Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar startupvilág valódi problémája vajon a tőkehiány, vagy inkább a hazai befektetők kockázatkerülése. Golovin szerint azonban a kérdés hamis ellentétet állít fel, a két tényezőt ugyanis nem lehet elválasztani egymástól.

„A kockázatvállalási hajlandóság nem pusztán személyiség kérdése, hanem egyszerű matematika” – fogalmazott.

Mint kifejtette, ha egy piacon húsz kockázatitőke-alap működik, amelyek fiatal, gyors növekedésre képes vállalkozásokban szereznek tulajdonrészt, és mindegyikük több száz millió eurót kezel, akkor megengedhetik maguknak, hogy rendkívül kockázatos befektetéseket is vállaljanak. A sikeres cégeken elért nyereség ugyanis bőségesen ellensúlyozhatja a kudarcba fulladt befektetések veszteségét.

Emiatt a hazai befektetők mozgástere is szűkebb: sok esetben csak olyan vállalkozásokba tudnak pénzt tenni, amelyek önmagukban is viszonylag biztonságosnak tűnnek.

A startupokról adatokat gyűjtő Dealroom szerint 2025-ben és 2026 első időszakában mintegy 33 korai fázisú befektetés történt Magyarországon, vagyis ennyi fiatal vállalkozás jutott tőkéhez. Érettebb, későbbi növekedési szakaszban lévő cégekbe ugyanakkor mindössze öt alkalommal fektettek be.

Golovin felidézte azt is, hogy amikor az online csalások kiszűrésével foglalkozó magyar SEON 2022-ben 94 millió dollárnyi tőkét vont be, a nemzetközi befektetők mellett még az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion is részt vett a finanszírozásban. A legutóbbi tőkebevonási körben ugyanakkor már egyetlen hazai befektető sem szerepelt.

Hangsúlyozta, hogy a magyar alapok is részt vesznek későbbi finanszírozási körökben, a kérdés azonban nem pusztán a hajlandóság, hanem az ilyen befektetések gyakorisága és az alapok által kezelt vagyon nagysága. Az Index a közelmúltban részletesen is foglalkozott a hazai tőke hiányával és a magyar megtakarítások külföldre áramlásával.

Nem tragédia, ha egy magyar cég külföldről szerez pénzt

A SEON – amelynek fejlődését az Index a kezdetektől figyelemmel kísérte – nagyrészt külföldi tőkéből növekedett, ezért a szakértőtől azt is megkérdeztük, mit nyer ebből valójában Budapest.

Golovin szerint nincs semmi baj azzal, ha egy vállalkozás a nemzeti határokon túlról von be tőkét. Ahogyan a startupok a világpiacon versenyeznek az ügyfelekért, ugyanúgy nemzetközi szinten kell megküzdeniük a befektetők pénzéért is.

Egy vállalkozás akkor is hasznot hajthat a származási országának, ha külföldi befektetőktől szerez tőkét, vagy akár másik országba helyezi át a központját, például ha a fejlesztőcsapat továbbra is Magyarországon marad.

A szakértő példaként az úgynevezett startupmaffia-jelenséget említette. Ez azokra az esetekre utal, amikor egy sikeres vállalkozás korábbi munkatársai később saját cégeket vagy befektetési alapokat hoznak létre, így megsokszorozzák az eredeti vállalkozás sikerének hatását.

Így alapítottak a PayPal és a Skype egykori munkatársai később olyan cégeket, mint a Tesla, a SpaceX, a LinkedIn vagy a Wise nemzetközi pénzügyi szolgáltató. Hasonlóképpen a magyar sikertörténetek, például a SEON egykori dolgozói is hazahozhatják a nemzetközi kapcsolatokat, tapasztalatokat és üzleti tudást.

Golovin szerint a következő nagy lehetőséget a generatív mesterséges intelligencia jelentheti.

A magyar startupok közül különösen figyelemmel kíséri a Colossyant, amely mesterséges intelligencia és digitális avatárok segítségével készít videókat írott szövegekből. Szerinte a vállalkozás jól példázza, hogy magyar kockázati tőkével támogatott cégek is képesek kilépni a nemzetközi piacra.

Az államra is szükség van, de nem uralhatja a piacot

Az interjúban az állam szerepe is szóba került. Golovin szerint ezen a területen az egyensúly megtalálása a legfontosabb.

A túl sok állami pénz olyan alapítói generációt nevel ki, amely az ügyfelek helyett a pályázati bizottságokra figyel. Állami támogatás nélkül ugyanakkor szinte lehetetlen elindítani a vállalkozók következő nemzedékét.

Arra a kérdésünkre, hogy a vállalkozása által működtetett MyRoboteam program – amely gyakran műszaki ismeretekkel sem rendelkező egyéni alapítókat segít eljutni az első prototípus elkészítéséig – nem csupán a már most is zsúfolt startupmezőny belépőszintjét szélesíti-e tovább, határozott nemmel válaszolt.

A Dealroom elemzésére hivatkozva azt mondta: 2025 óta alig több mint ötven startupot jegyeztek be Magyarországon. Ez országos szinten kifejezetten alacsony szám, nem pedig a piac telítettségének jele. Ráadásul minél többen indulnak el, annál többen juthatnak el végül a sikerig.

Úgy látja, Magyarországon nem elsősorban a mérnöki tudásból van hiány, hanem az üzleti, értékesítési tudásból kell több, vagyis abból, amit a szakma piacra lépési képességnek, angol kifejezéssel go-to-market tudásnak nevez.

Egy jó mérnök képes működő terméket létrehozni, ez azonban még nem jelenti azt, hogy el is tudja adni. Az Index korábban részletesen beszámolt a magyar startupok növekedési és nemzetközi terjeszkedési nehézségeiről.

2030-ra kiderülhet, mire képes Budapest

Végezetül arra kértük a szakértőt, nevezzen meg egyetlen mérhető mutatót, amely alapján eldönthető lenne, hogy Budapest valóban technológiai központtá vált-e.

Golovin először a régiós helyzetet ismertette. A közép- és kelet-európai befektetéseket figyelő Vestbee jelentése Magyarország által kitermelt unikornisként tartja számon a Budapesten alapított LogMeInt, amelyet 2019-ben 4,3 milliárd dollárra értékeltek egy felvásárlási ügyletben. 

A céget 2020-ban a Francisco Partners és az Evergreen Coast Capital érdekeltségei vásárolták fel mintegy 4,3 milliárd dollárért. A LogMeInből 2022-ben GoTo lett, a vállalat fizikai központja Bostonba került. Magyarországon azonban a cég továbbra is rendelkezik fejlesztői kapacitással, de már külföldi tulajdonban van, így nem nevezhető teljesen magyar cégnek.

Szerinte a magyar piac kis mérete önmagában nem akadály. Észtország lakossága nagyjából hetede Magyarországénak, mégis több startup működik az országban.

Arra nincs egyszerű magyarázat, hogy egyes startup-ökoszisztémák miért teljesítenek jobban másoknál. Minden országnak a saját mentalitásához, történelméhez és gazdasági adottságaihoz igazodó receptet kell kidolgoznia.

Golovin szerint a lehetséges megoldás a nemzetközi nyitottság: külföldi startupokat kell Magyarországra vonzani, közös befektetéseket kell megvalósítani külföldi alapokkal, valamint az alapítókat már az első naptól kezdve fel kell készíteni a világpiaci működésre, például angol nyelvű programokon keresztül.

Hozzátette, Magyarország sokat tud kínálni a vállalkozóknak: erős technológiai tudásbázissal rendelkezik, és az Európai Unión belül az egyik legjobb hely lehet arra, hogy valaki startupot indítson, miközben magas életminőségben él.

Egy konkrét mércét is javasolt: 2030 végére legalább húsz olyan, egyenként több mint 50 millió eurót érő startupnak kellene működnie, amelynek központja Magyarországon található, tevékenysége azonban nemzetközi.

Golovin tudatosan kerülne olyan látványos, de kevésbé érdemi mutatókat, mint a bevont tőke teljes összege. Ezek ugyanis felértékelik a nagy finanszírozási köröket és a vállalati központok külföldre helyezésével járó ügyleteket, miközben nem mutatják meg, hogy a sikerből valójában mennyi marad Magyarországon.

„Ha ez nem valósul meg, akkor őszintén azt kell mondanom, hogy Budapest továbbra is más technológiai központok utánpótláspiacaként működik majd, függetlenül attól, hogy a befektetési ügyletek száma vagy a médiamegjelenések milyen képet mutatnak” – összegezte a Winno társalapítója.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Aleksandar Nakic / Getty Images)