Az elmúlt hónap a legmelegebb augusztus és egyben a legmelegebb hónap lett Magyarországon a XX. század kezdete óta, ami alapvetően befolyásolta az áramtermelést és -fogyasztást is. Augusztus középhőmérséklete a HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján országos átlagban 24,9 Celsius-fok volt, ami 3,7 fokkal haladta meg még az 1991–2020-as időszak átlagát (21,2 °C) is. A villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító MAVIR adatai szerint az augusztusi havi átlaghőmérséklet ennél is magasabb, 26,1 fok volt, 3,2 fokkal túlszárnyalva az egy évvel korábbi értéket.

A rendkívüli forrás fokozta a hűtési igényt, ennek hatására pedig a bruttó villamosenergia-felhasználás (háztartási méretű kiserőművek (HMKE) és saját célra termelő erőművek (SCTE) nélkül) 6,6%-kal nagyobb volt (3501,6 gigawattóra - GWh), mint 2025 augusztusában (3285,5 GWh) - a széles körű fogyasztói önkorlátozással együtt is.

A szélsőséges időjárás egyre gyakoribbá válására, illetve az elektromos hűtő- és fűtőberendezések terjedésére utal, hogy

az idei évben az augusztusi a harmadik olyan hónap volt január (+9,4%) és június (+7,2%) után, amikor az áramfogyasztás több mint 5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi bázist.

Így az év első 8 hónapjában a bruttó felhasználás (26 397,5 GWh) 2,3%-kal haladta meg 2025 hasonló időszakáét.

Az egész Európát sújtó extrém időjárás a hazai energiatermelési viszonyokat sem hagyta érintetlenül.

Nagyrészt a Duna rekord alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű termelése a hónap jelentős részében messze elmaradt a megszokottól. A MAVIR termelési mix alakulását bemutató (tájékoztató jellegű adatokon alapuló, de a helyzetet jól illusztráló) grafikonjáról leolvasható, hogy a mintegy 2000 megawatt (MW) névleges villamos teljesítményű magyar atomerőmű termelése a hónap nagy részében mélyen 1000 MW alatt alakult, és csak az utolsó napokban, augusztus 26-ától működött 100%-os kihasználtságon.

A grafikonon a legalsó kék sáv jelzi a Paksi Atomerőmű termelését.

Az erőmű által augusztusban előállított 579,1 gigawattóra (GWh) mindössze nem egészen 39%-os, rendkívül alacsony havi kihasználtságnak felel meg. Bár bizonyos hónapokban a tervezett és nem tervezett karbantartási munkálatok miatti leterhelések korábban is eredményeztek jóval az éves átlagnak megfelelő 90% alatti kihasználtsági értékeket,

az augusztusi mutató valószínűleg a legalacsonyabb érték az erőmű 4. blokkjának 1987. augusztus 16-i beüzemelése óta.

Az atomerőmű a teljes (a HMKE-k és SCTE-k adatait is magába foglaló) augusztusi országos villamosenergia-felhasználás (4071,6 GWh) 14,2%-át fedezte, míg a legnagyobb forrást képviselő napelemek a 38,1%-át, következően abból, hogy a teljes hazai naperőmű-állomány által a hónap folyamán termelt energiamennyiség (1552,5 GWh) csaknem háromszorosa volt a nukleáris blokkokénak.

A paksi krízis hatására az import aránya ebben a hónapban szokatlanul magasnak számító arányt, 27,1%-ot ért el.

Ha az augusztusi hazai termelésen belüli részarányokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy míg Paks súlya mindössze 19,5% volt, addig a naperőműveké meghaladta az 50%-ot is.

A hazai termelésen belüli 52,3%-os napenergia-részarány szintén új rekordot jelöl, valószínűleg nemzetközi összevetésben is,

mivel az elérhető információk alapján az eddigi világcsúcsot Kalifornia állam tartotta 50%-ot épphogy meghaladó 2026 májusi értékkel.

Bár havi adat nem áll rendelkezésre az akkumulátoros energiatárolók augusztusi magyar villamosenergia-ellátáshoz való hozzájárulását illetően, a napi adatok alapján ezek már augusztusban is érdemben elősegítették az esti fogyasztási csúcsok döntően nap közben betárolt napenergiával történő kezelését.

A naperőművek kiemelkedő havi teljesítménye a kapacitás folyamatos bővülése mellett annak is köszönhető, hogy bár a hőség rontotta a napelemek hatékonyságát, a részben az El Nino miatti, szokásosnál nagyobb besugárzás hatására 26,52%-kal csúcsot döntött a hazai napelemek augusztusi kihasználtsága, a 2024 augusztusi 26,31%-os rekordot átadva a múltnak.

További érdekesség, hogy a hazai gázerőművek részaránya a paksi krízis ellenére sem ugrott meg drámai mértékben a felhasználáson (12,4%) és a termelésen belül (16,9%), bár a júliusi értékekhez képest kétségkívül jelentős emelkedést jeleznek (8,8, illetve 10,5%). Ez elsősorban a közel-keleti válság miatti piaci gázáremelkedéssel, illetve a gázalapú áramtermelés ebből következő drágulásával magyarázható.

A korábbiakhoz képest még rendkívülinek nevezhető, de a folytatásban várhatóan egyre inkább átlagossá váló augusztusi körülmények az első nyolchavi adatokat is alapvetően befolyásolták. A Paksi Atomerőmű részaránya az I-VIII. havi hazai villamosenergia-felhasználásban a tavalyi 33,2%-ról 29,6%-ra csökkent, és miközben a gázerőművek súlya nagyjából változatlan maradt (15,3, illetve 15,4%), addig a napenergia szerepe jelentősen nőtt, 25,8%-ról 27,2%-ra, egyre inkább megközelítve a nukleáris energiáét, a teljes megújuló alapú áramfogyasztást is felhúzva.

A paksi krízis következtében az import részaránya a tavalyi 16,7%-os bázisról 20,2%-ra emelkedett az idén január-augusztusi periódusban, és feltételezhető, hogy ennek hatására az éves importarány 2022 óta tartó csökkenése is megszakad 2026-ban.

A hazai termelési mixben értelemszerűen hasonló változások figyelhetőek meg.

Az olyan egyéb hazai források termelésen belüli éves aránya a minimális augusztusi bővülés ellenére továbbra is másfél évtizedes mélyponton stagnál, mint a biogáz vagy a hulladék alapú áramtermelés. A szintén ígéretes lehetőségeket kínáló, de alulfejlett hazai szélerőmű-flotta hozta a kötelezőt (1,4%), míg az ugyancsak kecsegtető potenciállal bíró geotermikus áramtermelés továbbra sem járul hozzá a magyar villamosenergia-termeléshez (0%).

A paksi energiakrízis minden korábbinál jobban aláhúzta a ma még csekély súlyú, de jelentős potenciállal rendelkező hazai, tiszta megújuló források fejlesztésének fontosságát.

Ezek többnyire olcsóbb, és az ellátásbiztonság szempontjából kedvezőbb opciót jelenthetnek az időszakonként kritikusan megugró importtal szemben, ráadásul nagyobb rendelkezésre állást ígérnek nem csak a napelemekhez, de akár az atomerőművekhez képest is.

Az új kormány energiapolitikai terveiben a nap- és atomenergián túl fontos szerepet kap a hazai szélerőmű-, energiatároló- és geotermikus kapacitás növelése, illetve hálózat ehhez szükséges fejlesztése is, és a kabinet már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images