A bolygó az Elias 2-24 b nevet kapta, és egy nagyjából Jupiter tömegű égitest, amely mintegy 450 fényévre található a Földtől. A különlegessége azonban nem elsősorban a mérete, hanem az életkora: olyan fiatal, hogy a csillagászok szinte a kialakulása közben tudják vizsgálni.

Az eredményről szeptember 16-án jelent meg tanulmány a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban. A kutatást Andrea Bernardi, a chilei Universidad Diego Portales doktorandusza vezette.

Még mindig formálódik az égitest

Az Elias 2-24 b egy fiatal csillag körül kering, amelyet sűrű gáz- és porlemez vesz körül. Az ilyen korongokban található anyagból alakulhatnak ki a bolygók, miközben növekedésük során egyre több anyagot gyűjtenek be a környezetükből.

A kutatók éppen az ilyen korongokban kerestek bolygókat. A korongban található rések ugyanis árulkodóak lehetnek: a kialakuló bolygók gravitációja képes eltávolítani az anyagot a pályájuk környezetéből, így jól látható struktúrákat hozhatnak létre.

A kutatók a hawaii W. M. Keck Obszervatórium koronagráfjával készült megfigyeléseket is felhasználták. A koronagráf a csillag erős fényének egy részét kitakarja, így a közelében lévő, sokkal halványabb objektumok is megfigyelhetővé válhatnak.

Az Elias 2-24 b nagyjából olyan tömegű, mint a Jupiter, viszont a saját csillagát a Föld–Nap távolságának körülbelül 55-szörösére keringve kerüli meg. Összehasonlításként: a Jupiter valamivel több mint ötször messzebb van a Naptól, mint a Föld.

Ez komoly problémát jelent a bolygók kialakulásáról szóló jelenlegi elméletek számára.

A számítások szerint ugyanis egy Jupiterhez hasonló óriásbolygó létrejötte a Jupiter pályájának megfelelő távolságban nagyjából ötmillió évig tarthat. Ha egy ilyen égitest ennél sokkal távolabb kering, a kialakulása elméletileg még hosszabb időt igényelne.

Lucas Cieza, a chilei Instituto de Estudios Astrofísicos professzora és a tanulmány egyik társszerzője szerint a felfedezés arra utal, hogy a jelenlegi bolygóképződési modellekből fontos folyamatok hiányozhatnak.