A felfedezést a Liverpooli Egyetem, a University College Dublin és az Adelaide-i Egyetem kutatói vezették: mesterséges intelligencia segítségével térképezték fel az ősi barlanglakások lehetséges helyszíneit. Az algoritmus a dél-walesi barlangok adatait elemezve azonosított 28 potenciális lelőhelyet Írországban, amelyek közül nyolc helyszínen találtak barlangrajzokat. Ezek a műalkotások, amelyek mészkőfalakra vésett ábrázolásokból, okker- és szénrajzokból, valamint agyagba vésett vonalvázlatokból állnak, szarvasokat és mamutokat ábrázolnak, és az emberi művészet fejlődésének újabb szakaszát képviselik - írja a PopularMechanics.

A kutatók szerint a jégkorszak idején a gleccserekben tárolt hatalmas vízmennyiség miatt a tengerszint jelentősen csökkent, így kialakult egy szárazföldi híd, amely összekötötte a mai Pembrokeshire-t Írország délkeleti partjával, Rosslare közelében. George Nash, a Liverpooli Egyetem professzora szerint a vadállatok, például mamutok, bölények és rénszarvasok vándorlása vonzotta az embereket a hídon át, akik vadászat céljából követték őket. A kutatások azt is feltárták, hogy a jégkorszak zord körülményei közepette az emberek barlangokban éltek, ahol a hőmérséklet nyáron is -10 °C és -20 °C között mozgott. Ezek a barlangok nemcsak menedéket nyújtottak, hanem a túlélésért folytatott versengés központjai is voltak.

A kutatócsoport feltételezése szerint a szárazföldi híd egy 46 mérföld hosszú, erdőkkel és gyepekkel borított fennsík lehetett, amelyen keresztül az emberek eljutottak Írország keleti partjára. Bár a mostani felfedezések a sziget délnyugati részén található barlangokra összpontosítanak, Nash szerint valószínű, hogy a keleti parton is találhatók hasonló lelőhelyek, ahol az első telepesek átkeltek. A kutatók úgy vélik, hogy az ősi emberek a vadállatok vándorlási útvonalait követve egyre bátrabbá váltak, és újabb területeket fedeztek fel, miközben családi hálózataik bővültek.

A szárazföldi hidak az ősi emberek számára kulcsfontosságúak voltak az új területek elérésében. Nash szerint a telepesek már 40 000 évvel ezelőtt megérkeztek Walesbe a La Manche-csatornán és a Bristol-csatornán átívelő szárazföldi hidakon keresztül. Az Írországba vezető híd pedig újabb lehetőséget kínált számukra, hogy barlangokat találjanak és megtelepedjenek. A kutatócsoport úgy véli, hogy még több, sőt korábbi lelőhelyek is várnak felfedezésre, amelyek tovább bővíthetik az északnyugat-európai őstörténet határait. Nash szerint a projekt új távlatokat nyit a régió történelmének megértésében, és rendkívül izgalmas lehetőségeket kínál a jövőbeli kutatások számára.