Lassan idejétmúlttá válhat az a kép, amely szerint a befektetés kizárólag a magas jövedelmű, pénzügyileg képzett, nagyvárosi réteg kiváltsága. A Lightyear befektetési platform megbízásából készült kutatás szerint a 18–64 éves magyarok 26 százaléka, vagyis nagyjából minden negyedik aktív korú felnőtt rendelkezik legalább egy befektetési termékkel. Ebbe az állampapír, a befektetési alap, a részvény, a kötvény, az ETF és a kriptovaluta egyaránt beletartozik.

Már nem csak a gazdagok fektetnek be

A kutatás szerint az aktív befektetők legnagyobb csoportja havi nettó 300–500 ezer forintot keres, több mint felük jövedelme pedig nem éri el az 500 ezer forintot. Közel negyedük összes megtakarítása egymillió forint alatt marad. A férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak, a befektetői kör azonban már több jövedelmi csoportot, régiót és korosztályt fog át.

A magyar befektetők hozzáállása ugyanakkor alapvetően óvatos. A válaszadók 53 százalékának fontosabb a befektetése biztonsága, mint a magasabb hozam lehetősége, és mindössze 6 százalék vállalna komolyabb kockázatot a pénze nagy részével. A megkérdezettek 48 százaléka az inflációtól, 33 százaléka pedig a piaci ingadozásoktól tart.

A befektetők magatartása mégis ellentmond ennek a félelemnek. Miközben leginkább pénzük vásárlóerejének csökkenése aggasztja őket, 75 százalékuk folyószámlán is tart be nem fektetett megtakarítást, 67 százalékuk pedig készpénzt őriz. Ezek a pénzügyi eszközök jellemzően alig vagy egyáltalán nem termelnek hozamot, így hosszabb távon kevés védelmet nyújtanak az inflációval szemben.

A magyar megtakarítók  pontosan látják a legnagyobb kockázatot – az inflációt –, a vagyonuk jelentős  részét mégis olyan eszközökben tartják, amelyek ez ellen nem vagy csak korlátozottan védik. Pedig a megoldás nem a nagy vagyonnal rendelkezők kiváltsága: a Tartós Befektetési Számlák és az ETF-ek ma már mindenki számára elérhető eszközök,. A mi dolgunk, hogy ezek minél többekhez eljussanak és aktívan használják is

– mondta Töreky Bence, a Lightyear regionális növekedésért felelős product managere.

Óvatosak, mégis önállóan döntenek

A hosszabb távon magasabb hozam lehetőségét kínáló eszközök jóval kevésbé elterjedtek: részvényt a megkérdezettek 33 százaléka, befektetési alapot 30 százaléka, ETF-et pedig mindössze 19 százaléka tart. Közben a befektetők 81 százaléka saját maga kezeli a portfólióját, miközben csupán 33 százalék tekinti magát tapasztalt befektetőnek. Sokan tehát önállóan hoznak pénzügyi döntéseket anélkül, hogy igazán magabiztosnak éreznék magukat.

Az ismerethiány különösen a Tartós Befektetési Számlánál és az ETF-eknél látványos. A TBSZ-en elért hozam öt év után teljesen adómentessé válhat, és a befektetők 62 százaléka fontolóra venné ezt a megoldást. Az előnyével azonban éppen a kisebb megtakarítással rendelkezők vannak kevésbé tisztában: a hárommillió forint alatti vagyonnal rendelkezők 44 százaléka tud a TBSZ adóelőnyéről, míg a tízmillió forint feletti megtakarítással bíróknál 82 százalék ez az arány.

Az ETF a felmérésben szereplő legkevésbé ismert befektetési termék. Miközben a többi eszközről a válaszadók 97–99 százaléka hallott, az ETF-ek ismertsége csak 75 százalékos, vagyis minden negyedik befektető még a fogalommal sem találkozott. Jelenleg 19 százalék tart ilyen eszközt, ugyanakkor a teljes befektetői kör 42 százaléka, a portfóliója átalakítását tervezőknek pedig már 55 százaléka megfontolná a vásárlását. Ez arra utal, hogy az alacsony elterjedtség mögött nem feltétlenül elutasítás, hanem információhiány áll.

„A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a magyar befektető nem az, akinek gondoljuk. Minden negyedik aktív korú felnőtt már jelen van a piacon, és a többségük átlagkereső – a befektetések Magyarországon a mindennapi pénzügyi élet részévé váltak. Az óvatosságuk érthető és racionális, de a kutatás azt is megmutatja, hogy a megtakarításuk jelentős része épp az ellen nem véd, amitől a leginkább tartanak: az inflációtól. A jó hír, hogy a megoldáshoz szükséges eszközök – az adómentességet kínáló TBSZ-től a kis összeggel is elérhető, diverzifikált ETF-ekig – már ma is mindenki számára elérhetők. Ami a leginkább hiányzik, az az ismeret és a magabiztosság, és ezen dolgozunk: hogy a befektetés egyszerű, átlátható és alacsony költségű legyen mindenkinek, ne csak a vagyonosoknak” – mondta Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója.

A magyar megtakarítási szerkezet eközben már változik. A Lightyear által idézett jegybanki adatok szerint 2025 végére a háztartások először tartottak több vagyont befektetési alapokban – mintegy 16 400 milliárd forintot –, mint állampapírokban, amelyek állománya 13 700 milliárd forintot tett ki. A befektetési alapokat tartó értékpapírszámlák száma pedig meghaladta az egymilliót.

Fejenként 2,3 millió – legalábbis papíron

Az MNB adatai első látásra azt mutatják, hogy a magyaroknak bőven lenne miből befektetniük. A Bankmonitor számítása szerint 2026 második negyedévének végén a háztartások összesen 21 960,6 milliárd forintot tartottak készpénzben és látra szóló bankbetétben. Ebből 7799,4 milliárd forint volt készpénz, 14 161,1 milliárd pedig lekötés nélkül állt a bankszámlákon.

Az összeg egyetlen negyedév alatt 1,77 százalékkal, egy év alatt pedig 11,28 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban nőtt, mint a háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona.

Csakhogy ez az átlag legalább annyira félrevezető lehet, mint az átlagbérnél. A számításban a gyermekek és az idősek is szerepelnek, miközben a pénzállomány rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg. A magasabb jövedelmű, vagyonosabb rétegek nagy összegei erőteljesen felfelé húzzák az átlagot, ezért a magyarok többségének vélhetően jóval kevesebb pénze áll készpénzben vagy bankszámlán. Sokaknak összesen sincs 2,3 millió forint megtakarításuk.

Az országos átlag mögött egy másik Magyarország látszik

A különbségeket az életszínvonalra vonatkozó uniós adatok is alátámasztják. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben mért tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 72 százalékán állt, vagyis 28 százalékkal maradt el attól, és a legalacsonyabb volt az Európai Unióban.

Ez a mutató nem azonos szigorúan véve az elkölthető jövedelemmel: a háztartások által elfogyasztott termékek és szolgáltatások mellett az állam és a nonprofit intézmények által biztosított egyéni szolgáltatásokat – például az egészségügyi és oktatási ellátást – is tartalmazza. Mégis fontos jelzőszáma a háztartások anyagi jólétének, és arra figyelmeztet, hogy a több mint 21 ezer milliárd forintos likvid vagyonból nem következik automatikusan széles körű megtakarítási képesség.

A bankszámlán hagyott pénznek természetesen ára van. A Bankmonitor a 2026. júniusi 1,7 százalékos inflációval számolva évi 373,3 milliárd forintra, fejenként körülbelül 39 ezer forintra becsülte a teljes állomány vásárlóerő-veszteségét. Egy évi 4,5 százalékos hozamot kínáló, alacsonyabb kockázatú befektetéssel elméletileg 988,2 milliárd forint hozam keletkezhetne, ami fejenként 105 ezer forint, ebből pedig mintegy 64 ezer forint lenne az infláció feletti reálnövekmény.

Ezek azonban ismét átlagok, nem pedig minden család számára ténylegesen elérhető összegek. Ráadásul nem minden bankszámlán tartott forint tekinthető feleslegesen parkoló pénznek. A Bankmonitor általános szabályként hathavi kiadásnak megfelelő, könnyen hozzáférhető biztonsági tartalékot javasol. A 2,3 millió forintos egy főre jutó összeg a nettó átlagbér 4,3-szerese, a nettó mediánkeresetnek pedig 5,2-szerese, vagyis ebből a nézőpontból nem feltétlenül kirívó.

A jegybanki adatok és a Lightyear kutatása így ugyanannak a problémának két oldalát mutatják. Országos szinten óriási összeg vár befektetésre, miközben egyéni szinten sok magyar csak kisebb összegeket tud félretenni, vagy egyáltalán nem rendelkezik érdemi tartalékkal. A kihívás ezért kettős: a befektethető pénzzel rendelkezőknek több ismeretre és tudatosabb döntésekre van szükségük, de közben nem szabad úgy tenni, mintha minden háztartás bankszámláján milliók várnának jobb helyre.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)