krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Jelen írás az „A mesterséges intelligencia (MI) és az automatizáció hatásai Bács-Kiskun vármegyében” nevű kutatáson alapul. Ennek célja az volt, hogy feltárja az MI és az automatizáció várható munkaerőpiaci hatásait a megyében, valamint megvizsgálja a helyi vállalkozások digitális felkészültségét, fejlesztési igényeit és jövőképeit. A vizsgálat különös figyelmet fordított arra, hogy az országos és nemzetközi trendek milyen formában jelennek meg a megye gazdasági szereplőinél.

A felmérés 2026 tavaszán zajlott, összesen 200 válaszadó bevonásával. A mintát elsősorban vállalkozói döntéshozók, cégvezetők és tulajdonosok alkották, így az eredmények közvetlenül tükrözik a vállalati stratégiai gondolkodást. A minta diverzitását a három rétegzési szempont (terület, vállalkozásméret, főtevékenység) mentén megállapított kvótákkal biztosítottuk. A válaszadók között így a megyeszékhelyen és periferikus járásokban működő szervezetek, szolgáltató, ipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások egyaránt szerepeltek, emellett a kutatás a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok nézőpontját is figyelembe vette.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológiai átállás kérdése már nem elméleti probléma. Az MI és az automatizáció a megye gazdaságának mindennapi valóságává vált, ugyanakkor az alkalmazkodás feltételei jelentősen eltérnek az egyes vállalkozások között. A digitális fejlettség, a vezetői attitűdök és a munkavállalói kompetenciák terén jelentős különbségek figyelhetők meg, amelyek hosszabb távon a vállalkozások versenyképességét is meghatározhatják.

Az eredmények alapján a megye vállalkozásai erősen megosztottak a technológiai felkészültség szempontjából.

A cégek mintegy 40 százaléka már alkalmaz valamilyen MI-alapú vagy automatizációs megoldást napi működése során,

miközben a vállalkozások több mint egyharmada egyelőre nem is tervezi ilyenek bevezetését (1. ábra).

Míg a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek élen járnak az automatizációban, az MI-eszközök adaptációja a szolgáltató szektorban a legelőrehaladottabb. A vállalatméret és az MI/automatizáció alkalmazása között még erősebb összefüggés mutatkozott. Ez nem csak a jelenre, hanem a jövőre is igaz: a mikrovállalkozások között közel 50% volt azok aránya, akik nem is tervezték ezen technológiák alkalmazását.

A legjelentősebb akadály nem elsősorban a technológiai infrastruktúra hiánya vagy a költségek mértéke, hanem a kompetenciahiány (2. ábra). A válaszadók jelentős része a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányát, az MI-eszközök használatához szükséges tudás hiányosságait, valamint az oktatási rendszer lemaradását nevezte meg a fejlődés legnagyobb gátjaként.

A vállalatvezetők attól tartanak, hogy a munkaerő jelentős része nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek a jövő munkaköreiben szükségesek lesznek (3. ábra). A válaszadók szerint a technológiai változások nyertesei elsősorban a fiatalabb, digitálisan képzett munkavállalók lesznek, míg a felzárkózáshoz támogatásra szoruló csoportok munkaerőpiaci pozíciója romolhat. Különösen az 50 év feletti, valamint az alacsonyabb végzettségű dolgozók helyzete rejt kockázatokat. Ezek a helyi eredmények némileg ellentmondásban állnak azon általános félelmekkel, amelyek a fiatal, képzettebb munkavállalók pozíciójától tartanak, az adminisztratív, számítógép használatot igénylő feladatok jobb automatizálhatósága és a belépő pozíciók számának csökkenése miatt.

Fontos eredmény ugyanakkor, hogy

a vállalkozások többsége nem a munkahelyek megszüntetésének eszközeként tekint az MI-re.

A technológiai fejlesztések legfontosabb céljai között a termelékenység javítása, a munkaerőhiány enyhítése, a monoton feladatok kiváltása és a működési hatékonyság növelése szerepeltek. Tömeges létszámcsökkentést a válaszadók gyakorlatilag nem várnak. (4. ábra)

A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a sikeres technológiai átállás kulcsa nem elsősorban az eszközbeszerzésben, hanem az emberi erőforrás fejlesztésében rejlik. A megye gazdaságának hosszú távú versenyképessége attól függ, hogy a vállalkozások, az oktatási intézmények és a fejlesztéspolitikai szereplők mennyire képesek összehangoltan reagálni a változásokra. Fontos kiemelni, hogy e rendszerek akkor tudnak hatékonyan adaptálódni, ha a szükséges változások mindhárom esetben megindulnak.

Elsődleges feladat a digitális és MI-kompetenciák célzott fejlesztése (5. ábra). A kutatás eredményei arra utalnak, hogy

a jelenlegi kompetenciahiány már rövid távon is versenyképességi korlátot jelent.

A képzéseknek túl kell lépniük az általános digitális ismereteken, és olyan gyakorlati tudást kell közvetíteniük, amely közvetlenül alkalmazható a munkahelyeken. Kiemelt figyelmet érdemel az adatelemzés, a generatív MI-eszközök használata, az algoritmikus gondolkodás és a digitális problémamegoldás fejlesztése. Hangsúlyoznánk, hogy a halogatásnak e téren nagy az ára, minél később indul meg a felzárkózás, annál inkább költségesebb és munkavállalói oldalról megterhelőbb lesz az alkalmazkodás.

Különösen fontos a sérülékenyebb csoportok támogatása. Az 50 év feletti munkavállalók és az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára célzott, rövid ciklusú és gyakorlatorientált továbbképzésekre van szükség. Az élethosszig tartó tanulás támogatása nem csupán szociális, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is, hiszen a munkaerő alkalmazkodóképessége meghatározza a vállalkozások fejlődési lehetőségeit.

A kis- és középvállalkozások integrált támogatása elsődleges feladat. A fejlesztési programoknak nem szabad kizárólag hardver- vagy szoftverbeszerzésekre koncentrálniuk. Legalább ilyen fontos a tanácsadás, a technológiai mentorálás, a változásmenedzsmentben való segítségnyújtás és a munkavállalók képzése. A vállalkozások jelentős része ugyanis nem technológiai, hanem szervezeti és tudásbeli hiányokkal szembesül.

Szintén kiemelt jelentőségű az oktatási rendszer gyakorlatorientált megújítása. A vállalatok visszajelzései alapján a szakképzés jelenleg csak korlátozott mértékben és jelentős lemaradásban követi a munkaerőpiaci igényeket. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a valós problémák megoldásának, a projektalapú tanulásnak és a digitális eszközök napi használatának. Nem elegendő az MI működésének elméleti bemutatása! A tanulóknak gyakorlatban kell megtanulniuk hatékonyan együtt dolgozni a technológiával, rutin szinten kell elsajátítaniuk a promptok használatát és az MI által elkövetett hibák kiszűrését is. A lexikális tudás helyett tehát a praktikus készségek fejlesztésére kell a jelenleginél nagyobb hangsúlyt helyezni.

Továbbá a felsőoktatás, a szakképzés, a kamarák és az vállalkozások közötti együttműködés további erősítése szintén elengedhetetlen. A kutatás pozitív példaként emeli ki a duális képzési modelleket, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek az oktatás és a vállalati igények között. Az ilyen együttműködések hozzájárulhatnak a munkaerőpiaci kereslet és kínálat hatékonyabb összehangolásához. Ugyanakkor ezeknek a kapcsolatoknak szervessé, mélyebbé kell válnia.

Végül a kutatás a fokozatos technológiai átállás stratégiáját javasolja. Az eredmények alapján

a legsikeresebb megközelítés nem az emberi munka kiváltására, hanem annak támogatására épül.

Az MI elsősorban intelligens asszisztensként, termelékenységnövelő eszközként jelenhet meg, amely képes csökkenteni a rutinfeladatok terheit és lehetőséget teremteni nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek végzésére. Tehát kiválóan alkalmas a kiégés elkerülésére és a munkaerőhiány csökkentésére. Az ember-gép együttműködés ösztönzése és oktatása ezért a megye gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai stratégiájának egyik legfontosabb iránya lehet a következő években.

Véleményünk szerint az MI egyszerre tartogat lehetőségeket a hazai munkáltatók számára, azonban – különösen a kis- és középvállalkozások esetén – jelentős kihívást is jelent. A nehézségek azonban könnyen kezelhetőek, ha az alkalmazkodást minél hamarabb megkezdi a vállalati, a kamarai és az oktatási szféra is. 

A tanulmány A Mesterséges Intelligencia (Mi) és az Automatizáció Hatásai Bács-Biskun Vármegyében című kutatási projekt eredményeit foglalja össze.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images