GazdaságSzerző: vg 5 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Kemény kirohanást intézett a Facebook oldalán Magyar Péter.
Újabb üzenetet küldött Magyar Péter miniszterelnök a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A kormányfő szombati Facebook-bejegyzésében azt közölte: a kabinet nem kívánja továbbvinni a 2022-ben megkötött, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést, amelynek teljes, nominális kifizetési értékét a kormány 23 196 milliárd forintra teszi. Az MKIF ugyanakkor már jelezte, hogy vitatja a kabinet jogi érvelését, így a szerződés lezárása körül komoly jogvita is kialakulhat.
Magyar Péter bejegyzésében rendkívül élesen, sőt durván fogalmazott, és azt állította, hogy az előző kormány a magyar és az európai uniós szabályok megsértésével kötötte meg a megállapodást. A miniszterelnök a 23 ezer milliárd forintos összeget több látványos összehasonlítással igyekezett érzékeltetni: számítása szerint ebből például 287 500 darab, egyenként 80 millió forintos lakást lehetne vásárolni, napi egymillió forintos költés mellett pedig több mint 63 ezer évig tartana ki.
Fontos ugyanakkor, hogy a 23 196 milliárd forint nem egy már kifizetett összeg, hanem a kormány számítása szerint a koncesszió teljes, 35 éves futamideje alatt esedékes nominális állami kifizetés. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki tájékoztatása alapján a szerződés 2022-es indulása óta az állam nettó mintegy 870 milliárd forintot fizetett ki az MKIF-nek, 2030-ig pedig további közel 1986 milliárd forint kifizetése lenne esedékes.
A kormányfő szombati bejegyzésének fő üzenete az volt, hogy a kabinet a koncessziós konstrukció jövőbeni kifizetéseit nem kívánja teljesíteni. Magyar Péter azt írta: ha a szerződés változatlan formában maradna hatályban, számításai szerint a következő 35 évben percenként több mint egymillió forint jutna a koncesszorhoz.
A mostani konfliktus közvetlen előzménye a pénteki kormányzati bejelentés volt. Magyar Péter és Vitézy Dávid akkor közölte, hogy a kormány kezdeményezi a koncessziós szerződés megszüntetését. A Világgazdaság pénteki beszámolója szerint a kabinet álláspontja az, hogy a konstrukció nem felel meg egy valódi koncesszió feltételeinek.
Vitézy Dávid érvelése szerint egy koncessziónál a magánszereplőnek érdemi gazdasági kockázatot kell vállalnia, a kormány vizsgálata viszont arra jutott, hogy az MKIF esetében a költségnövekedésekhez kapcsolódó kockázatok jelentős része végül az államra került. A miniszter azt is kifogásolta, hogy a 2022-ben aláírt szerződést később többször módosították.
A pénteki bejelentést gyorsan jogi lépés is követte. Mint a Világgazdaság megírta, még aznap megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amelynek alapján a kabinet kezdeményezi a 2022-ben kötött koncessziós szerződés megszüntetését.
Vitézy Dávid feladata, hogy tárgyalásokat kezdjen a koncesszorral a jogviszony lezárásáról. Ha a felek között nem születik megállapodás, a miniszternek további intézkedésekre kell javaslatot tennie.
Ez azért lényeges, mert a kormány politikai szándéka önmagában nem dönti el automatikusan a több évtizedes szerződésből fakadó valamennyi jogi és pénzügyi kérdést. Egy esetleges vita során a szerződés rendelkezései, a koncessziós és közbeszerzési szabályok, valamint adott esetben bírósági vagy más jogi eljárások eredménye határozhatja meg, milyen feltételekkel zárható le a jogviszony.
A koncessziós társaság első reakciójában még azt közölte, hogy megvárja a kormány hivatalos írásbeli értesítését, és csak annak megismerése után alakítja ki részletes álláspontját. Erről a Világgazdaság péntek délután számolt be.
Szombatra azonban már tovább éleződött a helyzet. Az MKIF Németh Tamás vezérigazgató által jegyzett levelében arra figyelmeztetett, hogy minden olyan állami lépés vagy nyilatkozat, amely megkérdőjelezi a szerződés létét, érvényességét vagy hatályát, hatással lehet a projekt finanszírozására és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekre. A társaság fenntartotta az ebből fakadó valamennyi jogát és igényét, konkrét kártérítési összeget azonban nem közölt.
Vitézy Dávid erre úgy reagált, hogy akár jogi eljárás, akár megállapodás következik, a kabinet nem kívánja kifizetni a szerződés alapján számított 23 ezer milliárd forintot.
Az országos autópálya-koncesszió körüli konfliktus nem előzmények nélküli. Néhány nappal korábban már az M6-os autópálya üzemeltetése miatt is komoly vita alakult ki Vitézy Dávid és az MKIF között.
A közlekedési miniszter szerint az MKIF 149 milliárd forintért végezte volna el az érintett szakasz üzemeltetését, miközben az eddigi koncesszor 44 milliárd forintért vállalta azt 2037-ig. A minisztérium háromszoros túlárazás gyanújára hivatkozva feljelentést tett. Az MKIF és a Fidesz ugyanakkor vitatta, hogy a két összeg az eltérő műszaki tartalom miatt közvetlenül összehasonlítható lenne.
A Fidesz a teljes autópálya-koncesszió megszüntetését is bírálta. Az ellenzéki párt szerint a kormány döntése politikai indíttatású, és veszélyeztetheti a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéseit. Erről a Világgazdaság pénteki cikke számolt be.
A következő kulcskérdés így már nem az, hogy a kormány meg akarja-e szüntetni a 35 éves konstrukciót – erről politikai döntés született –, hanem az, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételekkel lehet ezt végrehajtani. Az MKIF eddigi reakciója alapján a társaság nem tekinti lezártnak az ügyet, miközben a kormány egyértelművé tette: nem kívánja változatlan formában továbbvinni a 2057-ig szóló szerződést.
Napi