„A magyar oktatás ma kizárólag kiváló pedagógusainknak, tehetséges diákjainknak és szüleiknek köszönhetően ér el megsüvegelendő eredményeket. Az eddigi oktatási stratégia tévúton járt: arra kényszerítette a pedagógusokat, hogy 19. századi módszerekkel, 20. századi ismereteket oktassanak 21. századi gyerekeknek” – az idézet a Tisza Párt programjából származik. Ezek a bevezető sorok már előrebocsátották, mekkora feladat vár az Oktatási Minisztériumra, és nem kisebb az Oktatási Bizottságra, amely véleményalkotással, egyeztetésekkel és a javaslatokkal igyekszik támogatni a tárca munkáját.

Az elmúlt 16 év hagyatéka, a rendszerszintű problémák sora és a rohamléptékben változó világ együttesen olyan témák jelenlétét követelik meg a tantermekben, amelyekre az eddigi keretek között nem jutott elegendő figyelem.

A cél nem az amúgy is túlterhelt órarendek továbbduzzasztása, hanem az új elemek rugalmas beillesztése. Projektmunkák, összevont tárgyak – sokfelé el lehet indulni ahhoz, hogy új fejlesztési célok kerüljenek bele a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). Csapodi Csaba közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos már megkezdte az egyeztetések arról, hogyan jelenhetnek meg a tantervben olyan témák, amelyek egy modern és valóban gyermekközpontú iskolából nem hiányozhatnak

– kezdte az Indexnek Szűcs Dóra.

De mégis melyek azok a témák, amelyek beemelésére égető szükség van?

Edukálni is kell, nemcsak tiltani

Miután az országgyűlési képviselő maga is a digitális oktatás területéről – az Okos Doboztól – érkezett a politikába, nem meglepő módon a digitális gyermekvédelmet emelte ki elsők között. A kérdéskör különösen aktuális, hiszen a kormány nemrég mutatta be a gyermekvédelmi jelentést, amelyet követően nem sokkal az erre részben válaszul szolgáló törvényjavaslat is nyilvánosságra került.

A jogszabálycsomag alapján tilos lesz a gyermekek számára pornográf, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, kizsákmányolást vagy manipulációt propagáló tartalmat hozzáférhetővé tenni vagy népszerűsíteni. A javaslat emellett a médiaszolgáltatóknak is új tartalmi mércét állítana fel: még szigorúbban kellene kiszűrniük a korhatáros műsoroknál az új gyermekvédelmi szabályba ütköző tartalmak megjelenését.

Az Oktatási Bizottság elnöke szerint ugyanakkor a jogszabályi tiltás önmagában nem elég:

„A digitális írástudás és a médiaértés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok felismerjék a manipulációt és a veszélyes kapcsolatfelvételeket. Háromgyermekes édesanyaként különösen fontosnak tartom, hogy a szabályozás mellett az érzékenyítést és az edukációt is fókuszba helyezzük” – hangsúlyozta.

A mesterséges intelligencia fokozatos bevezetése

Szűcs Dóra szerint a hazai oktatás állapotát elnézve nem a mesterséges intelligencia léte vagy nemléte a legégetőbb probléma. Azt viszont fontosnak tartaná, hogy ezt a technológiai ugrást az iskolák ne söpörjék a szőnyeg alá – a közösségi média térhódításakor ugyanis éppen ez történt. Így jutottunk el oda, hogy miközben az előző kihívást sem ugrottuk meg, máris itt a következő.

Az Oktatási Bizottság elnöke egy korábbi cikkünkben részletesen is levezette, hogy az AI-t fokozatosan, összesen négy lépcsőben vezetné be az intézményekbe:

• Első szakasz (6–10 éves kor között): az általános digitális írástudásra összpontosítana, magáról az AI-ról ekkor még nem lenne szó.
• Második szakasz: a vezetett használat ideje, vagyis a gyerek nem önállóan, hanem tanári irányítással találkozna a technológiával.
• Harmadik szakasz (14 éves korig): korlátozott önálló használatot jelentene, például ötletgenerálást, szövegek átfogalmazását vagy a géppel való vitatkozást.
• Negyedik szakasz: az önálló, kritikus szakmai gondolkodás csak a felsőbb évfolyamokon, az érettségi felé közeledve következne.

A politikus úgy látja: a hangsúly nem azon van, hogy mennyire tudjuk kihasználni a mesterséges intelligenciát. Sokkal fontosabbak azok az alapkészségek, amelyek nélkül nincs is értelme használni.

Jóllét és zöld gondolkodás az iskolapadban

Az országgyűlési képviselőnek a digitális kompetenciák fejlesztésén túl van egy másik vesszőparipája is: az egészségnevelés, a jóllét. Ennek lényege, hogy a fiatalok megtanuljanak úgy működni a mindennapokban, hogy az a fizikális és a mentális egészségükre egyaránt jó hatással legyen.

„Egy olyan holisztikus megközelítésre lenne szükség, amely kitér a táplálkozás, az alvás, a mozgás és a mentális jóllét fontosságára” – emelte ki Szűcs Dóra, hozzátéve: ez utóbbit különösen fontosnak tartja annak tükrében, hogy az UNICEF évek óta lesújtó adatokat közöl a gyerekek pszichés terheltségéről. Kutatások szerint Magyarországon egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval, segítséget ugyanakkor csak nagyon kevesen kapnak. A politikus szerint ezen változtatni kell.

Megfelelő pszichológiai ellátást kell biztosítani a közoktatási intézményekben, amihez egyrészt fel kell számolni a szakemberhiányt, másrészt erősíteni kell az iskolák közötti együttműködést az erőforrások hatékonyabb elosztása érdekében

– jelenetette ki.

Kitért arra is, hogy a legjobb az lenne, ha a gyerekek nemcsak önmagukra, hanem a környezetükre is odafigyelnének, ezért a fenntarthatóságot is beemelné a Nemzeti Alaptantervbe. Mindez összhangban van azzal, amiről nemrég a Jane Goodall Intézet munkatársa beszélt az Indexnek.

„A közelmúltban kezdeményeztük, hogy az alapvető környezeti nevelés váljon a Nemzeti Alaptanterv részévé, az óvodáktól kezdve az egyetemekig. Angliában a Roots & Shoots (a világhírű etológus egyik legnépszerűbb, fiatalokat célzó programja - a szerk.) már kötelező tananyag. Nálunk a pedagógusok túlterheltek, a környezeti nevelést a szabadidőbe próbálják beleszuszakolni, pedig a gyerekeket elengedhetetlen lenne visszakapcsolni a természethez” – fogalmazott lapunknak Dominguez-Teknyős Zsuzsanna.

(Borítókép: Szűcs Dóra 2026. szeptember 5-én. Fotó: Szollá Zsófi / Index)