A cégvezető úgy látja, Magyarországon az elmúlt évtizedekben javult a vállalkozók társadalmi megítélése. Ebben fontos szerepet játszottak a nemzetközileg is sikeres magyar startupok, amelyek megmutatták, hogy itthonról indulva is lehet világpiaci céget építeni. A kép azonban továbbra is kettős: a tudásra, teljesítményre és tisztességes működésre építő vállalkozások mellett jelen vannak azok a szereplők is, amelyek elsősorban politikai vagy üzleti kapcsolatokon keresztül próbálnak érvényesülni.

Pistyur Veronika szerint számos vállalkozói kudarc megelőzhető lenne alaposabb felkészüléssel. Sok alapító úgy vág bele a cégépítésbe, hogy nem számolja ki megfelelően a költségeit, nem árazza be a saját munkáját, vagy a társaival nem beszéli át előre a növekedési célokat, az értékrendet és a vállalható kompromisszumokat. Bár a gazdasági és szabályozási környezet változásait nem lehet kiküszöbölni, éppen ezért volna fontos felkészülni mindarra, amire a vállalkozónak van ráhatása.

A beszélgetésből az is kiderül:

• hogyan lett Pistyur Veronikából kényszervállalkozó, majd műsorgyártó és üzleti mentor;
• miként jött létre a Prezi, a Ustream és a LogMeIn alapítóinak részvételével a Bridge Budapest;
• miért kezelik kevésbé komoly szereplőként a civileket, mint az üzleti élet képviselőit;
• mi alapján dönt egy kockázati tőkebefektető egy induló vállalkozás támogatásáról;
• miért érdemes a cégalapítóknak már az indulás előtt tisztázniuk, mit jelent számukra a pénz, a siker és a vállalható áldozat;
• miként lehet értelmes munkával és jó vállalati kultúrával akkor is tehetséges munkavállalókat bevonzani, ha egy cég nem tudja a legmagasabb fizetést kínálni;
• miért kevés a középvállalat Magyarországon, és hogyan fékezi a növekedést az együttműködés, valamint a bizalom hiánya;
• illetve minden vállalkozásnak szükséges-e egyáltalán nagyra nőnie és kilépnie a nemzetközi piacra.

Ez a szerkesztőségi tartalom a Raiffeisen Bank támogatásával jött létre.