Az elmúlt évek fejlesztéspolitikájából teljesen hiányzott az az algoritmus, amely képes lett volna tárgyilagosan megméretni az új elképzeléseket. Ennek a korábbi működési zavarnak az egyik leglátványosabb következménye mindaz, ami a kisgyermekkori felzárkóztatás területén van – pontosabban inkább nincs.

A Great Start in Life uniós projekt tíz évvel ezelőtti indulásakor Martine Reicherts és a jelenlévő EU-s szakemberek drámai adatokkal vázolták fel a helyzetet: az Európai Unióban az analfabetizmus és az alapkészségek hiánya miatt a 16 és 26 év közötti fiatalok mintegy 30 százaléka eltartottá válik vagy a bűnözés felé sodródik.

Ezért határozta meg az Unió legfontosabb pedagógiai feladataként az iskolaelhagyás megállítását. Mivel az elakadások gyökere a korai években van, kifejezetten keresték azokat a módszereket, amelyek már ettől az időszaktól kezdve védőhálót biztosítanak, megakadályozva ezzel a későbbi lemorzsolódást.

Lett volna megoldás, de falakba ütközött

Dr. Antal-Lundström Ilona zene- és művészetpedagógus – aki nemzetközi tapasztalatainak köszönhetően meghívott szakértőként volt jelen Brüsszelben a Great Start in Life program indulásakor – nem csupán elméleti oldalról közelítette meg a konferencián elhangzó fejlesztési célokat.

2016-tól dolgoztam abban a projektben, amelynek célja a helyzet javítása volt. Kollégáimmal együtt igyekeztünk egy olyan megoldást találni, amely kutatásokon alapuló, kézzelfogható segítséget nyújt az Unió által elvárt célok eléréséhez”

– utalt a professzor az Indexnek az általa megalkotott Fejlesztő Zenepedagógiai Programra (FEZEP), ismertebb nevén a Látható hangokra, amely játékos, akusztikus és vizuális gyakorlatokkal – többek között a hangok jelekké alakításával – építi ki az agyban azokat az idegpályákat, amelyek nagyban hozzájárulnak a későbbi tanulás sikerességéhez. A neurobiológiai kutatásokra és a Kodály-elvekre építő program a rendkívül szenzitív időszakban lévő, 3 és 8 éves kor közötti korosztályt célozza meg.

A borsodi óvodákban és iskolákban végzett hatásvizsgálatok – amelyekről az Eszterházy Károly Egyetem filmje és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak tanulmánya is tanúskodik – feketén-fehéren igazolták a zenei hallásfejlesztés kulcsszerepét a beszédészlelésben és a felzárkózásban. A svédországi és a későbbi hazai mérések szerint a matematikai és beszédértési területeken a programot végző gyermekek a DIFER-teszteken 17–20 százalékkal jobb mutatókat értek el az azonos korúak átlagánál. A pápai Bartók Béla AMI-ban lefolytatott 5 hónapos mikrokutatás során pedig a hátránnyal induló gyermekeknél 12,3  és 18,55 szzázalékos összesített fejlődést regisztráltak, miközben az írásmozgás-koordinációjuk drámai mértékben, 38 százalékról 75 százalékra, illetve 21 százalékról 33 százalékra javult.

Dr. Antal-Lundström Ilona Svédországból való hazaköltözése után akkreditáltatta a módszerhez kapcsolódó képzést. 2021-ben az Oktatási Hivatal gondozásában elkészültek a programra épülő tankönyvek, az áttörés mégsem érkezett meg. Ahogy a kutató fogalmazott:

az elért eredmények és az elkészült tananyag ellenére újra és újra zárt ajtókba ütköztem, pedig nemegyszer kerestem őket szóban, írásban, és minden egyéb fórumon.

Íme egy részlet a levélből, amelyet a pedagógus nem sokkal azután küldött el a korábban oktatásért is felelő Belügyminisztériumnak, hogy Laurent Sens, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának osztályvezetője is jelen volt a tárca épületében megszervezett, az oktatás jövőjéről szóló tavalyi egyeztetésen:

„A BM-ben a januári 16-ai kerekasztal-beszélgetésen a közoktatás helyzetének európai értékelése is elhangzott. Laurent Sens úr hiányolta az általuk fókuszba helyezett iskola-előkészítési, felzárkóztatási pedagógiai munkát, aminek megvalósulásához projekt-támogatást adtak 2016-ban (Great Start in Life projektindító konferencia, Brüsszel). A cél az EU-ban és itthon is a versenyképesség, vagyis a szellemi kapacitás bővítésének és a jövő magasabb szintű munkaerejének az elérése. Ebben a legdöntőbb, az egész iskolai- és életkarrierhez alapot biztosító 3–8 éves kor.

A legutóbbi eredmények (PISA, elsősök bukásának mértéke, stb.) azt bizonyítják (és ezt a múlt héten közzétett felmérés legfrissebb adatai csak tovább erősítik – a szerk.), hogy a gyermekeknek, különösen a hátrányos helyzetűeknek, szükségük van az iskola előtti felkészítésre. Az új társadalmi körülmények és célkitűzések szerint az óvoda feladata a tanulási képességek és az írás-olvasás, vagyis a hang-jel kapcsolat alapjainak kialakítása, a hallás és a gondolkodás fejlesztése az iskolába lépés előtt.

Laurent Sens úr valójában az e céllal kialakított programot kereste. A fejlesztő zenepedagógiai módszerrel mi az európai projekthez kapcsolódva évek óta dolgozunk a gyakorlatban és továbbképzést is végzünk. Erről több alkalommal értesítettük a szakmai felelősöket, de úgy tűnik, ahelyett hogy díjaznák, tudatos elnémítással, agyonhallgatással akarják lehetetlenné tenni a munkánk eredményét”

– fogalmazott a professzor a levélben, amely érdemi válasz nélkül maradt.

Antal-Lundström Ilona és szakmai műhelyének kálváriája messze nem egyedi eset. A pedagógusokkal, oktatási kutatókkal és terepen dolgozó fejlesztőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink mind egybecsengenek: az elmúlt évtizedekben a hazai oktatásirányításból hiányzott a valódi nyitottság, partnerség. Az alulról szerveződő civil és szakmai innovációkra nem lehetőségként, hanem elfojtandó, zavaró tényezőként tekintettek. A következmény nemcsak a PISA-mérések lesújtó eredményeiben mérhető, hanem abban a generációs hátrányban is, amelyet a legkiszolgáltatottabb gyermekek kénytelenek hordozni.

A lapunk által felkeresett szakértők véleménye egy irányba mutat: egy olyan nyitott rendszert kell építeni, amelyben folyamatos és érdemi párbeszéd zajlik a terepen dolgozó pedagógusokkal, fejlesztőkkel. Az innovációknak teret kell nyitni, és egy olyan mérési rendszert is létre kell hozni, amely képes szakmai alapon kiszűrni, hogy mi az, ami igazán hatékony. A bizonyítottan működő módszertanokat pedig fel kell karolni annak érdekében, hogy áttörjék a falakat, és ténylegesen bejussanak az óvodába, iskolába. Mindezek nélkül ugyanis az ország szellemi és gazdasági felzárkóztatása aligha valósulhat meg.

(Borítókép: Diákok egy gimnáziumban 2025. szeptember 10-én. Fotó: Stefano Guidi / Getty Images)