy bár Polly, Kiro, vagy éppen Pinky Pixi tudnak csípni, de sosem teszik és egyáltalán nem veszélyesek semmilyen módon. Gabriellának még egy vágya van, létezik az ugrópókoknak egy fajtája, amelyik úgy néz ki, mintha szakálla lenne. Egy ilyet szeretne még vásárolni, ehhez azonban nem könnyű hozzájutni.
A Facebookon pedig elindított egy oldalt, amin azt mutatja be, hogy milyen az élet a pókokkal. Meglepő, de sok olyan ember is követi, akik iszonyodnak a nyolclábú rovaroktól és ami még érdekesebb, hogy sokaknak pont az ő oldala segített abban, hogy úrrá tudjanak lenni a félelmeiken.
Az ugrópókokat sokan a világ legaranyosabb pókjainak tartják. Több mint 6 000 fajjal a pókok legnagyobb családjának számítanak, az egyes fajok igen eltérőek lehetnek. A legnagyobb faj, a Hyllus giganteus akár 2,5 cm-es is lehet, míg a kisebb fajok 5-8 mm hosszúságúak. Az ugrópókok húsevők, jellemzően apró rovarokat és más pókokat zsákmányolnak. Aranyosságuk oka pedig, hogy az első két szemük jóval nagyobb a másik hatnál, ettől kicsit úgy néznek ki, mintha a Muppet-show szereplőgárdájából érkeztek volna.
A pókiszony, vagyis arachnofóbia a pókoktól való erős, irracionális félelem. Már egy pók látványa, sőt akár a gondolata is szorongást, undort vagy pánikot válthat ki. Súlyos esetben az érintett kerüli azokat a helyeket, ahol pókokkal találkozhat. A fóbia pszichoterápiával jól kezelhető, pontos kiváltó oka valójában nem ismert.
Napi