EgyébSzerző: origo 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A királynő neve máig ismerősen cseng a világ minden táján.
1926. április 21-én, a londoni Bruton Street 17-es szám alatt született meg az akkor még csak hercegnőként törzskönyvezett Erzsébet, akiről ekkor még senki sem sejtette, hogy hetven éven át ül majd a trónon. II. Erzsébet királynőt pontosan négy éve, ezen a napon helyezték örök nyugalomra, neve azonban máig ismerősen cseng az egész világon.

Az uralkodó Elizabeth Alexandra Mary Windsor néven látta meg a napvilágot. Édesapja Albert yorki herceg (a későbbi VI. György király), édesanyja pedig Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a későbbi Erzsébet anyakirályné) volt - olvasható királyi család oldalán.
Erzsébet a harmadik helyen állt a trónöröklési sorban, így születésekor még senki sem számított arra, hogy egyszer királynő lesz.
Nagyapja, V. György uralkodása alatt a trónöröklési rendben nagybátyja, Eduárd herceg, valamint édesapja is megelőzte őt.
1930-ban megszületett a húga, Margit hercegnő, így a két testvér együtt nőtt fel. Gyermekkoruk viszonylag nyugodt és védett volt; a család kezdetben Londonban, majd később Windsorban is élt. Erzsébetet otthon tanították, többek között történelemre, alkotmányjogra, vallásra és francia nyelvre. Már fiatalon elkezdték felkészíteni arra, hogy egy napon fontos közéleti szerepet töltsön be.
1936-ban meghalt V. György király, és a fia, VIII. Eduárd került a trónra. Eduárd azonban még ugyanabban az évben lemondott a trónról, mert feleségül akarta venni az elvált, amerikai Wallis Simpsont. A trónt ezért Erzsébet apja, Albert herceg örökölte, aki VI. György néven lépett trónra.
Erzsébet így mindössze tízévesen a brit trón első számú várományosává vált.
Ezzel az egész élete megváltozott, ugyanis innentől kezdve már célirányosan az uralkodói feladatokra készítették fel.
A leendő uralkodó személyesen élte át a világháború borzalmait: húgával együtt a windsori kastélyban tartózkodott, hogy biztonságban legyen a London elleni bombázásoktól. A testvérek a háborús évek alatt is folytatták tanulmányaikat, és a maguk módján kivették a részüket a terhekből.