GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Oroszországban először rendeznek országos választást Ukrajna 2022-es inváziója óta, Németországban pedig az AfD előretörése miatt aggódhatnak a fősodratú pártok.
Európa két nagy országában is választásokat tartanak a hétvégén. Oroszországban a Duma – azaz az orosz parlament alsóháza – képviselőit választják meg, Németországban pedig Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában járulnak az urnákhoz. Növeli az izgalmakat, hogy Oroszországban először vesz részt országos választáson a megszállt ukrán területek lakossága. Németországban pedig az AfD utóbbi időben tapasztalt előretörése miatt aggódhatnak a német fősodratú pártok: a rendszerkritikus tömörülés ugyanis két hete története legjobb eredményét hozta Szász-Anhaltban.
Oroszországban pénteken kezdődött és vasárnapig tart a parlamenti választás. A Duma 450 képviselői helyéből 225-öt pártlistán, 225-öt egyéni választókerületekben osztanak ki. Ez az első országos parlamenti választás a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított teljes körű orosz invázió óta.
Most először vesz részt országos orosz választáson az időközben annektált
lakossága. Az orosz Központi Választási Bizottság júniusban külön határozatban engedélyezte a voksolást a négy, hadiállapot alatt álló területen. Az Interfax ennek kapcsán azt írta, Ella Pamfilova, a választási bizottság elnöke közölte: a hadiállapot miatt különleges körülmények között rendezik meg a választást.
Speciális biztonsági szabályokat további nyolc régióban, köztük a Krímben, Szevasztopolban, valamint Belgorod, Kurszk és Rosztov térségében is alkalmaznak.
A határ menti és megszállt területeken külön szavazási rendszert alakítottak ki. Az Interfax szerint tíz régióban 177 úgynevezett extraterritoriális szavazóhelyet hoztak létre több mint 296 ezer választó számára. Ebből 66 az orosz terminológia szerint „Donbasszban és Novorosszija területén” működik, több mint 133 ezer választóval.
Németországban vasárnap Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartanak választást. A két voksolás közvetlenül követi a szeptember 6-i szász-anhalti választást, ahol az AfD történetének legjobb tartományi eredményét érte el, és Mecklenburg–Elő-Pomerániában a rendszerkritikus párt ismét az első hely közelében áll.
A ZDF legfrissebb Politbarometer Extra felmérése szerint az SPD 37, az AfD 36 százalékos támogatottságot élvez. Az NDR szerint az SPD csak a kampány utolsó szakaszában előzte meg az AfD-t, szeptember elején még utóbbi vezetett.
A CDU ezzel szemben a parlamenti küszöb közelében áll; a ZDF 6 százalékot mért, az NDR szerint a párton belül már attól tartanak, hogy a CDU kieshet a schwerini tartományi parlamentből.
Berlinben valamivel mások az erőviszonyok, az AfD azonban itt is jelentősen erősödött. A szeptember 14–17. között készült ZDF-Politbarometer szerint a Linke 22, a CDU 20, az AfD 18, a Zöldek 15, az SPD 12 százalékon áll. Így a Linke és a CDU versenyez az első helyért, az AfD közvetlenül mögöttük következik.
Mindezek alapján előfordulhat, hogy most vasárnap a 3,9 millió lakosú német fővárosban Elif Eralp, a szélsőbalos Die Linke listavezetője lehet az első török származású főpolgármester.
Ehhez nagyban hozzájárulhat az is, hogy Berlin Törökországon kívül a világ legnagyobb török közösségének ad otthont.
Eralp bevándorló háttere, trendi megjelenése és radikális baloldali programja sokak számára vonzó lehet, akárcsak a szintén bevándorló hátterű Mamdaninak, akit alig egy éve választottak meg New York demokrata főpolgármesterének.
A Die Linke gyökerei egyébként a kommunista NDK állampártjáig, a Német Szocialista Egységpártig (SED) nyúlnak vissza, amely a berlini fal 1989-es leomlásáig uralta Kelet-Németországot. Az elmúlt három évben azonban látványos generációváltás ment végbe a pártban, a fiatalabb nemzedékben pedig egyre több az ismert női politikus, akiknek a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) elleni fellépése közösségimédia-sztárokká tette őket a német baloldalon.
Napi