Újabb üzenetet küldött szombaton Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF-nek, miután a kormány pénteken bejelentette, hogy megkezdi a 35 éves autópálya-koncessziós szerződés megszüntetését. Az MKIF jogi levélben kifogásolta a megállapodás tervezett felmondását, ami a miniszter szerint a

erőltetett jogászkodás és erőtlen fenyegetőzés.

Szombati Facebook-bejegyzésében azt írta: akár jogi útra tereli az ügyet az MKIF, akár együttműködik a szerződés lezárásában, a kormány álláspontja szerint a következő évtizedekben esedékes mintegy 23 ezer milliárd forintos kifizetésre nem számíthat. A kabinet értékelése szerint a konstrukció több ponton jogszerűtlen, és olyan pénzügyi kötelezettséget róna az államra, amelyet nem kíván fenntartani.

A 2022-ben elindult koncesszió keretében az MKIF 35 évre, 2057-ig kapta meg a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, miközben a szerződés teljes kifizetési értéke a kormány számításai szerint 23 196 milliárd forintot érhet el. Az állam eddig mintegy 870 milliárd forintot fizetett ki a konstrukció keretében, Vitézy pedig pénteken azzal érzékeltette az összeg nagyságát, hogy a teljes kifizetés húszezres bankjegyekben 46 kamiont töltene meg. A miniszter szerint a megállapodás nemcsak rendkívüli mérete miatt problémás, hanem azért is, mert egyetlen magánszereplő évtizedekre megkapta egy jelentős állami infrastruktúra működtetésének és kapcsolódó beszerzéseinek jogát.

A kormány jogi érvelésének egyik központi eleme, hogy

a megállapodás szerintük valójában nem teljesíti egy klasszikus koncesszió feltételeit, mivel a gazdasági kockázatok jelentős része nem a koncesszornál, hanem az államnál maradt.

Vitézy külön is kifogásolta, hogy a szerződést a megkötése után rövid időn belül kétszer módosították, és ezek közül az egyik változtatás az inflációhoz, az építőipari árakhoz és a kamatokhoz kapcsolódó többletköltségek nagy részét az államra terhelte. A miniszter szerint ennek következtében a teljes várható kifizetés mintegy 8000 milliárd forinttal emelkedett, ezért a kormány közbeszerzési és büntetőjogi szempontból is vizsgálja a szerződés és módosításainak körülményeit.

Az MKIF ugyanakkor vitatja azt az értelmezést, hogy a koncesszor lényegében nem visel érdemi kockázatot, a társaság vezetése korábban forgalmi, finanszírozási, tervezési, építési és üzemeltetési kockázatokra is hivatkozott. A pénteki kormányzati bejelentés után a cég közölte, hogy megvárja a szerződés megszüntetéséről szóló hivatalos írásos tájékoztatást, és csak annak megismerése után alakítja ki részletes álláspontját. A konstrukció jogszerűségével kapcsolatban ugyanakkor már korábban is felmerültek uniós aggályok:

az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyben többek között a 35 éves időtartamot, az operatív kockázatok átruházását és a szerződés későbbi módosításait kifogásolta.

A Magyar Péter vezette kabinet elsődleges célja nem egy elhúzódó választottbírósági eljárás, hanem az, hogy tárgyalásos úton, lehetőleg már 2026 végével lezárják a koncessziót, és a gyorsforgalmi utak üzemeltetése visszakerüljön a Magyar Közúthoz. Ehhez azonban az MKIF-nek azokat az autópálya-mérnökségeket, gépeket és egyéb eszközöket is vissza kellene adnia, amelyeket a Magyar Közút a koncesszió 2022-es indulásakor átadott neki. Vitézy nyilatkozata szerint a kormány továbbra is nyitva hagyja a megállapodásos rendezés

Címlapkép forrása: MIT Fotó Vajda János

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.