GazdaságSzerző: vg 7 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Vitézy szerint az MKIF két út közül választhat: vagy jogi eljárásokban vitatja a szerződés lezárását, vagy együttműködik a károk mérséklésében és a rendezett átadásban.
„Erőltetett jogászkodás és erőtlen fenyegetőzés” – így reagált szombat reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arra a levélre, amelyben a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jelezte jogi aggályait a 35 éves autópálya-koncessziós szerződés megszüntetésével kapcsolatban.

Vitézy Facebook-bejegyzésében azt írta: a koncesszor reakciója azután érkezett, hogy Magyar Péter miniszterelnökkel pénteken bemutatták azokat a szabálytalanságokat és túlárazásokat, amelyekre hivatkozva a kabinet meg akarja szüntetni a 2022-ben megkötött szerződést. A miniszter megfogalmazása szerint a megállapodás 35 évre „ipari méretű közpénz-szivattyút” jelentene.
Vitézy egyértelművé tette azt is, hogy a kabinet álláspontja szerint az MKIF két út közül választhat: vagy jogi eljárásokban vitatja a szerződés lezárását, vagy együttműködik a károk mérséklésében és a rendezett átadásban.
„Akár a jogi fenyegetőzés és a magyar emberek elleni pereskedés útját, akár a kárenyhítő közreműködés útját választják, a 23 ezer milliárd forintnak búcsút mondhatnak. Vége van” – írta Vitézy.
A kijelentés a miniszter politikai-jogi álláspontját tükrözi; egy esetleges jogvita pénzügyi következményeiről végső soron a szerződés rendelkezései, illetve adott esetben bírósági vagy választottbírósági döntések határozhatnak.
Az MKIF szeptember 18-án kelt levelében arra figyelmeztette a kormányt, hogy minden olyan állami nyilatkozat vagy magatartás, amely a koncessziós szerződés létét, érvényességét vagy hatályát megkérdőjelezi, hatással lehet a beruházás finanszírozásában részt vevő szereplőkre és a finanszírozási kötelezettségek teljesítésére.
A Németh Tamás vezérigazgató által aláírt levél szerint az MKIF a finanszírozással összefüggő esetleges hátrányos jogkövetkezmények esetére fenntartja valamennyi jogát és igényét. A társaság tehát egyelőre nem közölt konkrét kereseti összeget, ugyanakkor egyértelműen jelezte, hogy szükség esetén jogi eszközökkel védené az érdekeit.
Ez már érdemi változás a cég péntek délutáni reakciójához képest. Mint arról a Világgazdaság is beszámolt, az MKIF közvetlenül a kormányzati bejelentés után még azt közölte, hogy megvárja a hivatalos, írásos tájékoztatást, és csak ezt követően alakítja ki részletes álláspontját.
A mostani jogi adok-kapok közvetlen előzménye a pénteki kormányzati bejelentés. Magyar Péter és Vitézy Dávid közölte, hogy a kabinet kezdeményezi a 2022-ben megkötött, 2057-ig érvényes autópálya-koncessziós szerződés megszüntetését.
A döntésről még péntek este kormányhatározat is megjelent. A Világgazdaság beszámolója szerint a kabinet gazdaságilag hátrányosnak tartja a konstrukciót, és több magyar, illetve uniós jogi problémát is azonosított. A határozat Vitézy Dávidot bízta meg azzal, hogy kezdjen tárgyalásokat a koncesszorral a jogviszony lezárásáról. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a miniszternek további intézkedési javaslatot kell a kormány elé terjesztenie.
A számok nagyságrendje önmagában is magyarázza, miért számíthat komoly jogi csatára a kormány. A kabinet számításai szerint a szerződés teljes, nominális kifizetési értéke 23 196 milliárd forint, az állam pedig eddig hozzávetőleg 870 milliárd forintot fizetett ki a konstrukció alapján. Az MKIF 2057-ig üzemeltetné, tartaná fenn és fejlesztené a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részét.
A szerződés miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben; az uniós aggályok között a 35 éves időtartam, az operatív kockázatok tényleges átruházása és a szerződés későbbi módosításai is szerepelnek.
A teljes koncesszió elleni fellépést egy ennél jóval kisebb, de látványos ügy előzte meg. Az M6-os autópálya érintett szakaszának üzemeltetése miatt Vitézy már korábban összecsapott az MKIF-fel és az előző kormány döntéseivel.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy Vitézy állítása szerint az MKIF 149 milliárd forintért végezte volna el az érintett M6-os szakasz üzemeltetését, miközben az eddigi koncesszor 44 milliárd forintért vállalta ugyanezt 2037-ig. A minisztérium az ügyben feljelentést is tett, a miniszter pedig háromszoros túlárazás gyanújáról beszélt.
Az MKIF ezzel szemben vitatta, hogy az ajánlatok egyszerűen összehasonlíthatók lennének, és azt kérte a minisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra valamennyi ajánlatot, műszaki adatot és paramétert. A pénteki kormányzati bejelentéssel azonban az ügy már messze túlnőtt az M6-os vitáján. A kabinet most már magának a 35 éves országos koncessziós konstrukciónak a megszüntetését célozza. Az MKIF jogi figyelmeztetése és Vitézy szombati válasza alapján pedig egyre valószínűbb, hogy a szerződés lezárása nem pusztán tárgyalási, hanem komoly jogi kérdéssé is válik.