GazdaságSzerző: portfolio 7 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új regionális együttműködési keretet indított útjára a Kárpátok térségében, amelyben 6 ország mellett Magyarország is részt vehet, Donald Trump amerikai államfő aláírta a legújabb oroszellenes szankciós törvényt, az Egyesült Államok pedig egy 2,7 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. Oroszország mindeközben a zajló parlamenti választások alatt is folytatta az ukrán lakóépületek elleni támadásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Nyugat-Ukrajnában nyolc ország részvételével új regionális tömörülést hozott létre a Kárpátok térségében, amely a kereskedelmi és biztonsági együttműködés elmélyítését célozza – számolt be a Reuters.
A csúcstalálkozón Románia, Szerbia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Magyarország, valamint az Európai Unió képviselői vettek részt.
Az eseményen jelen volt Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb és Nicușor Dan román elnök is. Zelenszkij tájékoztatása szerint összesen ötven, több mint egymilliárd euró értékű megállapodást kötöttek meg, amelyeknek több mint a fele az energiaszektort, különösen a nap- és szélenergiát érinti.
Donald Trump amerikai elnök pénteken aláírta azt az átfogó oroszellenes szankciós törvényt, amely Oroszország energia- és hadiipara, valamint a büntetőintézkedéseket kijátszó úgynevezett árnyékflottája ellen irányul. A jogszabályt a júliusban elhunyt Lindsey Graham republikánus szenátorról nevezték el, aki a törvényjavaslat egyik fő kezdeményezője volt. A törvény bírálói szerint a jogszabály – amely Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnereire is büntetővámokat vet ki – más államok,
köztük Magyarország számára is komoly problémát okozhat, mivel olyan felhatalmazást ad az elnöknek a védővámok bevezetésére, amely túlmutathat az elnöki hivatali idején.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jóváhagyta egy 2,7 milliárd dollár értékű fegyvereladási csomag értékesítését Ukrajna számára, amely légvédelmi fejlesztéseket és a hozzájuk kapcsolódó berendezéseket tartalmazza. A csomag egyebek mellett Sz-300-as rakéták másolatait, GAM-67-es rakétákat, megnövelt hatótávolságú légvédelmi rendszereket, valamint drónelhárító radarokat foglal magában. A beszerzést európai hozzájárulásokból és a Biden-adminisztráció alatt jóváhagyott amerikai katonai finanszírozási alapból fedezik, amelyet az Egyesült Államok a tavaly megkötött amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás keretében létrehozott Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alapba történő tőkehozzájárulásként számolna el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szándékosan akadályozza a béketárgyalásokat, és megpróbál beavatkozni az orosz parlamenti választásokba.
Putyin diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért az elnöki mandátumának lejárta után nem írt ki új elnökválasztást. Kijev álláspontja szerint a háború miatt bevezetett hadiállapot idején erre jogilag nincs lehetőség. A háromnapos orosz parlamenti választáson egyébként a legtöbb háborúellenes jelölt indulását megakadályozták.
Pénteken este és éjjel orosz csapássorozat érte Ukrajna több városát:
Az orosz Roszatom tájékoztatása szerint a létesítményben nem keletkezett érdemi kár, a reaktor továbbra is százszázalékos kapacitással üzemel, és a sugárzási szintek sem változtak.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: Francisco Richart/Anadolu via Getty Images
Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.
Friedrich Merz német kancellár szerint – legalábbis a belátható jövőben – véget ért a második világháború óta fennálló, feltétel nélküli transzatlanti barátság korszaka. A kijelentés újabb jele a Donald Trump elnöksége alatt megrendült amerikai–európai kapcsolatoknak – jelentette a Bloomberg. Az orosz kormány szerint az újabb amerikai büntetőintézkedések megnehezítik az ukrajnai béketárgyalásokat, miután az amerikai képviselőház átfogó szankciós csomagot fogadott el Moszkva ellen – számolt be a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.