GazdaságSzerző: portfolio 8 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.
Donald Trump pénteken aláírta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 nevű törvényt, amely az eddigi amerikai szankciós rendszerhez képest lényegesen erősebb eszközt ad a Fehér Ház kezébe. Mostantól nemcsak orosz szereplőket, bankokat, az energia- és hadiipart, illetve az úgynevezett árnyékflottát lehet vele célba venni,
hanem azokat az országokat is, amelyek továbbra is a legnagyobb mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt.
Ahogy arról a Portfolio-n már részletesen írtunk a törvény szenátusi szavazásakor, az elnöknek az érintett országokból érkező valamennyi amerikai áruimportra 0 százaléknál magasabb, legfeljebb 100 százalékos pótlólagos vámot kell meghatároznia, miközben az Oroszországból közvetlenül érkező termékekre akár 500 százalékos vámot is lehetővé tesz a jogszabály. A másodlagos vámok potenciális célpontjai között az orosz kőolaj és földgáz öt legnagyobb importőre, valamint az olajszankciók kijátszását leginkább segítő öt ország szerepel.
A törvény erejét elsősorban az adja, hogy Washingtonnak ehhez már nem kell közvetlenül egy orosz vállalatot vagy pénzügyi intézményt szankcionálnia,
hanem az orosz energia vásárlásának kereskedelmi költségét emelheti meg harmadik országok számára.
A jelenlegi adatok alapján a legnagyobb célpontok egyértelműen Kína és India, amelyek augusztusban rendre 8,4 és 4,8 milliárd euró értékben vásároltak orosz fosszilis energiahordozókat, utánuk Törökország következett 1,5 milliárd euróval. A pontos országlista ugyanakkor korántsem automatikus, mert a törvény nem határozza meg teljes részletességgel a számítás módszertanát, az amerikai kereskedelmi képviselőnek pedig 180 naponta újra meg kell vizsgálnia az előző 12 hónap adatai alapján az öt legnagyobb olaj- és gázimportőrt, ami mozgásteret biztosít az amerikai kormányzatnak abban, hogy kikre és milyen mértékű vámot alkalmaz.
Magyarország viszont könnyen érintett lehet, mert a törvény júliusi beadásakor Oroszország öt legnagyobb földgáz- és olajvásárlójaként tartotta számon az amerikai képviselőházi jelentés.
Akkor a lista úgy festett
De a magyar kormánynak jó hír, hogy a törvény nem jelent automatikusan 100 százalékos amerikai vámot, viszont az eddigieknél sokkal közvetlenebb kockázattá teszi az orosz energiaimport folytatását, különösen a földgáz esetében. A Centre for Research on Energy and Clean Air adatai szerint Magyarország májusban 674 millió, júniusban 591 millió, júliusban 486 millió euró értékben vásárolt orosz fosszilis energiahordozókat, és mindhárom hónapban az EU legnagyobb vásárlója volt. Augusztusban már csak vezetékes földgáz érkezett a CREA számításai szerint, de ennek értéke így is 386 millió euró volt, amivel Magyarország ismét az unió legnagyobb oroszenergia-importőrének számított. Globálisan Magyarország messze elmarad Kínától, Indiától és Törökországtól, ám a törvény külön rangsorolja a kőolaj- és a földgázimportőröket, ezért a magyar kitettség megítélésénél nem elegendő az összes energiahordozó együttes értékét nézni.
A magyar helyzetet tovább nehezíti, hogy az amerikai jogszabály értelmezésében egyelőre nem teljesen egyértelmű, az Európai Uniót egyetlen egységként vagy a tagállamokat külön országként kezeli-e Washington, az amerikai Kongresszus elemzése kifejezetten felhívta a figyelmet erre a jogi kérdésre. Ha az USTR az egyes tagállamokat külön vizsgálja, Magyarország nagy orosz gázimportja relevánssá válhat az ötös lista összeállításánál.
A földgázra ugyan létezik egy fontos kivétel, amely szerint nem kell vámot alkalmazni, ha az adott ország az összes orosz gázexport kevesebb mint 15 százalékát veszi és egyúttal jelentős lépéseket tett orosz importjának csökkentésére.
Utóbbi feltétel magyar szempontból különösen lényeges, mert az Európai Bizottság 2026-os országajánlása szerint a diverzifikáció addigi eredményei korlátozottak voltak, 2025-ben az orosz olaj részaránya a magyar importban 90 százalék fölé emelkedett, az orosz gázbeszerzés pedig meghaladta a hosszú távú szerződésben szereplő évi 4,5 milliárd köbmétert.
Egy esetleges amerikai intézkedés gazdasági jelentősége azért sem lenne elhanyagolható, mert a szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba érkező teljes áruimportra vonatkozna, vagyis a magyar autóipari, gyógyszeripari, elektronikai és más exporttermékek is belekerülhetnének.
Az amerikai kereskedelmi statisztika szerint az Egyesült Államok 2025-ben mintegy 11,8 milliárd dollár értékű árut importált Magyarországról.
Még a maximális kulcsnál jóval alacsonyabb pótlólagos vám is érzékelhető versenyképességi sokkot jelenthetne az amerikai piacra termelő magyarországi vállalatok számára: a 100 százalékos felső határ pedig lényegében azt jelenti, hogy az importőrnek az áru vámértékével összemérhető pluszterhet kellene megfizetnie. A tényleges hatás természetesen attól függene, milyen kulcsot állapít meg Washington, mennyit vállal át belőle az amerikai importőr és mennyit kénytelen árengedménnyel ellensúlyozni a magyar exportőr. Illetve, hogy az egységes vámterületként működő Európai Unió esetében egyáltalán lehet-e magyarspecifikus vámokat kivetni.
A következő hetekben ezért nem önmagában az lesz a döntő, hogy Trump megkapta-e a lehetőséget a 100 százalékos vámra, hanem az, hogyan állítja össze Washington az első országlistát és milyen kulcsokat rendel hozzá, mert a törvény jelentős elnöki mérlegelést hagy a végrehajtásban. Trump nemzetbiztonsági indokkal mentességet is adhat, a vámok mértéke később csökkenthető vagy növelhető, és az USTR-nak a továbbiakban félévente újra kell vizsgálnia a legnagyobb orosz olaj- és gázvásárlókat.
A magyar kormány időközben már lépett: Hajdu Márton tiszás országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke a héten Washingtonban kezdeményezte, hogy az Egyesült Államok hosszabbítsa meg Magyarország mentességeit az orosz fosszilisenergia-importra.
Címlapkép forrása: EU