KultúraSzerző: magyarnemzet 6 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A Nemzeti Színház bezárása is szóba került.
Vidnyánszky Attila szeptember 18-án az Indexnek megküldött nyílt levélben reagált Cserhalmi Györgynek a Magyar Hangban megjelent interjújára. A Nemzeti Színház vezérigazgatóját elsősorban a Nemzet Színészének az intézmény jövőjére vonatkozó kijelentése háborította fel. Cserhalmi a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy korábbi kritikái ellenére sem támogatná Vidnyánszky Attila idő előtti leváltását. Álláspontja szerint a vezérigazgatónak a többi színházvezetővel azonos feltételek mellett kellene kitöltenie a mandátumát. A színész hozzátette:
Azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre. Azért mertem mondani, hogy döntjük, mert a jövőről bármit képzelhetek. Én biztos, hogy nem fogok ebben a kérdésben dönteni.
Vidnyánszky Attila válaszlevelében úgy értelmezte Cserhalmi szavait, hogy azok már nem pusztán a Nemzeti Színház vezetésének kérdését érintik, hanem magának az intézménynek a létjogosultságát vonják kétségbe.
A Nemzeti Színház vezérigazgatója az Indexnek eljuttatott levelében felidézte Cserhalmi Györggyel való korábbi szakmai kapcsolatát, ugyanakkor csalódottságának adott hangot a színész mostani nyilatkozata miatt.
Még mindig él bennem régen gyümölcsöző szakmai kapcsolatunk emléke, de egyre kevésbé képes elhomályosítani a gondolkodásodban beállt változást egykori művészi teljesítményed
– fogalmazott Vidnyánszky. A vezérigazgató hangsúlyozta, számára nem saját vezetői megbízatásának meghosszabbítása vagy idő előtti megszüntetése a legfontosabb kérdés.
Nem a személyem a fontos, így az is mellékes, hogy te kegyet gyakorolva meghagynád, hogy kitölthessem a mandátumomat a Nemzeti Színház élén
– írta.
Vidnyánszky a Nemzeti Színház szükségességét megkérdőjelező felvetést az intézmény történetének korábbi konfliktusaival állította párhuzamba. Levelében felidézte a régi Nemzeti Színház épületének 1965-ös felrobbantását, valamint azokat a korábbi szakmai vitákat, amelyekben az intézmény létjogosultságát és a nemzeti jelző jelentőségét kérdőjelezték meg. A vezérigazgató ugyanakkor annak is hangot adott, hogy bízik benne, Cserhalmit félreérthetően idézték, vagy a színész szerencsétlenül fogalmazott. Levelének végén azonban már határozott figyelmeztetést intézett egykori kollégájához.
Talán azzal vigasztalod magad, hogy te csak felelőtlenül fecsegsz rendszerváltásról, miegyébről, de látjuk, hogy elvbarátaid nem riadnak vissza a cselekvéstől
– írta Vidnyánszky, majd hozzátette:
Ha így lesz, aligha én leszek az egyetlen, aki az utatokba áll majd.
A vezérigazgató a nyílt levelet azzal zárta, hogy jövőre közös ünneplésre hívja mindazokat, akik fontosnak tartják a Nemzeti Színházat. Az intézmény fennállásának 190., a Duna-parti épület átadásának pedig a 25. évfordulóját ünneplik majd.
Nem ez az első alkalom, hogy a Nemzeti Színház vezérigazgatója nyilvános levélben válaszol Cserhalmi György bírálataira. A két művész között 2024 decemberében is vita alakult ki, miután megjelent a Csáki Judit színikritikus által készített, Cserhalmi visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. Vidnyánszky akkor az Origón közzétett nyílt levelében reagált a könyvben szereplő állításokra. Felidézte, hogy korábban a debreceni Csokonai Színházba szerződtette Cserhalmit, később pedig felkérte, hogy vezessen színészosztályt a Kaposvári Egyetemen. A vezérigazgató arról is írt, hogy Cserhalmi betegsége után a teljes kaposvári osztályát, köztük Szász Júliát is áthozta a Nemzeti Színházba.
A korábbi szakmai együttműködés ellenére a két művész viszonya az elmúlt években megromlott. Cserhalmi a könyvében többek között a Nemzeti Színház vezetési gyakorlatát és a 2023 novemberében történt színházi baleset utáni eseményeket is bírálta. A színész visszaemlékezése szerint Vidnyánszky egy évadzáró társulati ülésen indulatosan beszélt az intézmény teljesítményéről, és árulóknak nevezte a színházat elhagyó művészeket. Vidnyánszky az Origón megjelent válaszlevelében visszautasította a neki tulajdonított kijelentéseket. Azt írta, hogy bár a társulati üléseken nyíltan és érzelmesen szokott fogalmazni, nem emlékszik arra, hogy a Cserhalmi által felidézett módon beszélt volna kollégáiról. A két művész a Nemzeti Színházban történt baleset utáni eseményeket is eltérően idézte fel. Cserhalmi szerint Vidnyánszky elutasítóan viselkedett a balesetben megsérült Szász Júliával szemben, a vezérigazgató azonban tagadta a neki tulajdonított kijelentést. Állítása szerint a színésznővel való találkozáskor nem hangzottak el a Cserhalmi által felidézett szavak. A mostani levélben Vidnyánszky ismét felidézte a két művész egykori szakmai kapcsolatát, ám ezúttal már nem a korábbi személyes konfliktusokra, hanem a Nemzeti Színház jövőjére helyezte a hangsúlyt.
A mostani nyílt levél közvetlen előzményei között szerepel Cserhalmi György és Nagy Ervin kulturális államtitkár nyilvános üzenetváltása is. A Magyar Nemzet szeptember 9-én megírta, a Kossuth-díjas színművész nyílt levélben bírálta a kulturális intézményrendszerben zajló változásokat. Cserhalmi elsősorban a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli személyi döntéseket kifogásolta. A színész szerint a történtek az Antall-kormány idején tapasztalt, általa ejtőernyőzésnek nevezett gyakorlatot idézik. Nagy Ervin akkor hangsúlyozta, a kulturális kormányzat szakítani kíván a korábbi szereplők automatikus lecserélésének gyakorlatával, de a vita nem zárult le. Cserhalmi a Magyar Hang szeptember 18-án megjelent interjújában ismét bírálta az államtitkár válaszát. Lapunk aznap is beszámolt a színész akkori nyilatkozatáról. Cserhalmi az interjúban elmondta, hogy Nagy Ervin válasza szerinte nem reagált érdemben az általa felvetett problémákra. Kifogásolta, hogy az államtitkár nyilvános válaszlevelet írt neki ahelyett, hogy személyesen kereste volna meg. A színész szerint az SZFE szimbólummá vált azoknak a fiataloknak a számára, akik korábban kiálltak egyetemükért és oktatóikért. Úgy véli, számukra nem elfogadható, hogy a politikai változás után lényegében a korábbi intézményi viszonyok maradjanak fenn. Cserhalmi ebben az interjúban beszélt Vidnyánszky Attila vezetői megbízatásáról és a Nemzeti Színház jövőjéről is. Az intézmény további szükségességére vonatkozó kijelentése váltotta ki a vezérigazgató mostani nyílt levelét.
A Nemzeti Színház vezetése körüli kérdések az elmúlt hónapokban ismét a kulturális közélet középpontjába kerültek. Az Index augusztus 15-i beszámolója szerint Vidnyánszky Attila korábban arról beszélt, idő előtt megszüntethetik vezetői megbízatását. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter ezt követően bejelentette, hogy törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági átvilágítás indul a Nemzeti Színházban. A vezérigazgató szerződését akkor nem bontották fel. Cserhalmi György már augusztusban is megszólalt az ügyben. Az Indexnek akkor arról beszélt, hogy korai lenne lezártnak tekinteni a Vidnyánszky körül kialakult helyzetet, és szerinte a szakma érdemi állásfoglalása még hátra van. Szeptemberi interjújában jelezte, a vezérigazgató idő előtti leváltását nem támogatná. A Nemzeti Színház jövőjéről szóló döntést Vidnyánszky mandátumának lejárta után tartaná időszerűnek.
Vidnyánszky Attila az Indexnek megküldött levelében nemcsak Cserhalmi szavait bírálta, hanem a Nemzeti Színház történelmi és kulturális jelentőségére is hivatkozott. A vezérigazgató a levél végén arra hívta fel a figyelmet, hogy 2027-ben kettős évfordulót ünnepel a Nemzeti Színház: az intézmény fennállásának 190., a jelenlegi Duna-parti épület átadásának pedig a 25. évfordulóját. Vidnyánszky a közös ünneplésre szóló felhívással zárta levelét, miközben arról is szólt, kész fellépni, ha megítélése szerint a Nemzeti Színház fennmaradása kerül veszélybe.
Napi