Közvetlenül a magyar hatóságoktól értesült az Európai Bizottság a paksi helyzetről és a fenékküszöb építéséről, nem pedig egy osztrák panasz nyomán – írja az Európai Bizottság válasza alapján az Átlátszó. Ez nem egészen vág egybe Magyar Péter miniszterelnök szeptember 3-ai kijelentésével, amikor úgy fogalmazott, tudomása szerint Ausztria az Európai Unióhoz fordult a dunai beruházás miatt.

Budapest Főváros Kormányhivatala augusztus 25-én azonnali hatállyal, visszavonásig teljes hajózási zárlatot rendelt el a paksi atomerőmű közelében, amikor az as aszály következtében rekordalacsony vízszint jellemezte a Dunát. A döntést a dunai hajózásban érintett szereplőket képviselő Pro Danube International is kifogásolta, és nyílt levélben kérte a kiszámítható hajózhatóság fenntartását. A bécsi székhelyű szervezet a levelet a bizottságnak is megküldte.

Bár az illetékes osztrák minisztérium szeptember 7-én azt közölte, Ausztria nem nyújtott be panaszt a bizottsághoz, de a testület a lap kérdésére azt válaszolta, aggódik a hajózási zárlat ágazatra gyakorolt hatásai és lehetséges hosszú távú következményei miatt. Így azt javasolta az érintett hatóságoknak és más szereplőknek, hogy kezdeményezzenek szakmai egyeztetéseket az építkezés idején a biztonságos és előre jelezhető hajózási feltételek és a közlekedési csatorna funkciójának fenntartása érdekében.

Magyarország a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot és a Duna Bizottságot is tájékoztatta az építkezésről és a hajózási csatorna lezárásáról.

A szakértői egyeztetésen elhangzott, hajózással kapcsolatos aggályokat a Duna Régió Stratégia Duna-menti országai szeptember 3-án egy közös állásfoglalásban is megerősítették, melyet eljuttattak Magyar Péterhez és a közlekedési miniszterhez is.

Több mint egy hónapnyi megfeszített munka után szeptemberben megkezdte a levonulást a Magyar Honvédség a munkaterületről, miután rekordidő alatt felépítette a dunai fenékküszöböt. Bár a medermunkálatok során előbb is, nyár végére elkészült a létesítmény első üteme.