GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A Moody's tartós romlást lát az ország pénzügyi helyzetében.
Lengyelországba Donald Tusk hatalomra kerülése után megindultak a korábban befagyasztott uniós milliárdok, a gazdaság erősen növekszik, alacsony a munkanélküliség, és hatalmas beruházási programok futnak. Az állam pénzügyei mégis egyre rosszabb állapotban vannak. A Moody’s most elvesztette a türelmét, történetében először rontotta Lengyelország hitelminősítését – írja a lengyel Rzeczpospolita elemzése.
A portál szerint a hitelminősítő számára éppen az volt az egyik figyelmeztető jel, hogy Varsó a kedvező gazdasági környezetet és a jelentős uniós pénzbeáramlást sem tudta kihasználni az államháztartás rendbetételére. A lengyel költségvetés hiánya 2025-ben már a második legmagasabb volt az egész Európai Unióban, és a Moody’s szerint 2026-ban és 2027-ben is a GDP 7 százaléka körül maradhat.
Amikor Donald Tusk 2023 végén visszatért a kormány élére, egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy helyreállítja Varsó kapcsolatát Brüsszellel és hozzáférhetővé teszi a jogállamisági viták miatt blokkolt uniós forrásokat. Ez gyorsan sikerült is. Az Európai Bizottság 2024. február 29-én jelentette be, hogy a lengyel kormány igazságügyi lépései megnyitják az utat akár 137 milliárd eurónyi uniós forrás előtt.
Az első, 6,3 milliárd eurós helyreállítási kifizetés előtt is ekkor nyílt meg az út. Azóta a pénz valóban megindult. A lengyel helyreállítási terv értéke jelenleg 59,8 milliárd euró, amelyből 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 29,4 milliárd pedig hitel. Az Európai Bizottság egy későbbi második és harmadik részlet keretében újabb 9,4 milliárd eurót fizetett ki Lengyelországnak. Az uniós források persze nem egyszerűen elkölthető költségvetési pénzek, jelentős részük meghatározott beruházásokhoz és reformokhoz kötött, és a helyreállítási csomagban hitelek is szerepelnek. Gazdasági hatásuk azonban jelentős. Maga a Moody’s is arra számít, hogy a lengyel növekedést az uniós és helyreállítási forrásokból finanszírozott beruházások is húzzák.
Éppen ez az ellentmondás került most a hitelminősítő célkeresztjébe. A Moody’s pénteken A2-ről A3-ra rontotta Lengyelország hosszú távú adósbesorolását, miközben a kilátást negatívról stabilra változtatta. Ilyenre korábban még nem volt példa: a Rzeczpospolita szerint ez a Moody’s első lengyel leminősítése.
A hitelminősítő szerint a döntés hátterében a lengyel állam pénzügyi erejének „tartós romlása” áll.
A nagy költségvetési hiány növeli az államadósságot, miközben a magasabb finanszírozási költségek egyre drágábbá teszik annak kiszolgálását. A Moody’s azt is kifogásolja, hogy az elmúlt évek fiskális politikája prociklikus volt, vagyis a jó gazdasági időszakot Varsó nem használta fel megfelelő tartalékok képzésére. A lengyel pénzügyminisztérium közlése szerint a Moody’s azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2026-ban és 2027-ben is a GDP 7 százaléka körül alakulhat, annak ellenére, hogy közben erős marad a gazdasági növekedés.
A lengyel kormány saját 2027-es költségvetési tervezete ennél sem sokkal optimistább, az ugyanis 7,1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. A Moody’s még márciusban
A romlás nem csak előrejelzés. Az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2025-ben a lengyel államháztartási hiány a GDP 7,3 százalékát érte el. Ennél az Európai Unióban csak Románia állt rosszabbul 7,9 százalékkal. Az uniós átlag mindössze 3,1 százalék volt. Egy évvel korábban Lengyelország deficitje még 6,4 százalék volt. Vagyis miközben az EU egészében lényegében stabilizálódott a költségvetési helyzet, Lengyelországban tovább nőtt a hiány.
Közben a gazdaság teljesítményével nincs alapvető probléma. A Moody’s 2026-ra 3,7, 2027-re pedig 3,2 százalékos növekedést vár. A Rzeczpospolita ezért arra hívja fel a figyelmet, a lengyel hiány nem recesszió közepette száll el. Az ország erősen növekszik, alacsony a munkanélküliség, és jelentős uniós források érkeznek. A Moody’s értékelése szerint éppen az mutatja a fiskális politika gyengeségét, hogy ilyen körülmények között sem sikerült csökkenteni a deficitet.
A kiadási oldalon több rendkívül nagy tétel találkozott egymással. A Moody’s külön kiemeli
Lengyelország az ukrajnai háború után rendkívüli ütemben kezdte fejleszteni haderejét, miközben a jóléti rendszer finanszírozását sem építette le. Vagyis a probléma nem vezethető vissza egyetlen döntésre, és valójában nem is teljes egészében a Tusk-kormány alatt keletkezett. A jelenlegi kabinet jelentős kiadási kötelezettségeket örökölt elődjétől, miközben a geopolitikai helyzet miatt a védelmi kiadások csökkentése aligha tekinthető egyszerű költségvetési opciónak.
A Moody’s kritikája azonban arra mutat rá, hogy a Tusk-kormánynak közel három év alatt sem sikerült hiteles konszolidációs pályára állítania az államháztartást. Az ügynökség szerint a magas deficit már nem átmeneti jelenség, hanem tartós problémává vált. Ennek következménye az adósság gyors növekedése. A Moody’s számításai szerint a maastrichti módszertan szerinti államadósság a 2025-ös 59,7 százalékról 2027-re 68,9 százalékra ugorhat.
A Moody’s külön figyelmeztetett arra, hogy Lengyelországban egyre nagyobb szerepet kap a költségvetésen kívüli eladósodás, többek között a BGK állami fejlesztési bankon keresztül. Ezek a kötelezettségek nem mind jelennek meg a lengyel államadósság hazai jogi definíciójában, miközben az uniós, maastrichti módszertan szerinti államadósságban szerepelnek. A hitelminősítő szerint emiatt az állami hitelfelvétel egyre nagyobb része kerül ki a lengyel alkotmányos és törvényi adósságkorlátok közvetlen hatálya alól. Ráadásul már a szűkebb, lengyel módszertan szerinti adósság is közeledik egy fontos határhoz: 2026 második negyedévének végén a GDP 53,3 százalékán állt. Az 55 százalékos törvényi küszöb átlépése már komoly költségvetési korrekciót kényszerítene ki.
A költségvetés rendbetétele ráadásul éppen akkor válna szükségessé, amikor politikailag egyre nehezebb végrehajtani. A Moody’s a kormány és Karol Nawrocki államfő konfliktusát, valamint a 2027 novemberében esedékes parlamenti választást is olyan tényezőként említi, amely szűkíti a komoly költségvetési konszolidáció mozgásterét.
Már a Fitch is hasonló problémára figyelmeztetett. A hitelminősítő korábban negatívra rontotta Lengyelország kilátását, és azt írta, hogy a 2024-2025-ös jelentős fiskális lazítás, a konszolidáció politikai nehézségei és egy hiteles középtávú stratégia hiánya megnehezíti a deficit érdemi csökkentését a 2027-es választás előtt.
Andrzej Domański pénzügyminiszter a Moody’s döntése után igyekezett megnyugtatni a piacokat. „Komolyan, de nyugodtan kezeljük ezt a döntést” – mondta, hozzátéve, hogy a lengyel gazdaság gyorsan növekszik, fundamentumai erősek. A miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az államháztartás megerősítéséhez valamennyi állami intézmény, „köztük az elnök” együttműködésére szükség van.
A Moody’s döntése szinte azonnal belpolitikai üggyé vált Lengyelországban. A PiS, a Konfederacja és Karol Nawrocki államfő környezete egyaránt a Tusk-kormány gazdaságpolitikájának bizonyítványaként értékeli a leminősítést. Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök egyenesen a Tusk-kormány gazdaságpolitikájának következményeként állította be a leminősítést. „Egy éve figyelmeztettem, hogy ezek az amatőrök idáig juttatják az országot. Egy év múlva pedig én fogom elérni, hogy a gazdaság visszatérjen a helyes pályára” – írta.
Ez azonban nem változtat a Moody’s alapvető üzenetén. Lengyelország jelenleg nem küzd gazdasági válsággal, növekszik a GDP, jelentős uniós források érkeznek, és erősek a gazdaság fundamentumai. Mégis az EU egyik legnagyobb költségvetési hiányát halmozza fel. A Tusk-kormány számára így különösen kellemetlen helyzet állt elő, politikai sikerként könyvelhette el a Brüsszellel folytatott konfliktus lezárását és az uniós milliárdok felszabadítását, ezek a források a gazdasági növekedést is segítették, az államháztartás problémáját azonban nem oldották meg. Most pedig már a hitelminősítők is azt kérik számon Varsón, miért nem használta ki a jó éveket arra, hogy felkészüljön a rosszabbakra.
Napi