BulvárSzerző: blikk 7 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Két olyan ügyben is döntést hozott a Meta Oversight Board (felügyeleti tanács), amelyekben mesterséges intelligenciával manipulált videókat használtak közszereplők lejáratására. A testület szerint a Facebook jelenlegi szabályai nem kezelik megfelelően az egyre gyorsabban terjedő deepfake-eket, és mindkét esetben a kifogásolt tartalmak eltávolítását kérte.
A mesterséges intelligenciával létrehozott és manipulált videók egyre komolyabb kihívást jelentenek a közösségi platformok számára. Ezt mutatja a Meta Oversight Board két friss ügye is, amelyekben közszereplőkről készült, megtévesztő videókat vizsgáltak.
A Meta felügyeleti testülete szerint a vállalat jelenlegi szabályai alapvetően nem elégségesek az MI által generált hamis tartalmak gyors terjedésének kezelésére. A testület két konkrét ügyben arra jutott, hogy a Facebooknak el kellett volna távolítania a kifogásolt videókat, és egyértelműen jeleznie kellett volna azt is, hogy mesterséges intelligenciával manipulált tartalomról van szó - írja a Médiapiac.
Az egyik ügyben egy skóciai politikusról készült olyan videó, amelyben a politikus arcát és hangját is mesterségesen utánozták. A felvételen olyan, menekültekkel kapcsolatos kijelentést adtak a szájába, amelyet valójában soha nem mondott. A politikus később arról számolt be, hogy a hamis videó komoly személyes megterhelést okozott számára.
A Meta eredetileg nem távolította el a felvételt. A vállalat arra hivatkozott, hogy a videót nem jelölte megbízható partner problémás tartalomként, és nem látta bizonyítottnak azt sem, hogy közvetlenül beavatkozott volna egy választási vagy szavazási folyamatba.
A videót ráadásul nem jelölték mesterséges intelligencia által előállított tartalomként sem. A feltöltő ugyanis nem jelezte, hogy a felvételt MI segítségével készítette vagy manipulálta.
Az Oversight Board ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a videót a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályai alapján el kellett volna távolítania, és az MI-manipulációt is egyértelműen jelezni kellett volna. A döntés után a Meta közölte, hogy eltávolítja a videót.
A másik ügyben egy muszlim női aktivistáról készült televíziós interjút manipuláltak. Az eredeti felvételen az aktivista menstruációs egészségügyi oktatásról beszélt, a módosított változatot azonban úgy alakították át és terjesztették, hogy nevetségessé tegyék.
A manipulált videó több közösségi platformon is megjelent. A Meta azonban ebben az esetben sem távolította el a tartalmat, és azt sem jelölte, hogy mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított felvételről van szó.
Az Oversight Board szerint a Meta automatikusan lezárta a videóval kapcsolatos bejelentést, majd az azt követő fellebbezést is, így az ügy nem kapott megfelelő érdemi felülvizsgálatot.
A testület szerint az eset arra is rámutat, hogy a deepfake-ek zaklatás és lejáratás eszközévé válhatnak, különösen olyan nők esetében, akik nyilvánosan szólalnak meg.
Az Oversight Board több változtatást is javasolt a Metának. Azt szeretnék, ha a vállalat az MI-manipulációra utaló jeleket is figyelembe venné annak eldöntésénél, hogy egy bejelentett tartalom mennyire sürgős beavatkozást igényel.
A testület emellett a manipulált képi tartalmakra vonatkozó szabályok szélesítését is javasolja. A Metának hatvan napja van arra, hogy válaszoljon az ajánlásokra.
Fontos különbség, hogy a konkrét tartalmakról hozott döntései kötelezőek a Meta számára, míg a szabályok általános módosítására vonatkozó ajánlások nem azok. A vállalatnak azonban ezekre is választ kell adnia.
A Meta Oversight Board a Facebooktól és az Instagramtól szervezetileg elkülönülő szakértői testület, amely a Meta tartalommoderálási döntéseinek vitatott eseteit vizsgálja felül.
Tagjai között jogi, emberi jogi, médiaszakmai és közéleti háttérrel rendelkező szakértők vannak. A testület nem a Meta alkalmazottja, és a vállalat egyedi ügyekben nem utasíthatja a tagjait arra, hogy milyen döntést hozzanak.
A testület legfontosabb jogosítványa, hogy egy konkrét Facebook- vagy Instagram-tartalom esetében kötelező érvényű döntést hozhat arról, hogy a bejegyzés fennmaradhat-e vagy el kell távolítani. Emiatt gyakran a Facebook „legfelsőbb bíróságaként” hivatkoznak rá, bár ez nem hivatalos elnevezés.
Az Oversight Board egyik legismertebb korábbi ügye Donald Trump Facebook- és Instagram-fiókjának felfüggesztése volt.
(mediapiac)
Napi