Több, eredetileg már októbertől elérhető digitális adó- és társadalombiztosítási szolgáltatás bevezetését 2028. január 1-jére halasztja az Országgyűlés egy frissen elfogadott törvénymódosítással – derül ki a Magyar Közlönyben péntek éjjel megjelent határozatból.

A változás nem adóemelést vagy új fizetési kötelezettséget jelent, hanem elsősorban az állami informatikai fejlesztések csúszását kezeli: a 2025-ben elfogadott szabályok egy része idén október 1. helyett csak 15 hónappal később lép életbe. Az érintett rendelkezések között több olyan szolgáltatás is van, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felületére terelte volna át az egészségbiztosítással és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés egy részét.

A halasztás legfontosabb eleme a Komplex Jogviszony Nyilvántartáshoz, vagyis a KJNY-hez kapcsolódik, amelynek célja, hogy egyetlen elektronikus felületen legyenek elérhetők a biztosítási jogviszonyra, az egészségügyi ellátásra való jogosultságra, a nyugdíjcélú járulékfizetésre és az Európai Egészségbiztosítási Kártyára vonatkozó adatok. A rendszerből lehetett volna például egyeztetést indítani akkor, ha valakit a nyilvántartás szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteleznek, miközben ezt vitatja, vagy ha valaki nem szerepel az egészségügyi ellátásra jogosultak között. Ezeket az ügyeket a tervek szerint a NAV elektronikus felületéről és mobilalkalmazásából lehetett volna elindítani, a kérelmet pedig a rendszer továbbította volna a NEAK-nak.

Ugyancsak 2028-ig kell várni arra, hogy a NAV elektronikus felületén egy helyen lehessen lekérdezni az aktuális egészségbiztosítási státuszt, a társadalombiztosítási egyéni számla adatait és az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos információkat, valamint innen lehessen elérni bizonyos nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásokat.

Szintén csúszik az a lehetőség, hogy az adózó elektronikusan kérjen hivatalos kivonatot arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ami például üzleti partnereknél vagy banki ügyintézés során szolgálhat igazolásként.

A módosítás egy másik NAV-os fejlesztést is érint: későbbre tolódik annak a rendszernek a bevezetése, amelyben az adózó az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER-en) keresztül egy összegben rendezhetne több végrehajtás alatt álló fizetési kötelezettséget, majd megadhatná, hogy a befizetést mely tartozásokra számolja el az adóhatóság. A korábban elfogadott szabályok ezt az elszámolást az adózó felosztási nyilatkozatához kötötték volna, vagyis egyszerűbbé és átláthatóbbá tették volna a többféle NAV-tartozás egyidejű rendezését.

A törvény másik része viszont már szeptember 27-től érdemi változást hoz a fogyasztóvédelemben, mert

eltörli azt a korábban elfogadott átmeneti szabályt, amely csak a szeptember 27. után gyártott termékekre alkalmazta volna az új, szigorúbb környezetvédelmi állításokra vonatkozó előírásokat.

Az uniós szabályok alapján többek között szigorúbban kell igazolni a „zöld”, „környezetbarát” vagy jövőbeli klímateljesítményre vonatkozó állításokat, és részletes, ellenőrizhető vállalások nélkül ezek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az eredeti magyar szabály még megóvta volna a már legyártott készleteket az új követelményektől, a mostani módosítás azonban ezt a kivételt kiveszi a törvényből, így szeptember 27-től a forgalomban lévő régebbi termékek kommunikációjánál is figyelembe kell venni az új előírásokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images