– Nem könnyű szavakat találni arra, ami mostanában a parlamentben zajlik. A miniszterelnök hétfőn például kétszer is odaszaladt ülés közben Rétvári Bence kereszténydemokrata frakcióvezetőhöz. Elképzelhető egyáltalán szakmai munka ilyen keretek között?

– Nem az a fontos, hogy miként érzem magam, amikor engem vagy képviselőtársaimat gyalázzák az ülésteremben. Azért vagyok a törvényhozás tagja, hogy a magyar embereket képviseljem: azokat, akik a mi listánkra szavaztak, és azokat is akik, aki más pártéra. Ezzel a felelősséggel kell dolgoznom.

– Ha már szóba hozta a politikus felelősségét: a kampányban a Tisza szinte megszámlálhatatlan ígéretet tett, ám nem hallani manapság semmit például a minimálbér megduplázásáról. Sőt a pénzügyminiszter a minap azt fejtegette, hogy a korábbi években a termelékenységhez képest túl gyorsan emelkedtek idehaza a keresetek. Lát ellentmondást a Tisza választás előtti és utáni nyilatkozatai között?

– Vélemények helyett a tények felől érdemes a kormány tevékenységéhez közelíteni. Minden év ősze, kora tele a minimálbérvitáról szól, és a téma jelentős is: kétszázezer embert érint közvetlenül, mennyi a legkisebb kereset. Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2024 szeptemberében ígérte meg a mai miniszterelnök, hogy kormányra kerülve megduplázza a minimálbért. Az összeg akkor 266 800 forint volt és Magyar Péter azt vállalta, hogy azt 533 600 forintra emeli. Most azonban azt hallani a minimálbér-tárgyalásokról, hogy tíz százalék alatt maradhat a jövő évi emelés.

A Tisza a kampányban olyan ígéreteket tett, amelyeket nem tart be. Pontosan látszik ez az idei költségvetési törvény módosításán is, amelyet a napokban tárgyal az Országgyűlés. Abban se dupla családi pótlék, se nyugdíjemelés nincs, az egészséges élelmiszerek áfáját nem csökkentik, a gyógyszereknél pedig csak a vényköteles készítmények forgalmi adóját mérsékelték, a többiét nem. És még sorolhatnám. A 2026-os büdzsé módosításáról szóló tiszás javaslat így a be nem tartott ígéretek költségvetése.

– Akad ugyanakkor a javaslatban egy 300 milliárdos elvonásról szóló rész. A kormányzat közlése szerint az állam működésén elérhető megtakarításról van szó.

– Ez a mozzanat kifejezetten árulkodó. Először is érdekes a dramaturgia. Egy hétfői napon nyújtották be az indítványt, ám azok a gazdasági lapok, amelyek az előző kormány minden döntést a legapróbb részletekig azonnal elemeztek, most egy napig hallgattak a 300 milliárdos megszorításról. Ez ugyanis megszorítás. Ugyan a javaslat elegánsan fogalmaz és azt tartalmazza, hogy egyes minisztériumokra befizetési kötelezettséget rónak ki, ám ez magyarul azt jelenti, hogy elvesznek a tárcáktól pénzt, amelyből eredetileg közfeladatokat finanszíroztak volna. Az oktatás, a közlekedés, az egészségügy és akár a közbiztonság is a kárvallottak között lehet. Hogy konkrétan mely területektől vonnak el forrást – és ez a másik érdekesség – még nem ismert, a kormány ugyanis titkolja. A parlament tehát úgy szavaz majd az idei költségvetés módosításáról, hogy a kabinet nem mondja meg, honnan vonnak el 300 milliárdot, ez október közepéig derül majd csak ki.

– Az is tudott, hogy az államadósságot eközben növelné a kabinet.

– Sőt, már növelte is. Csak júliusban több mint 2600 milliárd forinttal emelkedett az államadósság. Ha az összeget a gyermekes családokra vetítem, azt kapom, hogy minden egyes családot minden egyes napon hetvenezer forinttal adósított el a Tisza júliusban.

– Kering a nyilvánosságban egy másik hasonló számítás is. Ez a kormányé és arról szól, hogy ha megérkeznek az eddig blokkolt uniós források, akkor állampolgáronként nyolcszázezer forinthoz jut az ország. A számítással nyilván azt szerették volna érzékeltetni, hogy a summa hatalmas. A jelek szerint azonban akadtak olyanok, akik komolyan, ilyen értelemben készpénznek vették az állítást, és arról kezdtek el tájékozódni, hogyan kaphatják meg valóban az összeget.

– Azt kell mondanom, az érintettek joggal követelnek pénzt a kormánytól. Személyesen a mostani miniszterelnök ígért a kampányban különféle juttatásokat számos társadalmi rétegnek, nem egyszer időpontot megnevezve és szinte forintra pontosan.

A becsapott emberek száma nőttön nő.

– A kedélyeket borzoló egyik legújabb intézkedés a dízelautó-tulajdonosoknak szóló, négy hónapon át járó ötezer forintos juttatás. Ennek előzménye az volt, hogy bár a miniszterelnök májusban azt ígérte, megtartják az üzemanyagok védett árát, júniusban mégis eltörölték azt. Ez lehet a Tisza egyik legnagyobb gazdasági baklövése?

– Volt valami, ami működött: a védett árak megvédték a családokat és a gazdaságot az üzemanyagárak kilengésétől. A kormány ezt kivezette, helyette most úgy ad támogatást a rekordmagas árak miatt, hogy abból az autósok háromnegyede nem részesül, ráadásul a zsebpénznek beillő, havi ötezer forintos támogatásnak a többszörösét szedik be egy újabb jövedékiadó-emeléssel.

– Az üzemanyagárak kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az energetikai tárcát az a Kapitány István vezeti, akit annak idején úgy mutatott be a tiszás nyilvánosság, mint a globális energiapiac egyik legfelkészültebb szakemberét.

– Nem ismerem jól a minisztert, annyit viszont tudok róla, hogy amikor Hortay Olivér képviselőtársam kérdezte őt az üzemanyagárakról vagy a gázbeszerzésről, Kapitány István kevésbé szakmai, mint inkább személyeskedő választ adott. Ez arra utal, hogy szakmai érvei nincsenek.

Az elmúlt hónapok alapján azt láthatjuk, hogy a Tiszától csupán vagdalkozásra és az emberek becsapására futja.