Ezek után a legfontosabb kérdés, hogy nyitva marad-e Közép-Ázsia az orosz állampolgárok előtt? A 2022-es két nagy kivándorlási hullámban – a háború kitörése után, majd a szeptemberi részleges mozgósítást követően – különböző becslések szerint összesen 800–900 ezer orosz hagyhatta el az országot. 2026 nyarán még nem alakultak ki hasonló tömegek a határátkelőknél, az emigráció iránti érdeklődés azonban látványosan megugrott.

Az oroszok külföldre költözését segítő Kovcheg civil szervezet arról számolt be, hogy

Ez egyelőre inkább a távozási hajlandóság és az előkészületek erősödését jelzi, mintsem egy 2022-höz mérhető új kivándorlási hullámot. A helyi közösségi médiában megjelenő beszámolók szerint a háborúval kapcsolatos okok, a gazdasági visszaesés, a bizonytalan jövő és a szabadságjogok szűkülése áll a tendencia hátterében.

Változnak a célországok

A 2022-ben távozó oroszok elsősorban a környező, vízummentesen elérhető országokat választották: Örményország, Georgia, Kazahsztán, Törökország, de még a balkáni Szerbia is az új orosz emigráció egyik központjává vált. A The Bell hírportál 2024-es összesítése szerint a háború kezdete után mintegy 110 ezer orosz telepedett le Örményországban, 80 ezer Kazahsztánban, 74 ezer Georgiában, míg Szerbiában mintegy 30 ezren maradtak.

Négy és fél évvel később azonban valamelyest átrendeződött a célországok köre. A Kovcheghez 2026 nyarán érkező megkeresések alapján fokozatosan diverzifikálódnak a kivándorlási útvonalak. Jelenleg Örményország és Georgia iránt a legerősebb az érdeklődés, ezeket Szerbia, valamint Argentína és más latin-amerikai országok követik. Az Európai Unióba költözést a hosszabb vízumeljárások és a szigorú feltételek nehezítik.

Szigorodó feltételek Közép-Ázsiában

A földrajzi közelség és az egyszerű belépés miatt sokáig kézenfekvő volt, hogy az orosz állampolgárok a közép-ázsiai országokba indulnak, azonban a térségen belül egyre nagyobbak a különbségek bevándorláspolitikai szempontból. Kazahsztán és Kirgizisztán szigorította a hosszú vízummentes tartózkodás feltételeit, miközben Üzbegisztán és Tádzsikisztán továbbra is viszonylag könnyen elérhető számukra. 

Kazahsztán a 2022-es kivándorlási hullám egyik legfontosabb célországa volt, különösen a szeptemberi részleges mozgósítást követően. A kazah statisztikai hivatal szerint 2022-ben 5 891, 2023-ban már 11 711 Oroszországból érkező költözött hivatalosan az országba, 2024-re azonban számuk 7 984-re, vagyis egy év alatt csaknem 32 százalékkal csökkent. A ténylegesen Kazahsztánban maradó oroszok száma ennél jóval magasabb, a The Bell 2024-es összesítése akár 80 ezer embert valószínűsít. Asztana 2023 elején kezdte meg bevándorláspolitikájának megreformálását. Az új intézkedések között megtalálhatók olyanok is, amelyek érintik az orosz állampolgárokat.

2023. január 27-től – más Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EaU) tartozó országok polgáraihoz hasonlóan – külön tartózkodási jogcím nélkül legfeljebb 90 napot tölthetnek Kazahsztánban egy 180 napos időszakon belül. Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy a külföldiek rövid időre elhagyják az országot, majd visszatérve újrakezdjék a vízummentes tartózkodási időszakot. Az intézkedés érdekessége, hogy bár nem kifejezetten az orosz állampolgárokat célozta, viszont éppen a 2022 után érkezettek számára tette nehezebbé hosszabbtávú maradásukat Kazahsztánban.

Kirgizisztánban különösen azok száma ugrott meg, akik Oroszországból költöztek az ázsiai államba. A kirgiz statisztikai hivatal 2021-ben még 6 006, 2022-ben már 9 124, 2023-ban 11 077, 2024-ben pedig 11 916 főről számolt be. Vagyis a növekedés a háború első évében közel 52 százalékos volt. Erre az időszakra datálhatók a kirgiz kormány szigorításai is.

Az EaU tagállamainak polgárai megfelelő tartózkodási jogcím nélkül legfeljebb 90 napot tölthetnek az országban egy 180 napos időszakon belül. A változás itt sem kifejezetten az orosz állampolgárokat célozta, sőt az EaU-tagság miatt továbbra is kedvezőbb feltételek vonatkoznak rájuk, mint számos más külföldire, de a 2022 után hosszabb távra berendezkedők számára Kirgizisztánban is szűkült a korábbi mozgástér.

De nem mindenhol zárulnak a kapuk

Üzbegisztán ezzel szemben továbbra is viszonylag könnyen elérhető célország, és a legfrissebb adatok ismét növekvő érdeklődést jeleznek. Az üzbég statisztikai hivatal szerint 2022-ben 813-an költöztek Oroszországból állandó letelepedési céllal az országba, míg 2026 első felében már 580 ilyen bevándorlót regisztráltak. Ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakában mért mintegy 278 főnek –, ez éves összevetésben hozzávetőleg 109 százalékos növekedést jelent. Taskent ráadásul nem szigorított: Üzbegisztánba továbbra is vízummentesen léphetnek be az oroszok. Noha érkezésük után regisztrálniuk kell tartózkodási helyüket, ez valamennyi beutazó külföldire érvényes.

Tádzsikisztán jóval kisebb szerepet játszik az orosz kivándorlásban, és a rendelkezésre álló adatok alapján nem alakult ki a kazahsztánihoz vagy kirgizisztánihoz mérhető letelepedési hullám. Az elmúlt években elsősorban a turisztikai és más rövid távú utazások esetében emelkedtek a számok. Dusanbe szintén nem vezetett be az orosz állampolgárokat célzó belépési korlátozásokat: továbbra is vízummentesen utazhatnak Tádzsikisztánba, miközben az ország az elmúlt években több más állam polgárai számára is könnyített a beutazási feltételeken.

A térség ötödik országa, Türkmenisztán pedig eleve nem tartozott a 2022 után kialakuló emigráció fő célországai közé. A rendkívül zárt országba az orosz állampolgárok sem utazhatnak be vízum nélkül: turistavízumhoz előzetesen, jellemzően helyi utazási irodán keresztül megszerzett meghívólevélre van szükség, hosszabb tartózkodás esetén pedig kötelező a migrációs hatósági regisztráció. A letelepedés lehetősége is erősen korlátozott: 2025-ben mindössze 142 külföldi kapott tartózkodási engedélyt Türkmenisztánban, de ezt nem bontották le állampolgárság szerint. 

Közép-Ázsia kapui nem zárultak be az orosz állampolgárok előtt, de a régió már nem kínál olyan egységesen egyszerű menekülési útvonalat, mint 2022-ben. Egy újabb nagyobb kivándorlási hullám esetén várhatóan gyorsabban szétterülnének az érkezők a különböző célországok között. Kazahsztán és Kirgizisztán továbbra is kézenfekvő első állomás maradhat a földrajzi közelség miatt, a hosszabb távú letelepedést azonban az új szabályok már nehezebbé teszik. Ez felértékelheti az olyan nyitottabb országokat, mint Üzbegisztán, miközben azok, akik tartósabb biztonságot vagy kiszámíthatóbb jogi státuszt keresnek, nagyobb arányban indulhatnak tovább a Kaukázus, Szerbia vagy akár Latin-Amerika felé.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép:  Sorok alakultak ki a grúziai Sztepancminda (Kazbegi) településnél található Kazbegi határátkelőnél, miközben oroszok próbálják elhagyni országukat, hogy elkerüljék az orosz–ukrán háború miatti katonai behívót 2022. szeptember 8-án. Fotó: Davit Kachkachishvili / Anadolu Agency / Getty Images)