Közleményben tudatta több művész, hogy nem léptek fel az Operett Forgatagon. A „KIÁLLÁS!” címmel megosztott üzenetben azt írják, sajnálják, hogy nem találkozhattak a közönséggel, ám úgy érzik, részvételük jelen helyzetben nem lenne összeegyeztethető azzal, amit a „tiltakozó kisebbség” képvisel. Hangsúlyozták, hogy a közönség szeretete és tisztelete számukra megkérdőjelezhetetlen, és reményüket fejezik ki, hogy hamarosan más keretek között pótolhatják az elmaradó találkozást – olvasható a Színház Online oldalán.

A bejegyzés szolidaritási felhívással zárul: az „O” mint Operett gondolatához kapcsolódva arra kérik az egyetértőket, hogy egy „Operett kézjeles szelfivel” vagy emojival csatlakozzanak a kiálláshoz.

A mozgalomhoz az operettszínház több művésze is csatlakozott:

Az Operettszínházban dolgozókhoz többek között csatlakozott Lőrinczy György, aki 2014 és 2019 között volt az Operettszínház igazgatója, valamint Kerényi Miklós Máté, színész. 

Lőrinczy György közösségi-oldalán azt írta, „gondolkoztam rajta egy pár órát, hogy tőlem ez etikus-e?” Majd arra jutott, hogy az emlékek, a barátai és a volt kollégái miatt csatlakozik a tiltakozáshoz.

Kerényi Miklós Máté a bejegyzésében az Operettszínház „tiltakozó kisebbségét” képviselő művészek mellé állt, és kifejezte támogatását mindazoknak, akik kiállnak egymásért, kollégáikért és a színházért. Úgy fogalmazott:

Egy színház nem pusztán egy épület, nem egy név a homlokzaton, és nem csak egy intézmény. Emberek közössége. Tehetség, munka, bizalom, egymás iránti tisztelet és az a különleges kapcsolat, amely művész és közönség között estéről estére megszületik.

Kerényi szerint vannak értékek, amelyeket nem szabad veszni hagyni, és a jelenben kell cselekedni ahhoz, hogy a múlt legszebb időszakai újra jövővé válhassanak. Hangsúlyozza, hogy most kell megszólalni és egymás mellé állni. Bejegyzése végén hozzátette, bár már hivatalosan nem tagja a társulatnak, úgy érzi, örökre egy család maradnak.

Kitört a botrány az Operettszínházban a százmilliós kifizetések miatt, nyíltan fellázadtak a vezetés ellen

Az Index is beszámolt róla korábban, hogy a szervezet felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az Orbán János Dénes által vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) pontosított adatok szerint 422 899 120 forintért vásárolta meg a szerző 9 drámájának felhasználási jogait. Ráadásul a Budapesti Operettszínház is elismerte, hogy 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett ki Orbán János Dénesnek munka- és jogdíjként.

A kritikusok szerint ez az összeg messze meghaladja a piaci árakat, és nagyobb, mint amit a kormány a budapesti független színházak teljes éves működésére szán. Tarr Zoltán miniszter az esetre reagálva azt állította, hogy a szaktárca már 1,3 milliárd forintot szerzett vissza az ügy kapcsán.

A júliusban kiadott társulati nyilatkozatból egyértelműen látszik, hogy a színház belső feszültségei a tarthatatlanságig fokozódtak. Az Operettszínház harmincöt neves művésze által aláírt dokumentum szerint a színfalak mögött dolgozóknak fogalmuk sem volt a kifizetésekről:

Az Operettszínház társulatának tagjaiként mélységes megdöbbenéssel értesültünk a sajtóban megjelent információkról, amelyek szerint a KMTG − amelynek Orbán János Dénes szakmai vezetője – jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel. [...] A társulat tagjaiként ezekről a juttatásokról nem volt tudomásunk.

A művészek kiemelik, hogy régóta komoly aggályaik vannak az intézmény működésével, a szakmai és anyagi megbecsültség hiányával, valamint az előadásszámok drasztikus csökkenésével kapcsolatban.

A társulat tagjai szerint a vezetőség korábban a forráshiánnyal indokolta a kevesebb bemutatót és a csökkenő előadásszámot egy színészszektori értekezleten, ám a nyilvánosságra került kifizetések fényében ezt a magyarázatot nem tartják kielégítőnek.

Ezért érdemi választ követetek a vezetéstől arról, hogy a sajtóban említett művek és kifizetések milyen összefüggésben állnak az intézmény működésével, gazdálkodásával és a művészi munkával. Az aláírók között pedig a színház legmeghatározóbb művészei is ott voltak.

(Borítókép: A Budapesti Operettszínház 2019. március 8-án. Fotó: Shutterstock)