GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Hideg tél esetén további 50 százalékos áremelkedés is jöhet.
Európa a 2022-es energiaválság óta nem látott áramárakkal fordul rá a télre, a januári német nagykereskedelmi ár már 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Hideg tél esetén további 50 százalékos áremelkedés is jöhet, egyedüli könnyebbséget csak az enyhe, szeles és napos idő hozhatna a nagyarányú megújulóenergia-kitettség miatt.
A januári német nagykereskedelmi áram ára már 180 euró fölé emelkedett megawattóránként, több mint 60 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. A drágulást elsősorban a földgáz árának megugrása hajtja, a közel-keleti háború és az európai energiatermelés kiesései pedig tovább növelik a nyomást – írja a Bloomberg energiapiaci elemzésében.
Mindeközben a tagállamok csak nehezen töltik vissza gáztárolóikat a szállítmányokért fokozodó nemzetközi verseny miatt. A helyzetet tovább nehezítette az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása, amely elvágta a katari szállításokat is, ugyanis Európa az orosz vezetékes gázt többek közt az öböl menti országokból érkező LNG-re cserélte le.
Ulf Ek, a Northlander Commodity Advisors befektetési igazgatója szerint a hideg tél és tartós közel-keleti ellátási problémák következményeként a nagykereskedelmi ár akár további 50 százalékkal is nőhet.
Ebben az esetben a gáz és a szén is tovább drágulhat, így a legkedvezőbb forgatókönyvhöz enyhe, szeles és napos időre lenne szükség, amely visszafogná a fosszilis erőművek iránti igényt.
Elemzők igyekeznek megnyugtatni, hogy a nagykereskedelmi drágulás nem jelenik meg azonnal teljes egészében a lakossági számlákban, mert a szolgáltatók az áram egy részét előre vásárolják meg. Ugyanakkor ennek némileg ellentmond, hogy Nagy-Britanniában januárban akár 25 százalékkal is emelkedhetnek a háztartások energiaköltségei, míg Norvégiában állami támogatásokkal igyekeznek fékezni a drágulást.
Arról nem is beszélve, hogy a magasabb energiaárak a vállalatok költségeit és az inflációt is növelhetik, ráadásul a befektetők további kamatemelésekre számítanak.
Európa ugyan felkészültebb, mint 2022-ben, amikor az orosz vezetékes szállítások kiesése 1000 euró fölé lökte a megawattóránkénti áramárat. Azóta ugyanis
ezért a hiány kialakulásának veszélye is kisebb. Ugyanakkor az európai villamosenergia-rendszert idén más problémák is terhelik. Az aszályos nyár miatti vízhozam-kiesés és a sztrájkok visszafogták a francia atomerőművek termelését, a vízerőművi készletek pedig kifejezetten alacsonyak.
Ezt ellensúlyozta valamelyest a megújúlóenergia-kapacitások jelentős növelése. Ennek kapcsán Caspian Conran, a Baringa közgazdásza kiszámolta, hogy a 2021 óta telepített naperőművek nélkül az idei nyári nagykereskedelmi áramár átlagosan 30 százalékkal magasabb lett volna. Így az elemző arra jutott, hogy a megújulók terjedése mérsékli a fosszilis energiahordozók drágulásának hatását.
Télen azonban a napenergia termelése jelentősen visszaesik, különösen Észak-Európában. Ilyenkor nagyobb szerep jut a szélerőműveknek, ám egy hideg, szélcsendes időszak éppen a fogyasztás megugrásakor okozhat termeléskiesést.
Florence Schmit, a Rabobank vezető energiastratégája ezzel összefüggésben rámutatott: a megújuló kapacitások növekedése egyelőre nem elegendő Európa jelentős gázfüggőségének ellensúlyozására.
Conran ezért fájdalmas és nehéz télre számít, amely érezhetően megemelheti az energiaszámlákat. A 2022-es energiaválsághoz hasonló ársokkot azonban jelenleg nem vár.
Ennél fogva a gázerőművek továbbra is fontosak a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában. Nem csoda hát, hogy Németország új gázerőművek építésére indított pályázatot, Nagy-Britannia pedig a további hagyományos erőművi kapacitások bővítését mérlegeli.
Természetszerűleg a magasabb árak az áramtermelők bevételeit is növelik, ennek megfelelően a Jefferies arról tájékoztatott, hogy az RWE, az Engie és az EDP Renewables jövő évi eredménye akár 10 százalékkal is meghaladhatja a jelenlegi várakozásokat.
Napi