GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Egyre több jegybank gondolja újra, hol tárolja aranyát, miközben maga a nemesfém egyre fontosabb szerepet kap a devizatartalékokban – kiderült az is, melyik a világ legnépszerűbb aranytároló helyszíne.
Úgy tűnik, idén a jegybankok ide-oda utaztatják a kontinensek között aranytartalékaik egy részét, egyik szupertrezorból a másikba. Különös jelenségnek tűnhet ez a felhalmozás után, noha az aranytartalékok mozgatása nem új jelenség. Az elmúlt években azonban változni látszik a jegybankok gondolkodása arról, hogy hol érdemes tárolni a nemesfémet.
A legfrissebb példa az aranymozgatásra a holland jegybanké, amely 2026 tavasza és nyara között mintegy 86 tonna aranyat helyezett át New Yorkból és Ottawából Londonba. A lépés célja nem az aranytartalékok csökkentése, hanem azok likviditásának és válsághelyzeti felhasználhatóságának javítása volt – írja a jelenség kapcsán az Arany Világtanács (World Gold Councol) friss elemzése.
A De Nederlandsche Bank (DNB) szerint a geopolitikai bizonytalanság erősödése miatt fontosabbá vált, hogy a tartalékok egy válsághelyzetben gyorsan mobilizálhatók legyenek. London pedig a fizikai arany egyik legfontosabb nemzetközi kereskedelmi központja, ezért az ott tárolt, nemzetközi szabványoknak megfelelő arany könnyebben forgalomképes.
A holland lépés azért is figyelemre méltó, mert nem egyszerűen Európába szállításról van szó:
A műveletet több különböző lépésben bonyolították le: mintegy 59 tonna New Yorkban tárolt aranyat értékesítettek, majd Londonban nemzetközi kereskedésre alkalmas aranyat vásároltak. Emellett több mint 27 tonna arany fizikailag Észak-Amerikából Zeistbe került, hasonló mennyiségű, megfelelő minőségű aranyat pedig innen Londonba szállítottak. A holland aranytartalék teljes mennyisége nem változott.
Ez jól mutatja, hogy a jegybankok számára az aranytartalékok földrajzi elhelyezése ma már önálló tartalékkezelési kérdéssé vált.
Az arany hazaszállítása már a 2000-es évek elején megkezdődött. Németország például 2000-ben mintegy 930 tonnát vitt Londonból Frankfurtba. A globális pénzügyi válság után azonban még nagyobb figyelmet kapott, hogy az egyes országok mennyi aranyat tartanak külföldön.
Venezuela 2011–2012-ben mintegy 160 tonnát szállított vissza külföldről. Németország 2013 és 2017 között további 674 tonnát vitt New Yorkból és Párizsból Frankfurtba. Hollandia 2014-ben 122,5 tonnát mozgatott New Yorkból Amszterdamba, Ausztria pedig 2015 és 2018 között 90 tonnát helyezett át Londonból.
Törökország, Magyarország és Lengyelország szintén módosította aranytartalékainak elhelyezését.
Magyarország aranytartalékának fizikai súlya 110 tonna jelenleg. Mint a napokban megírtuk, az árfolyamváltozásoknak köszönhetően a magyar aranytartalék euróban számolt értéke újabb rekordra szökött fel, 13,5 milliárd euró fölé. A fzikai aranytartalékot tavaly ellenőrizték: a Magyarországon őrzött 94,73 tonna aranytartalék hiánytalan, kifogástalan állapotban van. A magyar aranytartalék kisebb része, 15,5 tonna a Bank of England értéktárában van elhelyezve, Londonban.
Az utóbbi időszakban azonban már nem feltétlenül az a cél, hogy minél több arany kerüljön belföldre. Inkább az látszik, hogy a jegybankok megpróbálják egyensúlyba hozni a biztonságot, a fizikai hozzáférhetőséget és a likviditást.
Jó példa erre Franciaország: a francia jegybank, a Banque de France 2025–2026-ban 129 tonna, New Yorkban tárolt aranyat értékesített, majd Európában vásárolt helyette ugyanolyan mennyiségű, megfelelő minőségű aranyat. A francia jegybank hangsúlyozta, hogy az ország teljes aranytartaléka 2437 tonna maradt, vagyis nem tartalékcsökkentés történt.
A tranzakció hátterében ráadásul technikai szempont is állt: a New Yorkban tartott 129 tonna nem felelt meg a londoni LBMA szabványának (ez a nemesfémpiac legfontosabb komplex minőségi szabványát takarja), ezért a Banque de France a fizikai átszállítás helyett az arany értékesítése és európai, szabványos arany vásárlása mellett döntött.
Szerbia 2025-ben jelentette be, hogy az első kelet-európai ország kíván lenni, mely teljes aranyvagyonát otthon, azaz belföldön fogja őrizni. A terv ugyankkor még nem valósult meg maradéktalanul, mert a legfrissebb, 2026. júliusi ottani jegybanki adatok alapján még mindig nincs teljesen otthon az arany, ugyanis a legutoljára vásárolt 5 tonnát továbbra is Bernben őzik Szerbia számára.
Aliga tévedünk akkor, ha a folyamat mögött tudatos stratégiát látunk, és az értékelés szerint ez így is van, amit három, egymással összefüggő szempont határozza meg.
A holland jegybank 2026-os döntése éppen ezt a változást szemlélteti: 2014-ben azért vitt aranyat New Yorkból Amszterdamba, hogy növelje a hazai készletek arányát, 2026-ban viszont Észak-Amerikából részben Londonba helyezte át a tartalékokat a jobb kereskedhetőség érdekében.
Az Arany Világtanács 2026-os jegybanki aranytartalék-felmérése is ezt a folyamatot támasztja alá. A 76 jegybank részvételével készült felmérés szerint
a Bank of England továbbra is a legnépszerűbb aranytárolási hely, a válaszadók 57 százaléka jelölte meg, míg 49 százalékuk számolt be legalább részben belföldi tárolásról.
Közben nőtt azok aránya is, amelyek változtattak vagy változtatni terveznek tárolási stratégiájukon. Az elmúlt egy évben a válaszadók 9 százaléka növelte belföldi tárolását, 10 százalék pedig külföldi tárolási helyszíneit diverzifikálta. A következő 12 hónapra 7 százalék tervez további belföldi tárolást, miközben 9 százalék újabb külföldi helyszínek bevonását tervezi.
Ez alapján nem egyetlen irány rajzolódik ki. Egyes jegybankok több aranyat visznek haza, mások új külföldi tárolási helyszíneket keresnek. A közös pont inkább az, hogy diverzifikálják a letétkezelést.
A tartalékok áthelyezése könnyen keltheti azt a benyomást, hogy a jegybankok értékesítésre készülnek. A friss példák azonban önmagukban nem támasztják ezt alá.
A DNB kifejezetten közölte, hogy nem számít az arany felhasználására, a cél a válsághelyzeti felkészültség és a mobilizálhatóság javítása.
Az imént hivatkozott felmérés pedig azt mutatja, hogy a jegybankok továbbra is inkább növelni akarják aranykitettségüket. A válaszadók rekordnak számító 45 százaléka arra számít, hogy saját intézményének aranytartaléka nő a következő 12 hónapban, és mindössze 1 százalék vár csökkenést.
A globális jegybanki aranytartalékok növekedését 89 százalékuk várja.
A változás tehát elsősorban nem az arany szerepének csökkenését, hanem annak aktívabb tartalékkezelési eszközként való használatát mutatja. A jegybankok számára egyre fontosabb, hogy az arany egyszerre legyen biztonságos, hozzáférhető és likvid – és szükség esetén több különböző helyszínről is mobilizálható legyen.
Napi