GazdaságSzerző: portfolio 3 órával ezelőtt 11 percnyi olvasás
Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.
Noha több elemző arra számít, hogy a még mindig kérdőjeles szász-anhalti kormányalakítás jegét az törheti meg, ha a pártok túllesznek a ma esedékes berlini és mecklenburg-előpomerániai választásokon, a héten tovább éleződött az ellentét az AfD és az egyetlen potenciális partnere, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) között.
Mint megírtuk, a 83 fős magdeburgi törvényhozásban az AfD a voksok 44%-ával 39 mandátumot szerzett, míg a radikális jobboldallal való együttműködést kizáró fősodorbeli pártok (a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a zöldek és a Baloldal) összesen szintén 39 helyet kaparintottak meg. Az AfD-nek tehát nincs meg az abszolút többsége, ami az új miniszterelnök megválasztásához lenne szükséges, a mérleg nyelve pedig az 5 fős BSW-frakció lett, amely egyedüliként fogadta el az AfD meghívóját, hogy egyeztetessenek.
A gazdaságpolitikában keményvonalasan baloldali, a bevándorlás kérdéskörében viszont inkább konzervatív álláspontot képviselő populista tömörülés
arra tett javaslatot, hogy egy pártokon kívüli, széles körben elfogadható személyt válasszanak a keletnémet tartomány élére.
Ezt azonban az AfD elutasította, a párt ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy helyi listavezetője, a megnyerő személyes és online kampányt folytató Ulrich Siegmund alakítson kormányt.
A BSW névadó alapítója ez ügyben úgy nyilatkozott, hogy
Siegmund jó kampányoló volt, de láthatóan ő maga is kétli, hogy miniszterelnöknek jó lenne-e.
A két elitellenes, de bal- és jobboldali pártok azon is összekülönböztek, hogy egy izraeli fegyvergyártó, az Elbit Systems a szász-anhalti Sangerhausenben tervez üzemet építeni. Siegmund úgy indokolta meg a magát háborúellenesnek beállító AfD részéről a projekt támogatását, hogy
szükségünk lesz a megfelelő erőforrásokra a későbbi remigrációs és kitoloncolási offenzívákhoz.
A „kalkulált provokációra” reagálva a fősodorbeli pártok „politikai erőszakot” és „etnikai tisztogatást” vizionáltak, és az ő felháborodásukhoz csatlakozva Wagenknecht azt kifogásolta, hogy ez a retorika félelmet kelt a jól integrálódott bevándorlókban is, akik évekkel ezelőtt érkeztek Németországba, és többek közt kórházakban, idősotthonokban segítik az ország működését.
A hirtelen nagy befolyásra szert tett radikális baloldali politikus kitért az AfD szász-anhalti társ-frakcióvezetőjének nyilatkozatára is, miszerint a BSW-vel nem lehet együttműködni, mert a párt tartományi szervezetét
egy Mohamed Ali nevű nő és egy félolasz
vezeti. (Az AfD-s Oliver Kirchner ezzel a BSW-s Amira Mohamed Alira és Fabio De Masira utalt). Az egyébként iráni apától származó, jénai születésű Wagenknecht szerint ez a megnyilvánulás is bizonyítja, hogy Siegmund mögött
részben valóban furcsa figurák húzzák meg magukat.
A BSW a formális koalíciót kizárta az AfD-vel, és azt is, hogy Siegmundot szavazzák meg miniszterelnöknek, ám a tárgyalásokra továbbra is nyitottak.
Wir sehen uns Freitag und Samstag in Mecklenburg-Vorpommern!Gemeinsam mit @Leif_Erik_Holm schreiben auch die Kollegen in Mecklenburg-Vorpommern Geschichte.18.09. in Neubrandenburg(Anmeldung unbedingt notwendig)19.09. in Demminund ebenfalls 19.09. in Schwerin.Ich freue… pic.twitter.com/2tQVvHK36q https://x.com/Leif_Erik_Holm?ref_src=twsrc%5Etfw
— Ulrich Siegmund (@UlrichSiegmund) September 14, 2026
Ha elhúzódik a patthelyzet, akár új választások is jöhetnek Szász-Anhaltban, ezt a lehetőséget korábban Siegmund sem zárta ki. Wagenknecht visszautasította, hogy sarokba lehetne őket szorítani egy megismételt választás rémképével, mivel a BSW csak épphogy ugrotta meg az 5%-os bejutási küszöböt. Szerinte az előrehozott voksolás az AfD számára is kockázattal járna, mert a szász-anhaltiak nem díjaznák, hogy a radikális jobboldal látszólag saját érdekből nem tartja tiszteletben az elsőre született eredményt.
Hiába tört át a „tűzfal”, a huzavona tehát folytatódik Magdeburgban. Onnan alig 130 kilométerre viszont még csak ezután kezdődhet.
A mintegy 3,7 millió lakos közül 2,5 millióan jogosultak ma választani Berlinben, amely Hamburg és Bréma mellett külön városállamnak minősül. Bár alapvetően öt évre szól a főváros ügyeit egyengető képviselőház mandátuma, a berlinieknek 2021 után 2023-ban is az urnákhoz kellett járulniuk, miután a tartományi alkotmánybíróság szabálysértésekre hivatkozva megsemmisítette az előző voksolás eredményét. A három évvel ezelőtt megválasztott képviselők ugyanakkor nem kaptak ötéves felhatalmazást, csak a korábbi mandátum hátralévő részét tölthették le, így maradt 2026 a választás időpontja.
2023-ban a berlini kereszténydemokraták (CDU) a legjobb eredményüket érték el egészen 1999 óta,
megelőzték még azokat a szociáldemokratákat is, akik 2001 óta megszakítás nélkül legnagyobb kormánypártként uralták a fővárosi politikát, illetve szenátust (utóbbi a kormány megfelelője „berliniül”). A CDU három éve Kai Wegner vezetésével a második helyre szorult szocdemekkel lépett koalícióra, Wegner polgármestersége azonban nem telt botrány nélkül.
Az év elején több mint 40 ezer háztartás és 2 ezer vállalkozás maradt négy napig áram nélkül, miután gyújtogatás célpontjává vált a berlini áramhálózat. Kezdetben úgy tűnt, hogy egy radikális baloldali csoport állhatott az akció mögött, de a Vulkangruppe tagadta a felelősségét, így szövetségi nyomozás indult terrorizmus gyanújával.
a polgármester által bemutatott vérszegény válságkezelést viszont éles kritika érte:
kiderült, hogy amikor Wegner azt állította, hogy bőszen telefonált és krízismenedzselt az irodájában, valójában teniszezni volt párjával. A botrány hatására Wegner visszalépett az újraválasztástól, helyette a kevésbé ismert Stefan Evers pénzügyminiszter indul a polgármesteri címért.
Liebe Berlinerinnen und Berliner, an diesem Sonntag entscheidet ihr über die Zukunft unserer Hauptstadt. Geht es beim Wohnungsbau endlich mit Tempo und Verstand voran oder verliert sich Berlin weiter in milliardenschweren Enteignungsfantasien? Stärken wir Polizei und Feuerwehr… pic.twitter.com/ldHZGDPBAT https://t.co/ldHZGDPBAT
— CDU Deutschlands (@CDU) September 17, 2026
Az SPD csúcsjelöltje, Steffen Krach sem járt jobban: pár napja korrupció gyanújával tartottak házkutatást a lakásán és a szocdemek több irodájában. Krach tagadja a törvénysértést, a párt pedig biztosította támogatásáról, de bizonyára nem ilyen kampányhajráról álmodott.
A berlini kampányt egyértelműen a lakhatási válság határozta meg.
A Reuters cikke kiemeli, hogy a berlini háztartások 85 százaléka bérlakásban él, a meghirdetett bérleti díjak pedig 2014 óta csaknem megduplázódtak, becslések szerint a német fővárosban 211 ezer új lakást kellene létesíteni 2040-ig. A lakhatási válságról szóló vita a beruházások egyik potenciális helyszíneként felmerült egykori Tempelhof repülőtér körül csúcsosodott ki. Az 1920-as években épült légi kikötőt a nácik bővítették ki, majd az 1948–1949-es berlini blokád idején a nyugati szövetségesek használták a lakosság ellátására. A repülőtér 2008-ban zárt be, majd parkká alakították. 2014-ben a berliniek csaknem kétharmada elutasította a beépítését egy népszavazás keretében, a tágan értelmezett jobboldal (a CDU, a liberális FDP és az AfD) ugyanakkor támogatja, hogy korlátozott mértékben lakásépítés induljon a terület egyes részein. Stefan Evers szerint a referendum óta eltelt 12 év, a lakásigény pedig azóta drasztikusan megugrott. Az SPD, a zöldek és a Baloldal (Die Linke) ezzel szemben megőrizné a parkot, és máshol építkezne.
A lakhatási krízist zászlajára tűző Linke egy évre befagyasztaná a bérleti díjakat, azok emelését évi 1 százalékban maximálná, valamint a helyi átlagot több mint 20 százalékkal meghaladó díjak kötelező csökkentését ígéri. Ám a részben a volt kommunista állampártból alakult, azóta a nagyvárosi fiatalság körében hódító, progresszív baloldalivá avanzsált Linkét sem kerülték el az ellentmondások.
A párt egyik kerületi kampányrendezvényén fellépő rapper a „death to the IDF” („Halál az izraeli hadseregre!”) felkiáltást szőtte bele egyik dalába. A párt csúcsjelöltje, Elif Eralp elítélte a történteket, és bírálta saját pártjának tagjait, amiért nem léptek közbe. Eralp a Berlini Zsidó Hitközség panelbeszélgetésén később elismerte, hogy ahogy az egész társadalomban, úgy a Linkén belül is tapasztalható antiszemitizmus, ám hangsúlyozta, hogy a párt elsöprő többsége kiáll a zsidó életek védelme mellett.
A ZDF felmérése alapján a lakhatás és a megélhetés terén a legtöbb berlini választó a Baloldalban bízik, míg a szintén fontos kampánytémának számító közbiztonság javítását túlnyomórészt a CDU-tól várják. Mint emlékezetes, júliusban egy Iszlám Államnak hűséget fogadó 21 éves férfi késes támadást hajtott végre a berlini Pride egyik rendezvényén, egy nőt megölt, több tucat embert pedig megsebesített. A német állampolgárságú elkövetőt májusban már elítélték egy támadás előkészítése miatt, ám pártfogó felügyelet mellett szabadlábra helyezték. A német kormány az imént intézkedéscsomagot jelentett be a szélsőséges erőszak megelőzésére.
A közvélemény-kutatások alapján Berlinben rendkívül széttöredezett a pártpaletta, amit kidomborít, hogy a választók fele nem tudja megmondani, hogy pontosan kit szeretne polgármesternek, ami egyik pártvezér bizonyítványában sem mutat valami jól. Bármennyire is kiegyenlített a mezőny, a győztes bizonyára el fog dicsekedni azzal, hogy „bevette” a német szövetségi állam központját.
BERLIN Sonntagsfrage Abgeordnetenhauswahl INSA/Volt BerlinLINKE: 21% (+1)CDU: 20%AfD: 18%GRÜNE: 15% (-1)SPD: 12%BSW: 5%Sonstige: 9%Änderungen zur letzten Umfrage vom 14. September 2026Verlauf: https://t.co/gZYRvYkoH8#aghw pic.twitter.com/EUaPWZHxbh https://t.co/gZYRvYkoH8
— Deutschland Wählt (@Wahlen_DE) September 18, 2026
Az első hely sorsa a Baloldal és a CDU között dőlhet el, előbbit 21, utóbbit 20% közelébe mérik.
Ahogy kikristályosodott a kettejük közötti ki-ki meccs, mindkét párt támogatottsága felívelt a zöldek, illetve az SPD rovására.Mivel a fősodorbeli pártok továbbra is fenntartják a „tűzfalat” az AfD-vel szemben,
a legvalószínűbb végkimenetelnek a baloldali-zöld-szocdem koalíció visszatérése tűnik,
amely szükség szerint a CDU-val is kiegészülhet.
Miközben Berlinben kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az AfD fusson be elsőként, ez nem kizárt Mecklenburg-Előpomerániában. Itt az SPD is könnyedén szépíthet a fővárosban várható leszereplés után.
A Balti-tenger partján fekvő, gyéren lakott, mindössze 1,6 millió lelkes keletnémet tartománynak hiába van jelentős kikötője – az egykori Hanza-város – Rostock révén, egy főre jutó GDP tekintetében máig a legszegényebb szövetségi államok közé sorolható (bár az ottani 36 ezer dolláros mutató így is majd’ 10 ezerrel meghaladja a magyar átlagot).
Mecklenburg a szociáldemokraták egyik hagyományos bástyájának számít.
Egészen 1998 óta kormányon vannak, hol a Baloldallal (vagy annak elődpártjával), hol a kereszténydemokratákkal koalícióban. Manuela Schwesig, Angela Merkel korábbi családügyekért felelős minisztere 2017-ben vette át a tartományi kormányrudat, a választók nagy megelégedésére. 2021-ben a voksok közel 40%-át zsebelték be a szocdemek, akik ezután a CDU helyett a Linkével léptek koalícióra, a balos szövetség folytatására jó esély mutatkozik a mai nap után is.
A balközép dominancia a tartományban nem jelenti azt, hogy az AfD itt nem erősödött volna. 2016-ban közel 21, míg 2021-ben majdnem 17%-ot szereztek a Landtag-választáson, idén pedig az első helyért viaskodnak a szocdemekkel. Manuela Schwesig ennek fényében erősen személyre szabott, ám annál egyszerűbb üzenettel próbálja meggyőzni a választókat: ő az a nő, aki meg tudja állítani a szélsőjobboldal térhódítását. Ez németül még rímel is,
die Frau gegen Blau,
ami az AfD-t annak kék színével azonosítja.
Ich bitte um die Stimmen von allen, die verhindern wollen, dass die AfD die Macht übernimmt. Ich bin eure Frau gegen Blau! pic.twitter.com/8TMQrlsGic https://t.co/8TMQrlsGic
— Manuela Schwesig (@ManuelaSchwesig) September 7, 2026
Felettébb érdekes kontraszt, hogy míg Berlinben a csúcsjelöltek alig mozgatják meg a szavazók fantáziáját, addig Mecklenburgban ennyire perszonalizált kampányt láthatunk.
Schwesig valószínűleg nem számítja el magát ezzel a stratégiával: hatalmas népszerűségnek örvend, a választók 61%-a szívesen venné, ha folytatná a miniszterelnöki poszton.
Az AfD ártana a gazdaságunknak, ártana a társadalmi kohéziónknak. A durva beszédmódjuk, a gyűlöletük és az uszításuk szétszakítja a társadalmunkat, kiújult az erőszakra való hajlam, és ez különösen minket, nőket fog érinteni
– nyilatkozta az elmúlt heteket tetőtől talpig vörösben végigkampányoló Schwesig, akiből egyes találgatások szerint akár az SPD következő vezetője is lehet.
A ZDF-kutatás alapján a megélhetés és a gazdaság, valamint az oktatás ügyei dominálták a kampányt Mecklenburgban, ezekben a szakpolitikai kérdésekben pedig a legtöbben, a választók megközelítőleg harmada a szocdemekben bízik leginkább. Az egyetlen kivétel a menekültpolitika, mely terén az AfD viszi a prímet a megkérdezettek 36%-ával. A bevándorlást radikálisan korlátozni szándékozó tömörülés listavezetője, Leif-Erik Holm jelenleg Bundestag-képviselő, és ha nem az AfD alakíthat kormányt, marad is a szövetségi parlamentben. Mindössze 28% látná szívesen Holmot a kormányfői székben, de ez nem szegi az ő és pártja kedvét.
Elérhetjük, hogy Merz szedje a sátorfáját
– mondta Holm az AFP-nek, kifogásolva, hogy Schwesig igyekszik elhatárolódni az országos SPD-től és „ellenzékként beállítani magát”, pedig ő is hozzájárult ahhoz, hogy Németország ott tart, ahol. Noha szövetségi szinten az SPD együtt kormányoz a CDU-val, Schwesig hiányolta Merzből az emberek iránti empátiát és megértést, illetve nyilvánosan bírálta a kancellár nyugdíjreformját is.
Hiába van benne a pakliban, hogy az AfD megkaparintja a dobogó legfelsőbb fokát, a „tűzfal” miatt szinte garantálható, hogy ellenzékben fog maradni.
Mecklenburg-Előpomerániában igazi fej fej melletti párbajra lehet számítani, az INSA legfrissebb felmérése szerint az AfD 37%-on áll, míg az SPD hatalmas hajrával 35%-ra tornászta fel magát. A ZDF ráadásul már azt találta, hogy
a szocdemek egy hajszállal az élre törtek, és 37%-36% arányban verhetik az AfD-t.
Berlin után itt is megfigyelhető, hogy az AfD-ellenes voksolók a legerősebbhez kezdtek húzni, mi sem tanúskodik erről jobban, mint hogy a szocdemek egy évvel ezelőtt csak 19%-on álltak.
The SPD is ahead of the AfD in MV state for the first time in a poll. An incredible campaign comeback pic.twitter.com/bbkREPp7cl https://t.co/bbkREPp7cl
— James Jackson (@derJamesJackson) September 17, 2026
Miközben az SPD magát az AfD egyetlen alternatívájaként festi le, a szélsőjobboldaltól tartó választók mozgásának kisebb részt a Linke, elsősorban pedig a CDU lett a kárvallottja. A Schwesiggel való közös kormányzást folytatni kívánó Baloldal megközelítőleg 9-10%-ot szerezhet, míg Friedrich Merz kancellár kereszténydemokratái mindössze 6-7%-ot érhetnek el, ami történelmük legrosszabb eredménye lenne bármely tartományi vagy országos szintű megmérettetésen. Sőt, annak is reális a veszélye, hogy meg sem ugorják a bejutási küszöböt.
Arra, hogy a CDU (vagy bajor szövetségese, a CSU) ne szerezzen egyetlen mandátumot sem egy tartományi parlamentben, még sosem volt példa a német újraegyesítés óta.
Ha ez mégis bekövetkezne, a Politico egy bennfentesre hivatkozva azt írja, hogy a párton belül valósággal „elszabadulna a pokol”. A rendkívül népszerűtlen Merznek a lap szerint ezáltal nem kevesebbért, mint a politikai túléléséért kellhet harcba szállnia a következő napokban, hiszen ha kiesnek a schwerini törvényhozásból, édeskevés vigasz, hogy Berlinben talán első helyen végeznek. Egy csütörtöki kampányrendezvényen a kancellár a fennforgás elkerülésének fontosságát húzta alá az ilyen, egész Európa számára bizonytalan időkben.
Minden szem Németországra, Berlinre, a világban betöltött szerepünkre szegeződik. Elvárják tőlünk, hogy hozzájáruljunk az európai kontinens stabilitásához
– próbált hatni a szavazókra Merz.
Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images
Napi