GazdaságSzerző: vg 4 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az elfogadott törvény értelmében értelmében az elnök harminc napon belül akár 100 százalékos vámot szabhat ki az Egyesült Államokba érkező árukra azokból az országokból, amelyek az orosz kőolaj vagy földgáz öt legnagyobb importőre közé tartoznak.
Donald Trump pénteken aláírta az Oroszország elleni új amerikai szankciós törvényt, amely jelentősen kibővíti az elnök vámkivetési jogköreit. A szankciók értelmében akár 100 százalékos vámmal is büntethetők az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlói, a szabályok tág megfogalmazása miatt azonban jóval több ország kerülhet Washington célkeresztjébe – írja a Reuters.
A Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 névre keresztelt törvény célja, hogy tovább csökkentse Moszkva háború finanszírozására fordítható bevételeit. A csomag az orosz energia- és hadiipart, valamint a már meglévő szankciók kijátszására használt úgynevezett árnyékflottát is célba veszi.
A jogszabály legnagyobb gazdasági kockázatát ugyanakkor a másodlagos vámok jelentik. Ennek értelmében az elnök harminc napon belül akár 100 százalékos vámot szabhat ki az Egyesült Államokba érkező árukra azokból az országokból, amelyek az orosz kőolaj vagy földgáz öt legnagyobb importőre közé tartoznak. Hasonló intézkedés érintheti azokat az államokat is, amelyek a törvény hatálybalépése után új orosz olaj- vagy gázvásárlást hajtanak végre, illetve Washington szerint jelentős szerepet játszanak a szankciók kijátszásában.
Kína és India jelenleg az orosz olaj legfontosabb vásárlói közé tartozik, így közvetlenül érintheti őket az új szabályozás.
Újdelhi már a törvény elfogadása után figyelmeztette Washingtont, hogy az intézkedés ronthatja a két ország kapcsolatát és zavarokat okozhat a nemzetközi energiapiacon.
Az indiai kormány egyúttal jelezte: továbbra is saját energiabiztonsági szempontjai alapján választja meg beszállítóit.
Ugyanakkor a National Foreign Trade Council alelnöke, Jeannette Chu a törvény kapcsán arra figyelmezet, hogy egyelőre még az érintett szereplők sem ugyanazokat az országokat tartják potenciális célpontnak. A bizonytalanságot az okozza, hogy a jogszabály nem határozza meg egyértelműen a rangsorolás feltételeit.
Szélsőséges esetben még Ukrajna ellátása is megszenvedheti az intézkedéseket. Chu szerint az orosz kőolaj és földgáz európai felhasználásának gyors visszaszorítása a finomított termékek piacán is zavarokat okozhat.
Ukrajna többek között magyarországi és szlovákiai finomítókból származó dízelre támaszkodik.
Ugyanakkor Trump akár nulla százalékos vámtételt is meghatározhat, amelyet később módosíthat. Az elnök emellett nemzetbiztonsági indokra hivatkozva felmentést is adhat egyes vámok vagy szankciók alól.
Ez utóbbiban reménykedhet a magyar kormány is, hiszen Magyarország számára életbevágó, hogy alkalmazzák e a 100 százalékos vámtételt, ugyanis hazánk köztudottan jelentős mennyiségű orosz energiahordozót importál.
Éppen aznap, amikor az amerikai képviselőház a törvényről szavazott, Hajdu Márton, a Külügyi Bizottság elnöke az amerikai képviselőház republikánus többségének tagjaival egyeztetett Washingtonban. Hajdu Márton ekkor azt közölte: a Tisza tisztában van az orosz energiafüggőség veszélyeivel és hátrányaival, és hamarosan elkészül a terv ennek orvoslására.
Egyúttal tájékoztatott, hogy az amerikai partnereket kérte,
Ezzel pedig, ahogyan korábban lapunk megírta, túlzás nélkül kritikus ponthoz ért a magyar-amerikai viszony.
Ahogy attól 2025 novemberében hangos volt a hazai és a nemzetközi sajtó, Orbán Viktor a washingtoni, Trumppal folytatott csúcstalálkozóján számos engedményt ért el, így az amerikai elnök garantálta, hogy Magyarország mentességet kap az orosz olajra kivetett, akkor napirenden lévő szankciók alól.
A volt magyar miniszterelnök később egyértelművé tette: ez a megállapodás az amerikai elnök és közte született és addig marad érvényben, amíg ő Magyarország miniszterelnöke. Ez az április 12-i választás után már nem így volt, ezért is feszítette a kérdés a hazai energiapiac alakulását, hogy mi lesz ennek a kivételes helyzetnek a sorsa a Tisza-kormány és Magyar Péter beiktatásával.
Az, hogy immáron kiderült, a kormánypárt segítséget kért amerikai partnereitől, hogy járják ki Magyarország mentességének újbóli biztosítását – erre az elnök adhat jogosítványt –, azt mutatja, hogy Magyar Péterék is el akarják érni azt, ami Orbán Viktornak sikerült. Egyúttal annak a felvállalása is, hogy a Tisza-kormány továbbra is az orosz energia vásárlásában érdekelt.
Napi