GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A NATO üdvözölte az egyezséget, amely a szövetség szerint erősítheti az északi-sarkvidéki biztonságot.
Dánia és Grönland szombaton igyekezett egyértelművé tenni, hogy az Egyesült Államokkal készülő új megállapodás nem érinti a Dán Királyság szuverenitását, illetve a grönlandiak önrendelkezési jogát. A megszólalások azért váltak szükségessé, mert Donald Trump amerikai elnök pénteken úgy jelentette be a Gröndlanddal kapcsolatos az egyezséget, hogy az szerinte „állandó ellenőrzést” biztosít Washington számára Grönland biztonsága felett.
A három fél által előkészített megállapodás jelentősen növelheti az amerikai katonai jelenlétet a stratégiai fontosságú északi-sarkvidéki szigeten. Washington emellett lehetőséget kap arra is, hogy megakadályozza az Egyesült Államok ellenfeleinek katonai megjelenését, illetve egyes érzékeny beruházásait. A részletes feltételeket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra, így többek között az sem ismert pontosan, mekkora új amerikai katonai kontingens vagy infrastruktúra jelenhet meg Grönlandon.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szombati nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy Koppenhága olyan kötelező érvényű megállapodást akar, amely egyszerre erősíti az Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán északi térségének biztonságát, valamint tiszteletben tartja a Dán Királyság vörös vonalait.
A dán fél ezzel lényegében elhatárolódott Trump azon értelmezésétől, amely szerint Washington „állandó ellenőrzést” szerezne Grönland biztonsága felett. Dánia és Grönland az elmúlt hónapokban többször leszögezte, hogy a sziget nem eladó, és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások nem változtathatják meg Grönland jogállását.
Rasmussen szerint a mostani tárgyalások lezárhatják azt a hónapok óta tartó bizonytalanságot, amely Trump korábbi kijelentései nyomán alakult ki. Az amerikai elnök az év elején többször is felvetette, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot, ami komoly diplomáciai feszültséget okozott Washington és Koppenhága között, és a NATO-n belüli kapcsolatokat is megterhelte.
Az Egyesült Államoknak több mint egy tucat katonai bázisa volt Grönlandon a hidegháború alatt, később azonban mindegyiket bezárták, kivéve a távoli északon fekvő Pituffik űrbázist .
A Bloomergnek nyilatkozó Marc Jacobsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola Stratégiai és Hadtudományi Intézetének docense. szerint a megállapodás tartalmaz néhány újnak tűnő elemet. Az egyik az Egyesült Államok vétója azzal kapcsolatban, hogy más országok katonai jelenlétet létesíthetnek-e Grönlandon. A másik az, hogy a megállapodás állandó lenne. Az 1951-es megállapodás kifejezetten egy kulcsfontosságú NATO-megállapodáshoz, és így a szövetség létezéséhez kapcsolódik. „Ez az Egyesült Államokról szól, és nem kapcsolódik a NATO fennállásához” – mondta.
Hasonlóan fogalmazott Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök is. Szerinte a készülő megállapodás előnyös lehet a közös biztonság és Grönland fejlődése szempontjából, de ennek alapfeltétele, hogy az egyezmény elismerje a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandi nép önrendelkezési jogát.
Ez különösen fontos kérdés Nuuk számára. Grönland széles körű autonómiával rendelkezik, és a helyi politikában hosszú ideje napirenden van a Dániától való esetleges függetlenedés. A grönlandi vezetés ugyanakkor korábban azt is egyértelművé tette, hogy az önállósodás lehetősége nem jelenti azt, hogy az ország az Egyesült Államok fennhatósága alá kívánna kerülni.
Az amerikai fél értelmezése ennél szélesebb jogosítványokra utal. Trump szerint az Egyesült Államoknak a megállapodás alapján „örökre” lehetősége lesz megtenni mindazt, amit Grönland és saját nemzetbiztonsága érdekében szükségesnek tart. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy a megállapodás hosszú távon rendezi Washington biztonsági aggályait.
A NATO szombaton szintén megszólalt az ügyben. A Reutersnek nyilatkozó szövetségi szóvivő szerint a NATO üdvözli az egyezséget, mivel az hozzájárulhat „a biztonság, a stabilitás és az együttműködés előmozdításához ebben a létfontosságú térségben”.
A NATO álláspontja azért is lényeges, mert az Északi-sarkvidék katonai jelentősége az elmúlt években gyorsan nőtt. Oroszország jelentős katonai infrastruktúrát tart fenn a régióban, miközben Kína gazdasági és stratégiai jelenléte is erősödik. Dánia az elmúlt időszakban maga is növelte grönlandi katonai jelenlétét, szeptember elején például újabb dán katonákat vezényeltek a szigetre az északi-sarkvidéki védelem megerősítésének részeként.
A megállapodást várhatóan a jövő heti ENSZ-közgyűlés idején írhatják alá. Addig azonban több kulcskérdés nyitott marad. Nem tudni pontosan, hogy az Egyesült Államok épít-e új katonai támaszpontokat, milyen beruházásokat tekintenek majd „érzékenynek”, illetve pontosan milyen döntési jogokat kap Washington harmadik országok grönlandi jelenlétének megakadályozására.
Napi