BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Megszólalt a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora arról a botrányról, amely egy 2022-ben történt, szexuális kényszerítéssel kapcsolatos ügy miatt robbant ki az intézményben. Erős István az Indexnek adott interjújában vallott az esetről.
Az ügy 2022. augusztus 16-án történt az MKE Strobl Alajos utcai kollégiumában a vád szerint egy férfi szexuális kényszerítést követett el egy női hallgatótársával szemben. Az egyetem vezetése azonban csak szeptember 21-én szerzett tudomást a történtekről, amikor az egyik oktató jelezte nekik az esetet. Erős István elmondása szerint ezt követően azonnal összehívta a vezetőséget, majd az akkori jogász tanácsára feljelentést tettek a rendőrségen. A rektor szerint a bejelentéstől számított másfél órán belül már el is küldték a feljelentést.
Erős István elmondta, hogy a történtek idején a kárvallott hallgató éppen Tihanyban, az egyetem művésztelepén tartózkodott. A rektor nem akarta közvetlenül megkeresni, ezért az oktatóján keresztül érdeklődött arról, hogy tudnak-e valamiben segíteni neki. A hallgató számára pszichológusi segítséget is felajánlottak.
Később a fiatal nő egyéni oktatási rendet kért, amit az egyetem azonnal biztosított számára, emellett kiköltözött a kollégiumból is.
A rektor azt is elmondta, hogy a hallgatótól később egy levelet kaptak, amelyben megköszönte, amit érte tettek. Erős István szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy akkor úgy érezték, mindent megtettek, amit lehetett.
A férfi, akivel szemben a vád megfogalmazódott, már az eset előtt Erasmus-ösztöndíjat kapott, így 2022 szeptemberében Lengyelországban kezdte meg a tanévet. Erős István szerint a külföldi tartózkodását később meg is hosszabbította, így egész tanévben nem volt Magyarországon.
A rektor azt mondta, a rendőrségi eljárásról 2023 januárjában kaptak hivatalos tájékoztatást, ekkor azt közölték velük, hogy a tanúmeghallgatások szakaszában tart az ügy.
Az egyetem vezetése akkor került ismét a középpontba, amikor a férfit tavaly novemberben jogerősen felmentették. A döntés miatt a hallgatók demonstrációkat szerveztek, az egyetemen kiállítást rendeztek, az épület elé pedig molinókat helyeztek ki.
Erős István szerint ekkor kezdtek visszafelé haladva mindent áttekinteni, hogy kiderüljön, megfelelően jártak-e el. Az egyetem vezetését is érték kritikák, sőt voltak olyan hallgatók, akik a lemondásukat követelték.
A rektor elmondása szerint később találkoztak a kárvallott hallgatóval is, aki idén nyáron diplomázott le. Az interjúban az Index az érintettek személyiségi jogaira tekintettel sem a nő, sem a férfi nevét nem közölte.
Az egyik legfontosabb tanulságot maga Erős István is megfogalmazta. A rektor szerint az egyetem vezetése akkor elsősorban a jogi keretekhez tartotta magát, és az akkori jogász azt jelezte számukra, hogy jogerős bírósági ítélet hiányában nem alkalmazhatnak retorziót a hallgatóval szemben.
A rektor most úgy látja, ennél érzékenyebben kellett volna kezelniük a helyzetet.
„Mi is lehettünk volna érzékenyebbek, és valamiféle retorziót alkalmazhattunk volna – utólag én is így gondolom. De mi szigorúan a jog talaján akartunk maradni, talán ez hiba volt” – mondta az Indexnek.
Erős István azt is hangsúlyozta, hogy háromgyermekes apaként, két lánygyermek édesapjaként átérzi a sértett hallgató tragédiáját.
Az ügy után az egyetem hónapokon keresztül dolgozott a szabályozás átalakításán. Külső szakértőket és az egyetemi közösséget is bevonták, majd egy öttagú bizottság létrehozásáról döntöttek.
Az intézményben áldozatközpontú szabályozást vezettek be, amelyet a szenátus júliusban fogadott el. A jövőben egy oktató, egy adminisztratív munkatárs, egy külső szakértő és két hallgató vizsgálhatja az esetleges zaklatási ügyeket.
Erős István szerint az áldozatvédelemre és az edukációra is nagyobb hangsúlyt helyeznek majd. Előadásokat és beszélgetéseket is terveznek, hogy az egyetemi közösség tagjai tudják, milyen lehetőségeik vannak, ha zaklatás vagy más atrocitás éri őket.
A rektor arra is kitért, hogy ha most történne egy hasonló eset, biztosan hoznának olyan intézkedéseket, amelyek jobban megnyugtatják az áldozatot és az egyetemi közösséget. Hangsúlyozta: a zaklatás és az erőszak minden körülmények között megengedhetetlen.
Az ügyben szeptember 16-án újabb fordulat történt: a főügyészség felülvizsgálati indítványára a Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi jogerős felmentő ítéletet, így az eljárás folytatódik.
Napi