GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A jó élethez a magas fizetés mellett biztonságos környezet, megfelelő egészségügy és elviselhető közlekedés is kell, miközben az sem mindegy, mennyit visznek el a mindennapi kiadások. A Numbeo friss adatai jelentős különbségeket mutatnak a világ városai között, és több ismert metropolisz is meglepően hátul szerepel. Megnéztük, hol a legmagasabb az életminőség, hol társulnak kedvezőbb árak jó életkörülményekkel, és hogyan teljesít Budapest.
Holland fölényt mutat a Numbeo legfrissebb életminőségi rangsora. A 303 várost tartalmazó listát Hága vezeti 227,7 ponttal, majd Eindhoven, Rotterdam és Utrecht következik. Az első tízbe Groningen és Amszterdam is bekerült,
így az élmezőny hat helyét holland városok foglalják el.
Az első tíz helyezett mindegyike európai, mögöttük pedig közvetlenül Bécs következik 205 ponttal.
A lista másik végén Lagos, Dhaka és Manila található. Lagos nulla pontos eredménye az értékeléshez használt formula alsó korlátját jelenti, nem azt, hogy a város minden vizsgált szempontból nullát kapott.
Az összesített mutató nyolc tényezőből áll össze:
Hága elsőségét több kedvező adottság együtt magyarázza. Magas a vásárlóerő, jó a biztonság és az egészségügy megítélése, alacsony a szennyezettség, az ingázási mutató pedig nagyjából húsz perc. Az ilyen kombináció sokat ér a rangsorban, hiszen a magasabb kereset előnyét kevésbé emészti fel a mindennapi közlekedés vagy a kedvezőtlen környezet.
Az adatbázis ugyanakkor felhasználói adatközlésekre és felmérésekre támaszkodik, ezért a sorrendet csak támpontként érdemes kezelni. A mutató ráadásul nem terjed ki mindenre, ami egy költözési döntésben fontos lehet: a személyes karrierlehetőségeket, a nyelvtudást vagy a családi kapcsolatokat nem tudja egyetlen pontszámba foglalni.
Budapest 142,5 ponttal a 209. helyen szerepel, vagyis a mezőny alsó harmadában található.
A környező fővárosok közül Bécs mellett Prága, Pozsony és Varsó is megelőzi: Prága 178,6, Pozsony 159,1, Varsó pedig 153,6 pontot ért el.
A világvárosokkal összevetve vegyesebb a kép. London 149,3 ponttal Budapest előtt áll, Párizs 143,6 pontos eredménye pedig csak kevéssel magasabb a magyar fővárosénál. New York és Los Angeles ugyanakkor Budapest mögé szorul, 135,9, illetve 131,6 ponttal. A nemzetközi ismertség és gazdasági súly tehát ebben az összevetésben nem jelent automatikusan előkelő helyezést.
Prágával összehasonlítva hamar kirajzolódnak a különbségek. A cseh fővárosban magasabb a vásárlóerő, kedvezőbb az egészségügy és a biztonság megítélése, alacsonyabb a szennyezettség, valamint rövidebb az ingázás. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje viszont Prágában rosszabb, így az előnye nem minden területre terjed ki.
Az egészségügyi indexben például Prága 74,7 ponton áll Budapest 52,1 pontjával szemben. Az ingázási mutató a cseh fővárosban 32 perc, Budapesten 38,7 perc, miközben a vásárlóerő-index 113,9, illetve 92,1 pont. Ezek együtt már jelentős eltérést eredményeznek az összesített értékelésben.
Budapest egyik viszonylagos erőssége a biztonság, legalábbis az említett nyugati metropoliszokkal összevetve. A magyar főváros 66,4 pontos biztonsági indexe meghaladja London, Párizs és New York értékét is. Ez azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy az összesített rangsorban is mindegyiküket megelőzze.
Az összesített index után érdemes külön is megvizsgálni, milyen költségek mellett érhetők el az egyes városok életkörülményei. Ehhez azonban szükség van egy korrekcióra: az eredeti életminőségi mutató már eleve tartalmazza a megfizethetőséget, így annak költségekkel való összevetésében részben ugyanaz a tényező jelenne meg mindkét oldalon.
Ezért a Numbeo képletéből elhagytuk a vásárlóerőt, a lakásár/jövedelem arányt és a megélhetési költséget. A megmaradó mutató a biztonságot, az egészségügyet, az ingázást, a szennyezettséget és a klímát értékeli, az eredeti súlyokkal.
Ezzel négy csoport különíthető el: a kedvezőbb és gyengébb életkörülményeket kínáló városokat egyaránt szétválaszthatjuk olcsóbb és drágább helyszínekre. A határt a teljes mezőny mediánja jelenti, vagyis az az érték, amelynél a városok egyik fele magasabb, másik fele alacsonyabb mutatóval rendelkezik.
A 303 város közül 43-nál párosul a mediánnál alacsonyabb költségszint a mediánnál jobb életkörülményekkel. Ebbe a csoportba tartozik többek között Eszék, Porto, Rijeka, Split, Valencia, Ljubljana és Prága.
Porto és Valencia különösen érdekes példa: költségindexük 51,1, illetve 52,6 pont, miközben a korrigált életkörülmények alapján a mezőny felső részében szerepelnek. Mindkét városnál kedvező a klímamutató, az egészségügy megítélése, és viszonylag alacsony a szennyezettség.
A költségindex New Yorkot tekinti száznak, és a lakbért nem tartalmazza. Az 50 körüli érték tehát a vizsgált, lakbér nélküli fogyasztási kosár nagyjából feleakkora költségét jelzi, nem azt, hogy egy háztartás teljes havi megélhetése feleannyiba kerül. Az olcsóbb árszint pedig helyi fizetésből egészen mást jelenthet, mint külföldről származó jövedelem mellett.
Budapest 54 pontos költségindexe a mezőny 59 pontos mediánja alatt van, a korrigált életkörülmény-mutatója azonban szintén elmarad a középértéktől.
A magyar főváros így az olcsóbb, de gyengébb életkörülményekkel jellemezhető csoportba kerül.
A különbség a közeli versenytársaknál is megmutatkozik. Prága 57, Pozsony 57,9 pontos költségindex mellett kínál magasabb korrigált életminőséget. Vagyis a vizsgált fogyasztási kosár ezekben a városokban csak mérsékelten drágább, miközben az életkörülmények összesített értékelése kedvezőbb.
Porto és Valencia pedig Budapestnél alacsonyabb költségindexszel ér el lényegesen jobb eredményt.
Londonhoz és Párizshoz képest viszont megfordul a sorrend: az anyagi tényezők elhagyása után Budapest kedvezőbben szerepel náluk, ráadásul a megélhetési költségei is alacsonyabbak. London az összesített rangsorban többek között a Budapesténél magasabb vásárlóerejéből is profitál. Amikor az anyagi tényezőket kivesszük a képletből, ez az előny eltűnik, és nagyobb hangsúlyt kapnak azok a körülmények, amelyekben Budapest jobban teljesít, például a biztonság vagy a rövidebb ingázás. New York és Los Angeles ugyancsak drágább, miközben a korrigált mutatóban Budapest mögött áll.
Budapest több drága világvároshoz képest kedvezőbb feltételekt kínál, a régióban azonban találni hasonló árszint mellett jobb életkörülményeket is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi