GazdaságSzerző: vg 7 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Újabb veszélyforrás jelent meg a már így is rendkívül feszült olajpiacon.
Újabb veszélyforrás jelent meg a már így is rendkívül feszült olajpiacon: szombat hajnalban Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban is légiriadót rendeltek el. A királyság több térségében kiadott riasztások közvetlenül azután érkeztek, hogy az ország egyik legfontosabb olajvezetéke elleni támadás miatt összeomlottak az Európába irányuló szaúdi szállítások. A helyzet azért különösen érzékeny, mert miközben a határidős Brent ára valamelyest csökkent, az európai finomítók a fizikai piacon már rekordfelárakat fizetnek a kieső hordók pótlásáért. Szaúd-Arábia hatóságai szombat hajnalban két alkalommal is légiriadót rendeltek el Rijádban – számolt be róla a Bloomberg. A királyság korai előrejelző rendszere helyi idő szerint hajnali 4 órakor, majd ismét 6 órakor küldött vészjelzést a főváros lakóinak. A polgári védelem mindkét esetben röviddel később lefújta a riadót.
Hasonló figyelmeztetések érkeztek az éjszaka folyamán az ország több más részén is, köztük a vörös-tengeri Dzsidda és Janbu városában, valamint a Faraszán-szigeteken. Az AP szerint Rijádban legalább egy robbanást is hallottak, áldozatokról vagy károkról ugyanakkor nem érkezett jelentés. A szaúdi hatóságok egyelőre nem közölték, pontosan mi váltotta ki a riasztásokat.
A Bloomberg szerint ilyen figyelmeztetést a fővárosban március és április, az amerikai–iráni háború legsúlyosabb időszaka óta nem adtak ki.
A mostani riadók azért jelentenek újabb komoly kockázatot, mert Szaúd-Arábia energetikai infrastruktúrája az elmúlt napokban már több támadás célpontja volt. A jemeni, Irán által támogatott húszik nyugati szaúdi városokat és energetikai létesítményeket támadtak, miközben a múlt héten egy Irak felől érkező dróncsapás súlyosan megrongálta a stratégiai Kelet–Nyugat olajvezetéket.
A Reuters szerint a támadásban három szivattyúállomás sérült meg. A mintegy 1200 kilométer hosszú vezeték az elmúlt hónapokban napi 4–5 millió hordó olajat szállított, vagyis önmagában a világ kínálatának 4–5 százalékát mozgatta. Jelentőségét az adja, hogy a szaúdi olajat a Perzsa-öböl térségéből a vörös-tengeri Janbu kikötőjébe juttatja, így lehetővé teszi a nagyrészt lezárt Hormuzi-szoros megkerülését.
A javítás időigényéről továbbra is eltérő becslések vannak. Több iparági forrás öt-hat hetes helyreállítási idővel számol, miközben Rijád szeretné legalább részlegesen már ennél korábban újraindítani a rendszert.
A vezetékleállás hatása már az európai olajpiacon is látványosan megjelent. A Saudi Aramco legalább két európai finomítót arról értesített, hogy októberben egyáltalán nem kapnak szaúdi nyersolajat hosszú távú szerződéseik alapján.
Ahogy arról a Világgazdaság szombat reggel már beszámolt, ennek következtében valóságos verseny indult a kieső szaúdi hordók helyettesítésére. A norvég Johan Sverdrup olajat a héten hordónként akár 35 dolláros felárral kínálták a Dated Brent fizikai referenciaár fölött, miközben szeptember 8-án ugyanez a különbség mindössze 60 cent volt. A felár tehát alig másfél hét alatt közel hatvanszorosára ugrott, igaz, a 35 dolláros érték eladói ajánlatot, nem pedig már megkötött üzletet jelentett.
A helyzet különös kettősséget teremtett az olajpiacon. A Brent határidős jegyzése pénteken 0,9 százalékos eséssel 104 dollár közelében zárt, miközben a tényleges fizikai szállítmányok referenciaára, a Dated Brent a héten egy időre 130 dollár fölé emelkedett.
Vagyis a tőzsdei olajár mérséklődése jelenleg félrevezető lehet: az európai finomítóknak nem pusztán a Brent jegyzését, hanem a fizikai olaj felárát és a jelentősen megemelkedett szállítási költségeket is ki kell fizetniük.
A probléma az üzemanyagpiacon még látványosabb. Az európai dízel termékára hordónként már 200 dollár fölé emelkedett, ami ugyan nem azonos a benzinkutaknál fizetendő árral, de jól mutatja, mekkora nyomás alakult ki a finomítói és nagykereskedelmi piacon.
Magyar szempontból ezért a rijádi légiriadók sem pusztán távoli geopolitikai fejleményt jelentenek. Ha a konfliktus újabb szaúdi energetikai létesítményekre terjed át, vagy elhúzódik a Kelet–Nyugat vezeték kiesése, az tovább növelheti az Európába érkező nyersolaj felárát és a dízel árát is.
A Reuters adatai szerint a Brent pénteken 104,87 dolláron, az amerikai WTI pedig 100,30 dolláron zárt. Az árak ugyan csökkentek, miután Kína Rijád kérésére arra szólította fel Iránt, hogy fékezze a húszik szaúdi támadásait, az elemzők továbbra is rendkívül bizonytalannak tartják a következő hónapok kilátásait.
A Hormuzi-szoros közben továbbra is nagyrészt kiesett a normális kereskedelmi forgalomból: csütörtökön mindössze négy áruszállító hajó haladt át rajta, miközben a megelőző tíz nap átlaga körülbelül 16 volt.
A biztonsági helyzet romlása Mohammed bin Szalmán trónörökös gazdasági stratégiájára is egyre nagyobb nyomást helyez. Szaúd-Arábia évek óta dollár százmilliárdokat fordít arra, hogy az ország gazdaságát az olajtól részben függetlenítse, és globális befektetési, turisztikai és szórakoztatóipari központtá tegye.
A Bloomberg szerint ennek különösen rosszkor jön a Rijádot is elérő biztonsági fenyegetés. Októberben ugyanis a szaúdi főváros ad otthont a királyság zászlóshajónak számító Future Investment Initiative konferenciájának, amelyre a világ pénzügyi elitjének számos képviselőjét várják, köztük Jamie Dimont, a JPMorgan Chase, valamint David Solomont, a Goldman Sachs vezérigazgatóját.
A szombati légiriadók így újabb jelzést adtak arra, hogy a közel-keleti konfliktus kockázatai már nemcsak a Hormuzi-szorosban vagy a jemeni fronton, hanem Szaúd-Arábia gazdasági és politikai központjában is megjelentek. Az olajpiac számára pedig az lesz a döntő kérdés, hogy a támadások elérnek-e újabb kitermelő, szállító vagy exportlétesítményeket. A jelenlegi, rendkívül szűk európai fizikai piacon ugyanis már egy újabb komolyabb kiesés is gyorsan megjelenhet az olaj- és üzemanyagárakban.
Napi