„A PISA 2025 egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok nemcsak rosszabbul olvasnak, hanem éppen azok a kritikai és elmélyült gondolkodási készségeik gyengülnek, amelyekre az AI korában a legnagyobb szükségük lenne” – fogalmazott Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója, a PISA-program vezetője az eredmények szeptember 8-i párizsi bemutatóján.

No de hogyan értelmezték saját eredményeiket az egyes országok, és milyen vitákat, magyarázatokat és önvizsgálatot indított el a PISA 2025 a nemzetközi sajtóban? Az azonnali reakciókban az eredményeiktől függetlenül mindenhol elégedetlenkedtek a romló szövegértési pontok miatt, és a magyarázatot mindenhol a megváltozott olvasási szokásokban látták. A gyorselemzések másik visszatérő témája az oktatási egyenlőtlenségek voltak, ugyanis a szakirodalomban konszenzus van arról, hogy minél kisebbek a hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók teljesítménykülönbségei, annál eredményesebb egy oktatási rendszer.

Így akár örülni is lehetne annak az eredménynek, hogy az OECD-országokban a társadalmi-gazdasági háttér szerinti teljesítménykülönbségek 2022 és 2025 között csökkentek, ugyanakkor az okok annál kiábrándítóbbak, mert nem a hátrányos helyzetű diákok zárkóztak fel, hanem, ahogy nálunk is, a privilegizáltabb helyzetű tanulók teljesítménye romlott, szövegértésből például átlagosan 20 ponttal, ami nagyjából azt jelenti, mintha nem is kilencedikes, hanem nyolcadikos tanulókról beszélnénk.

Ausztria a jó tanuló, annak ellenére, hogy a diákok egyre rosszabbul olvasnak

Bár Ausztria mindhárom területen – szövegértés, matematika, természettudomány − az OECD-átlag fölött teljesített, matematikából és szövegértésből mégis történelmi mélypontra került: matematika eredményeik 2022-höz képest 10 ponttal, a szövegértés 13 ponttal romlott, miközben természettudományból 6 pontos javulást értek el. A Der Standard „PISA: A diákok egyre rosszabbul olvasnak” című cikkében idézi Christoph Wiederkehr osztrák oktatási minisztert, aki a PISA-eredményekről adott sajtónyilatkozatában „fénynek és árnyéknak” nevezte az összképet, és különösen a szövegértés romlását tartotta aggasztónak. A PISA szerint 2018 és 2025 között csaknem megduplázódott azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik sietve és pontatlanul olvasnak, lényegében csak átfutják a szöveget, amire bár gyorsan, de hibás válaszokat adnak. A romló olvasási eredményeket részben a digitalizációval magyarázó oktatási miniszter épp ezért a digitális eszközök bevezetésének eltolását tervezi, így a 2027–28-as tanévtől a diákok a korábbi ötödik évfolyam helyett csak a hatodik évfolyam második félévétől kapják meg a digitális eszközeiket.

Az osztrák eredmények másik gyenge pontja − hasonlóan a magyar helyzethez − az oktatási egyenlőtlenségek alakulása. A kedvező társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók természettudományból átlagosan 98 ponttal teljesítenek jobban, mint a hátrányos helyzetűek, ami több mint négy tanévnyi különbségnek felel meg. Így az oktatási miniszter szerint a digitális oktatás óvatosabb használata mellett nagyobb esélyegyenlőségre is szükség van, ez utóbbit Ausztria a nyári iskola bővítésével, a németnyelv-fejlesztés átalakításával és a hátrányosabb helyzetű iskoláknak járó többlettámogatással próbálja erősíteni.

Elavult iskola és súlyos egyenlőtlenségek Szlovákiában