GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Meglepő javaslattal állt elő a KDNP az agrárválság kezelésére.
A magyar agrárium egyre súlyosabb pénzügyi válsága miatt, a KDNP a költségvetés módosításakor jelentősen megemelné a gazdáknak járó területalapú támogatást, a fiatal termelőknél pedig 50 százalékos pluszt javasol. A termelők érdekképviseletét ellátó szervezetek hetek óta arra figyelmeztetnek, hogy az aszály, az alacsony terményárak és a magas költségek miatt sok gazdaság számára már a következő évi termelés finanszírozása is kérdésessé vált.
A súlyos aszály miatt nehéz helyzetbe került gazdák támogatásának jelentős megemelését kezdeményezi a KDNP – jelentette be Facebook-oldalán Simicskó István. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő közlése szerint a most tárgyalandó költségvetés módosításához benyújtott javaslatuk alapján a területalapú támogatás a gazdaság méretétől függően 20–40 százalékkal emelkedne, a fiatal gazdák pedig 50 százalékos támogatásemelést kapnának.
A bejelentés azért különösen fontos, mert az elmúlt hetekben gyakorlatilag valamennyi jelentős agrár-érdekképviselet arra figyelmeztetett, hogy az ágazat likviditási válsága már nem pusztán az idei jövedelmeket, hanem a 2027-es termést is veszélyezteti, vagyis súlyos agrárválság alakult ki.
A Világgazdaság szombaton számolt be arról, hogy Cseh Tibor, a Magosz főtitkára szerint a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben. Sok termelő már
is takarékoskodik, több helyen pedig az őszi vetéseket is visszafogják.
A gazdák tartalékai eközben a végére járnak. Bóna Szabolcs agrárminiszter korábbi tájékoztatása szerint augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, vagyis a károsodott terület már meghaladta a 2022-es történelmi aszály idején regisztrált nagyságot. Egyes gazdaságokban 80 százalék feletti termésveszteséget mértek.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége korábban egyenesen soha nem látott válságról beszélt. A szervezet szerint az aszály egyszerre találta el a szántóföldi növénytermesztést és – a takarmányhiányon keresztül – az állattenyésztést, miközben az alacsony felvásárlási árak miatt több ágazat veszteségesen működik.
A MOSZ az adók és egyes díjak beszedésének elhalasztását, célzott válságtámogatásokat és a mezőgazdaság erősen ingadozó jövedelmezőségéhez jobban alkalmazkodó adórendszert sürget. Emellett átalakítaná a kárenyhítési és biztosítási rendszert, adókedvezménnyel ösztönözné a gazdák tartalékképzését, valamint lehetőséget teremtene arra, hogy a termelők kiléphessenek a számukra súlyosan hátrányossá vált szerződésekből.
A szövetség az árrésstop kivezetését, a rövid ellátási láncok előnyben részesítését és a magyar alapanyagok közétkeztetésben történő nagyobb arányú felhasználását is követeli.
A Magosz hasonlóan gyors beavatkozást kér. A szervezet szerint fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, vissza kell állítani az agrárszállítások útdíjmentességét, és Magyarországnak mielőbb igényelnie kell az elérhető uniós válságtámogatásokat.
A gazdaszervezet ezen túl a támogatási, pályázati és kárenyhítési előlegek gyorsabb kifizetését, a nemzeti parkok területén lévő legelők bérleti díjának csökkentését, valamint a zöldségek és gyümölcsök származási országának feltűnőbb bolti jelölését kéri. A Magosz továbbra is szorgalmazza a zöldségek és gyümölcsök korábban ígért 5 százalékos áfáját.
A helyzetet tovább súlyosította az energia- és üzemanyagárak emelkedése. Cseh Tibor a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a betakarítást, a szállítást, a talaj-előkészítést és az őszi vetést ugyanabból a jelentősen megcsappant pénzügyi keretből kellene finanszírozni. A termelők ezért egyre több helyen saját vetőmagot használnak vissza, csökkentik a műtrágya mennyiségét, vagy lemondanak bizonyos vetésekről.
A mostani helyzet azért is egyre élesebb politikai és szakmai kérdés, mert a 2022-es történelmi aszály után az akkori kormány jelentős különforrásokat mozgósított. A Világgazdaság összesítése szerint végül 49,7 milliárd forintot fizettek ki kifejezetten a 2022-es aszálykárok után, amihez az agrárkár-enyhítési alap forrását több mint négyszeresére emelték.
Emellett agrárhitel-moratóriumot, kedvezményes forgóeszközhiteleket, hárommilliárd forintos takarmányszállítási támogatást és az öntözőrendszerek működtetésére 1,4 milliárd forintos pluszforrást is biztosítottak.
A mostani kormány eddig elsősorban a már meglévő támogatások legfeljebb 75 százalékos előlegezésével és önkéntes tőketörlesztési moratóriummal próbálta enyhíteni a likviditási problémákat. Emellett a magyar kukoricatermelők számára 10,8 millió euró, mintegy 4,2 milliárd forint rendkívüli uniós támogatás áll rendelkezésre. Magyarország 16,6 millió euró rendkívüli uniós forrásban részesül a megugró műtrágya- és energiaárak miatt. Az országos aszályt vis maior eseményként ismerte el a szaktárca, ezzel jelentős adminisztratív könnyítést adva a gazdáknak. A dízel árából a jövedékiadó visszaigénylést az eddigi 90-ről 100 százalékra emelték. Jelentős plusz költségvetési forrásokat tehát nem rendeltek a válaság kezelésére.
Ebben hozhatna változást a KDNP most bejelentett költségvetési módosítója. Amennyiben a parlament elfogadná a területalapú támogatások 20–40 százalékos, a fiatal gazdák esetében pedig 50 százalékos emelését, az már közvetlenül növelné a gazdaságok rendelkezésére álló támogatási összeget és természetesen a költségvetési kiadást is.
Franciaország egy-egy milliárd eurós csomagot jelentett be nemzeti költségvetési keretből és százmillió eurós nagyságrendű forrásokat mozgosított több más uniós ország is az aszály okozta károk mérséklésére.
Napi