A határozat értelmében Kármán András pénzügyminiszternek a jövő évi költségvetés tervezésekor kell gondoskodnia a többletforrásról, miközben a program szakmai irányítása a vidék- és településfejlesztési tárcavezetőhöz, Lőrincz Viktóriához kerül. A lebonyolító a Magyar Államkincstár lesz, amellyel az év végéig kell megkötni a szükséges szerződést, az előkészítés pedig a kormányhatározat szerint azonnal megkezdődik.

A program első, kísérleti szakasza már idén ősszel elindul tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben, összesen száz település és mintegy 97 ezer lakos bevonásával.

A kormány korábbi tájékoztatása szerint a térségek kiválasztásánál a 2024-es egy főre jutó bruttó szja-köteles jövedelmet és a komplex fejlettségi mutatót vették figyelembe, az érintett térségek átlagos egy főre jutó jövedelme pedig 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A pilotban alföldi, hegy- és dombvidéki, valamint mezőgazdasági, ipari és turisztikai karakterű területek egyaránt szerepelnek, hogy eltérő körülmények között teszteljék az új fejlesztési modellt.

A Szent István Programot a kabinet nem egyszeri pályázati konstrukciónak,

hanem hosszabb távú vidékfejlesztési rendszer alapjának szánja, amelyben a helyi közösségek is beleszólhatnak abba, hogy milyen beruházások kapjanak elsőbbséget.

A tervek között közlekedési, közvilágítási, energetikai, vízmegtartási, egészségügyi, gyermekellátási, közösségi és turisztikai fejlesztések is szerepelhetnek, miközben a program nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER-forrásokat vagy más hazai és uniós támogatásokat, hanem ezek mellett működne. A kísérleti szakasz tapasztalatai alapján alakítják majd ki a végleges módszertant és az országos vidékfejlesztési hálózatot.

A kormány jelenlegi tervei szerint az országos szakasz 2027. augusztus 20-án indulhat el, és teljes kiépülése esetén mintegy 2174 települést, összesen körülbelül 1,85 millió embert érinthet.

Magyar Péter szeptember elején az Országgyűlésben azzal indokolta a konstrukciót, hogy a fejlesztési döntéseket közelebb vinnék a helyi közösségekhez, a most megjelent kormányhatározat pedig ehhez rendeli hozzá az első jelentősebb központi költségvetési keretet. A legfeljebb 12 milliárd forintos 2027-es összeg ugyanakkor nem a program teljes, több évre szóló költségét jelenti, hanem a következő évi megvalósításhoz biztosítható többletforrás felső határát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images