A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai alapján 7799,4 milliárd forint volt készpénzben a lakosságnál, további 14 161,1 milliárd pedig lekötés nélkül pihent bankszámlákon. A teljes állomány egyetlen negyedév alatt 1,77 százalékkal, egy év alatt pedig 11,28 százalékkal nőtt. A Bankmonitor számítása szerint a júniusi, 1,7 százalékos éves infláció mellett ez a pénztömeg 373,3 milliárd forintnyi vásárlóerőt veszített egy év alatt, ami fejenként nagyjából 39 ezer forintnak felel meg.

Már nem csak a tehetősek fektetnek be

A megtakarítások egy része már befektetésekben landol. A Lightyear megbízásából készült kutatás szerint a 18–64 éves magyarok 26 százaléka rendelkezik legalább egy befektetési termékkel. Az állampapírok, befektetési alapok, részvények, kötvények, ETF-ek és kriptovaluták is ide tartoznak. A befektetők legnagyobb csoportját a havi nettó 300–500 ezer forintot keresők adják, és több mint felük havi jövedelme nem éri el az 500 ezer forintot.

A befektetők többsége óvatos. A felmérésben részt vevők 53 százaléka a magasabb hozam helyett inkább a biztonságot tartja fontosnak, és mindössze 6 százalék vállalna komolyabb kockázatot megtakarításainak nagy részével. Az inflációtól 48 százalék, a piaci árfolyamok ingadozásától 33 százalék tart. A befektetők 75 százaléka folyószámlán is tart nem befektetett pénzt, 67 százalékuk pedig készpénzt is őriz.

Részvényt a befektetők 33 százaléka tart, befektetési alapot 30 százalék, ETF-et viszont csak 19 százalék. A TBSZ és az ETF-ek ismerete között is nagy a különbség. A hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők 44 százaléka ismeri a TBSZ adóelőnyét, míg a tízmillió forint feletti vagyonnal rendelkezőknél ez az arány 82 százalék. Az ETF-ekről a válaszadók 75 százaléka hallott, miközben 42 százalékuk el tudná képzelni, hogy ilyen eszközt vásároljon.

A nagy átlag mögött nagy különbségek vannak

A 21 960 milliárd forintos összeg látványos, de önmagában nem mutatja meg, hogy kiknél van ez a pénz. A fejenkénti 2,3 millió forint nem azt jelenti, hogy egy átlagos magyar ennyit tart otthon vagy a bankszámláján. A számításban ugyanúgy benne vannak a gyerekek és az idősek, miközben a vagyon egy része a magasabb jövedelmű háztartásoknál koncentrálódik. A Bankmonitor is kiemeli, hogy sok aktív korú magyarnak összesen sincs ennyi megtakarítása.

A háztartások teljes pénzügyi vagyona ennél jóval nagyobb. 2026 második negyedévének végén csaknem 126 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszköz volt a magyar háztartások tulajdonában, a nettó pénzügyi vagyon pedig 105,9 ezer milliárd forintra emelkedett. A könnyebben mozgatható eszközök – készpénz, bankbetétek, kötvények, befektetési jegyek és tőzsdei részvények – állománya 64,3 ezer milliárd forintot tett ki.

Az Eurostat 2024-es adatai szerint a magyarországi tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-egységben az uniós átlag 72 százaléka körül alakult, vagyis Magyarország az EU sereghajtói között volt. A mutató nem azonos a jövedelemmel, mert az egyéni fogyasztásba az állam és a nonprofit szervezetek által biztosított szolgáltatások, például az egészségügy és az oktatás is beletartoznak. Az adat ettől még jól érzékelteti a háztartások anyagi helyzete közötti különbségeket.

Nem minden bankszámlán lévő forint „parlagon hever”

A készpénzben vagy folyószámlán tartott pénzre szükség lehet. Egy váratlan kiadás, lakásfelújítás, autócsere vagy munkahelyváltás miatt sok háztartásnak fontos, hogy azonnal hozzáférjen a tartalékához. A Bankmonitor hat hónapnyi kiadást említ olyan biztonsági tartalékként, amelynek elsődleges szempontja a hozzáférhetőség és az alacsony kockázat.

Más a helyzet akkor, ha a biztonsági tartalékon felül is hosszú időre lekötetlenül marad jelentős összeg. A Bankmonitor számítása szerint 4,5 százalékos éves hozammal a teljes, készpénzben és lekötés nélküli betétben tartott 21 960,6 milliárd forint után 988,2 milliárd forint hozam keletkezhetne egy év alatt. Ez nem garantált eredmény, hanem egy számítási példa, ráadásul a befektetések kockázata, hozzáférhetősége és költségei is eltérnek.

A magyar megtakarítási piac közben változik: a háztartások egyre nagyobb része találkozik részvényekkel, befektetési alapokkal és ETF-ekkel, miközben a készpénz és a lekötetlen bankszámlapénz állománya is tovább nő. A kettő jól megfér egymás mellett: valakinek lehet befektetése és több hónapnyi megélhetésre félretett készpénze is.

A 22 ezer milliárd forintos összeg mögött így nagyon különböző háztartások vannak. Országos átlagként több mint 2,3 millió forint jutna egy magyarra, egy család tényleges megtakarítását azonban ebből nem lehet megmondani.